Kettészakadt az ország

Publikálás dátuma
2017.04.13. 07:03
A kép illusztráció FOTÓ: Vajda József
Majdnem hétszer akkora a munkanélküliség Szabolcsban, mint Győr környékén, a keleti végeken dolgozók munkája pedig fele annyit ér, mint a fővárosiaké. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi megyei összesítései egy véglegesen kettészakadt ország képét rajzolják meg, a legrosszabb helyzetűek között már ott van Békés megye is.

Románia uniós csatlakozása utáni fejlődése, vagy a szerbek belépési tárgyalásainak alakulása ugyanúgy befolyásolják a velük szomszédos magyar megyék jövőjét, mint ahogy a mindenkori hazai kormány térségi vagy szociális politikája. Hamarosan tehát a déli megyékre is igaz lehet, amit Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője nemrég egy, szegénységgel foglalkozó konferencián emelt ki, hogy előzetes számítások szerint 2050-re akár 35 százalékkal csökkenhet az észak-keleti országrész lakossága, olyan sok munkaképes korú vándorol majd el biztos munkahelyeket kínáló térségekbe itthon, vagy akár az országhatárokon túlra. Hogy honnan indulhatnak el a legtöbben, azt egészen pontosan ki lehet jelölni a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mostani adatai alapján, elég, ha csak megnézzük a Fókuszban a megyék című kiadvány nemrég megjelent 2016-os összesítését.

Az összehasonlító foglalkoztatási adatok egészen riasztó torzulást mutatnak, ha nem mennénk tovább, ezek is elegendőek lennének a menekülés indoklására. Miközben ugyanis a munkanélküliségi ráta országos átlagban tavaly az utolsó negyedévben és idén februárban már csak 4,4 százalékos volt, addig Szabolcsban ennek több mint a duplája, 9,1 százalék, de Nógrádban is 9, Hajdú-Biharban pedig 8,6 százalékos, Baranyában 7,5, míg Borsodban 6,5 százalékos. A sor másik végén állnak azok a megyék, ahol már mindenki dolgozik, aki képes rá és el akar helyezkedni, hiszen a munkanélküliségi ráta Győr térségében már csak 1,4 százalék, Veszprém megyében 1,8, míg Vasban is csak 1,9 százalékos. Ennél csak kevéssel áll rosszabbul Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megye, ahol 2 és fél százalék környékén vannak a munkanélküliségi mutatók. Érthető módon az első csoportból folyamatos a mozgás a nyugati megyék felé, bár azt nem tüntetik fel a statisztikák, hogy az észak-keleti országrészből szerencsét próbáló tízezrekből hányan sietnek vissza pár hét vagy hónap után a család és a közmunka biztonságába, mert a munkahelyeken nem fogadják be a képzetlen munkaerőt, a vállalkozók pedig utaznak rá, hogy közülük hányat tudnak átverni, fizetés nélkül elengedni.

Ha a foglalkoztatási rátát nézzük, még bonyolultabb a képlet, hiszen - miközben a kormányzati propaganda már 67,1 százalékos foglalkoztatási arányról beszél - a valóságban a 15-74 éves, munka szempontjából a nemzetközi összehasonlító statisztikákban aktívnak számító korosztályban csak 58,8 százalékos a foglalkoztatás. A 67 százalékos csodához tehát csak azt felejtik el hozzátenni, hogy az a mérés a 15-64 éves korúak adata. Ha viszont a valós, 60 százalék alatti foglalkoztatási rátával vetjük össze a megyei adatokat, a munkanélküliségi rátánál kapott értékek köszönnek vissza: Nógrádban alig több, mint az aktív korúak fele dolgozik, azaz 51,6 százalék, Borsodban 54 százalék, de Szabolcsban és Hevesben sem éri el az 56 százalékot a foglalkoztatás. Ezzel szemben a Budapesten élők 64,2 százaléka dolgozik, és 60 százalék fölött van a mutató Pest és Fejér, továbbá Veszprém, Somogy és Győr-Moson-Sopron megyékben is.

A havi nettó átlagkeresetek ennél is nagyobb szóródást mutatnak. A sort természetesen itt is a főváros vezeti, 226 030 forintos átlagos bérekkel, de még a minden egyéb tekintetben élen járó győrieknek is be kel érni ennél 48 ezer forinttal kevesebb, azaz 178 ezer forintos fizetéssel, a másik járműipari központban, Komárom-Esztergom megyében 173 ezer forinthoz közelít az átlag, majd Székesfehérvár és térsége következik 167 ezer forintos nettóval. A bérlista alján pedig a szabolcsiak állnak 118 420 forinttal, ami majdnem fele a pesti fizetéseknek, de rögtön utánuk Békés megye következik az alig több mint 128 ezer forintos átlagos béreivel. Így volt ez tavaly is.

Pedig a foglalkoztatás terén leghátrányosabb megyékben is küzdenek az emberek, hogy a felszínen maradjanak és ne szoruljanak állami segítségre. Ezt mutatják az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások adatai, ahol a fővárosi után a legtöbb vállalkozás éppen a sor végén álló Szabolcsban működik. Máshol már ezt a reményt is feladták: a legkevesebben Borsodban és Nógrádban próbálkoznak saját cég indításával. Azt pedig, hogy hová áramlanak az emberek a leszakadó térségekből, a legegyszerűbben nyomon követhetjük a százezer lakosra jutó épített lakások adatainak összehasonlításával. Győr környékén ugyanis ezzel az aránnyal számolva 334 lakás épült tavaly, Budapesten 223, ugyanakkor Nógrádban csak 12, Borsodban 20, míg Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyékben 30-30. Ahol pedig nem törekszenek a lakásállomány megújítására, az a térség óhatatlanul elindult a kiüresedés felé, ott a fiatalok nem bíznak a jövőben. Eddig főként az észak-keleti megyéket és Baranyát emlegettük a szegénység, a lemaradás gócaiként, de itt az ideje, hogy Békéssel is számoljanak az elemzők. Na meg a kormány is.

Békés megyét elfelejtették
Békésről keveset beszélünk, amikor az ország hátrányos helyzetű régiói esnek szóba, pedig ez az a térség, amelynek lakossága a "két utolsó népszámlálás között 9,5 százalékkal - országosan a legnagyobb arányban - fogyott, így 2011-ben nagyjából annyian éltek a megyében, mint a 19. század végén". Ez olvasható a Békés megye foglalkoztatási stratégiája 2017-2021 című tanulmányban a megyei közgyűlés honlapján, ahol azt is hozzáteszik: "a felmérések szerint a térséget elsősorban a szakmával rendelkező fiatalok hagyják el, míg a betelepülők többsége hátrányos helyzetű, akik korábbi lakóingatlanukat azért adják fel, hogy olcsóbb lakáslehetőséghez jutva, a két ár különbözetéből oldják meg (ideig-óráig) egzisztenciális problémáikat. A munkahelyek, oktatási intézmények alacsony száma, valamint a rossz megközelíthetőség egyaránt gyengítik a települések lakosságmegtartó képességét."
1980 és 2015 között annyian vándoroltak el a megyéből, mint Békéscsaba és Gyula teljes lakossága, főként a 40 év alatti fiatalok menekültek máshová munka vagy jobb bérek reményében. A folyamat hatására egyre nő az 500 fő alatti aprófalvak száma Békésben. A megye közlekedése ráadásul reménytelenül rossz: a nagy közúti tranzitfolyosók elkerülik, nincs autópályája vagy gyorsforgalmi útja, de "még jó állapotú elsőrendű főútja sincs". Így aztán nem vonzó a befektetők számára, a helyi vállalkozók is csak küszködnek.

Himnusz, Örömóda, Európa – visszaszóltak a civilek

Publikálás dátuma
2017.04.13. 07:01
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Több tízezren tüntetettek szerda délután a budapesti Hősök terén, ahol élőképpel demonstráltak az Orbán-kormány civil- és társadalomvegzáló politikája ellen, valamint a gondolkodás szabadsága mellett. Nem csak Budapesten, hanem Békéscsabán, Miskolcon, Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Debrecenben, Berlinben, a magyar nagykövetség előtt, valamint - Áder János államfő látogatására időzítve - Zágrábban, a Magyar Intézet előtt is kiálltak a CEU-ért.

A civilek kriminalizálása ellen és a Közép-európai Egyetem (CEU) mellett összegyűlt órási tömeg szív formát igyekezett kialakítani a Hősök terén. Teljesen megtelt a Dózsa György út is, az Andrássy utat pedig a Bajza utcától lezárta a rendőrség. "A szabadság a legjobb dolog a világon! Ne legyetek engedelmes alattvalók, legyetek aktív polgárok" - mondta köszöntőjében a téren Kapronczay Stefánia, a TASZ vezetője. A civil szervezetek képviselői ezután egymást követve szólaltak fel: elsőként Móra Veronika, az Orbán-kormány civilellenes politikájának első áldozata, az Ökotárs Alapítvány vezetője. Móra, s az őt követők egyaránt arról beszéltek, a kormány politikája a demokratikus alap- és szabadságjogok ellen irányul, sorra veszik el az állampolgári jogokat, s éppen ezért fenyegető a kabinet számára a civil szféra, amely ezeket a jogokat védi. "Mindannyian civilek vagyunk, magyar állampolgárok. Szóljunk; szóljunk egymásért, a jogainkért! Szóljunk a demokráciáért, a civil társadalomért!" - szólított összefogásra L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője.

A békés tiltakozás a Hősök terén hivatalosan este 7 órakor fejeződött be, a résztvevők elénekelték a Himnuszt és az Örömódát, az unió himnuszát, és hosszan skandálták: "Európa, Európa!" A rendezvény végén a szervezők bejelentették, szombaton újra utcára vonulnak: a találkozó fél 6-kor lesz a Szabadság téren, és a civil törvény, a CEU-t ellehetetlenítő törvény ellen, valamint az EU-s értékek mellett állnak majd ki. A tömeg lassan oszlott fel, a többség elindult az Oktogon felé, amelyet a korábbi tervek szerint reggel 8 óráig le akartak zárni, ami este meg is történt. Több százan a Lendvay utcai Fidesz-székházhoz mentek volna, amelyet a rendőrség hermetikusan lezárt, több ezren pedig 9 óra körül a Parlament előtt, a Kossuth téren tüntetett.

Erről szóló tudósításunkat itt olvashatja!

A tömeg az Andrássy útig ért FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A tömeg az Andrássy útig ért FOTÓ: TÓTH GERGŐ

 

Nemcsak a főváros és több vidéki nagyváros utcán folytatódott az ellenállás, de a magyar és nemzetközi figyelem középpontjából továbbra sem került ki az Orbán-kormány újabb intézkedéssorozata. Sőt, minden korábbinál erősebb jelzés érkezett arról, hogy a a kormányfő és a Fidesz elszámította magát a lex CEU-val.

"Az Amerikai Egyesült Államok kormánya azt várja a magyar kabinettől, hogy ne alkalmazza a CEU bezáratására hozott törvényt." Erről Mark C. Toner, az USA külügyminisztériumának szóvivője beszélt keddi sajtótájékoztatóján, magyar idő szerint kedd este 8-kor. Több internetes portál kiszúrta, hogy Toner a sajtótájékoztatón azt mondta: Washington sürgeti Magyarország kormányát, hogy "függessze fel" a törvény végrehajtását. "A törvény felülvizsgálatát és megvitatását várjuk, amihez párbeszédre lesz szükség magával az egyetemmel és a többi érintett intézménnyel is." Washington ismét egyértelművé tette, hogy hiába akarja a magyar kormány, ők nem fognak tárgyalni velük a törvényről. "Fontos tudományos és kulturális kapocs Magyarország és az Egyesült Államok között. Őszintén szólva a szabad kutatás és gondolkodás ügye van itt a középpontban. A törvény szerintünk több más amerikai egyetem oktatási programját is veszélyezteti Magyarországon, úgyhogy ez az ügy a CEU-n is túlmutat" - mondta.

Mindennek fényében érdekes, hogy Orbán Viktor a külügyminisztérium helyettes államtitkárát kérte fel a nemzetközi egyetemekkel kapcsolatos tárgyalásokra, miközben nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok kormánya teljesen a CEU mellé állt, nem fog tárgyalni. Ezt tette egyértelművé már egy nappal korábban a Budapestre látogató Hoyt Yee, az Egyesült Államok helyettes külügyi államtitkára is. Yee szerint a magyar kormánynak minél előbb "komoly és jószándék által vezérelt" tárgyalásokat kell kezdenie az egyetemmel, hogy megoldást találjanak bármilyen olyan legitim kifogásra, amivel a magyar kormány esetleg rendelkezik. A cél az, hogy a CEU és a többi érintett intézmény megtartsa oktatási szabadságát és akadémiai kiválóságait, hogy Magyarországon tudjanak maradni, ahová az Egyesült Államok álláspontja szerint tartoznak és ahol szükség van rájuk.

Közben az Orbán-kormány a siketek párbeszédét játssza el. Először a Fidesz "Amerika szakos" politikusa, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azt állította, Hoyt Yee csupán a magánvéleményét fogalmazta meg. "Hát, ez egy vélemény. És egyébként egy helyettes államtitkárról beszélünk, tudtommal ő az elmúlt években is ugyanezt a pozíciót töltötte be. Várjuk a jelenlegi amerikai adminisztrációnak a válaszát arra, hogy meg tudjuk-e kötni azt a megállapodást, ami lehetővé teszi, hogy a CEU folytassa a munkáját" közölte Németh Zsolt, s alig egy órán belül meg is érkezett az amerikai külügyminisztérium válasza. A szerdai sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke pedig azt mondta, hogy az amerikaiak azért nem akarnak tárgyalni a magyar kormánnyal, mert tévedésben vannak a törvénnyel kapcsolatban. Gulyás abban bízik, hogy ha az amerikai kormány „a törvény tartalmát megismeri, akkor az amerikai szövetségi kormány is tudhatja, semmi másra nincs szükség, mint elvi jóváhagyásra, megállapodásra, akár szándéknyilatkozatra”. Csakhogy ilyet saját jogrendszere miatt az Egyesült Államok kormánya akkor sem adhatna, ha nem a magyar fél próbálná kizsarolni.


Előfordulhat, hogy mégis kimenekülnek

Az a kérdés, hogy a CEU ahhoz ragaszkodik, hogy legyen Magyarországon működési engedélye, vagy ahhoz, hogy legyen Magyarországon képzése, amire CEU-s diplomát adhat ki - leegyszerűsítve így foglalta össze az egyetem szerinte nem is bizonytalan helyzetét a hvg.hu-nak az oktatási államtitkár. Palkovics László szerint a CEU és a Közép-európai Egyetem jelenlegi licencszerződésének kibővítésével az intézmény a nagy vihart kavart törvénymódosítás előtti módon működhet. Legfeljebb a működési engedélyét veszítheti el a CEU, de a képzései nem kerülnek veszélybe, ha nem teljesíti a múlt héten elfogadott törvény szabta két új feltételt - mondta Palkovics László brüsszeli tárgyalásai után. Szerinte, ha az intézmény meg akarja oldani a problémát, akkor gyakorlatilag csak két önálló jogi személyiségnek számító egyetem: az Amerikában angol nyelven jegyzett CEU és a magyar Közép-európai Egyetem (KEE) 2009-ben kötött licencmegállapodását kell kibővítenie. "Ha a KEE-t lefordítjuk, az így is, úgy is CEU, tehát a működési engedélynek nincsen sok jelentősége" - summázta a helyzetet az államtitkár, hozzátéve: úgyis most jön a tárgyalási szakasz - Orbán Viktor kedden miniszterelnöki megbízottat nevezett ki a kérdés diplomáciai rendezésére - a kormány, illetve akár személyesen ő, nyitott a rektorral való további egyeztetésre. Ez persze egy eddig nem tapasztalt álláspont a magyar kormány részéről, ráadásul ezt Palkovics egyetlen nappal brüsszeli tárgyalásai után mondta, éppen olyan "csalásra" buzdítva a CEU-t, mint amellyel még bárminemű jogalap nélkül megvádolták az intézményt.

Európa ezt is elnézi Orbánnak?

Az Európai Bizottság (EB) egyelőre vizsgálódik és egyeztetéseket kezdeményez, de nem indít hivatalos eljárást Magyarország ellen. Ezzel az eredménnyel zárult a Jean-Claude Juncker vezette testület első politikai vitája a legfrissebb magyarországi fejleményekről.

Sajtótájékoztatóján Frans Timmermans, a jogállamiságért és az alapvető jogokért felelős alelnök a Népszava kérdésére kifejtette: megítélésük szerint a demokrácia és a jogállam “formailag” nincs rendszerszintű veszélyben Magyarországon. (Mint közismert, Lengyelország ellen a jogállamot ért szisztematikus fenyegetések miatt indított másfél éve eljárást a brüsszeli testület.)

Az uniós kollégium a felsőoktatási törvényről, a civil szervezetek külföldi támogatásáról szóló jogszabály-tervezetről, a nemzeti konzultációról, a komoly jogi aggályokat keltő migrációs törvénykezésről és a romák elleni diszkriminációról tárgyalt szerda délelőtti ülésén. Az EU ellenőrző testületét aggasztják azok a budapesti döntések, amelyek sérthetik az EU jogszabályait és az uniós alapértékeket. Ezért mélyreható politikai párbeszédet kezdeményez a magyar kormánnyal az EU mindhárom intézményének - az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a kormányközi Miniszteri Tanácsnak - a bevonásával.

Mint Timmermans szavaiból kiderült, az egyes menekültügyi rendelkezések és a romák iskolai szegregációja miatt korábban indított kötelezettségszegési eljárásokat hamarosan a következő szakaszba léptethetik. A márciusban elfogadott menedékjogi törvény módosítása ugyancsak súlyos aggodalmakat vet fel. A felsőoktatási törvény alapos jogi elemzését követően dönt majd a Bizottság arról, hogy tesz-e jogi lépéseket. Elsősorban azt fogja megvizsgálni, hogy a rendelkezések nem sértik-e a szolgáltatásnyújtás és letelepedés szabadságát, valamint a harmadik országból érkező kutatók jogait. Az uniós “kormány” ugyancsak elemezni fogja a civil szervezetekről készülő jogszabályt is, mégpedig abból a szempontból, hogy a finanszírozás átláthatóságának követelménye összhangban van-e az arányosság és megkülönböztetés-mentesség elveivel. A nemzeti konzultációra még e hónap végén elkészül a brüsszeli válasz — hangzott el.

Timmermans méltatta a magyar kormány készségét a párbeszédre, és azt mondta: szeretnék megtudni Orbán úrtól, milyen elképzelései vannak Magyarország jövőjéről, osztja-e az uniós szerződésekben és a friss Római Nyilatkozatban foglalt európai értékrendet. Az illiberalizmus térhódítását firtató újságírói kérdésre azt válaszolta: az illiberalizmus itt lesz velünk egy darabig, és bár fontos politikai tényező néhány tagállamban és EU-n kívüli országban, sohasem fog győzedelmeskedni.

Lapunkkal ugyanakkor a Bizottság azt is közölte: a testület abban állapodott meg, hogy a kötelezettségszegési eljárásokra vonatkozó soron következő, a hónap végén esedékes döntései keretében előrébb viszik az egyes releváns és jogilag érett kötelezettségszegési eseteket. "A biztosi testület által szerdán megvitatott kérdések kapcsolódnak mind az uniós jog, mind az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében lefektetett közös uniós értékek tiszteletben tartásához. Együttvéve a Bizottság úgy értékeli, hogy a magyarországi helyzet aggodalomra ad okot. A biztosi testület ezért megállapodott arról, hogy politikai párbeszédet indít a magyar hatóságokkal, a többi tagállammal és az Európai Parlamenttel." Márpedig a hónap végére az uniós parlament egyhangú határozattal kérheti fel a Bizottságot, indítsa meg a demokratikus rendszert érintő, átfogó monitoring vizsgálatot Magyarországgal szemben. Erre épp azon az április 26-i plenáris ülésen kerülhet sor, amelyen várhatóan Orbán Viktor is részt vesz majd, s ahol - mint Timmermans kiemelte - a magyar kormányfő egyértelművé teheti, Európa része kíván-e maradni. Mindezek nyomán annyira nem is meglepő, hogy a magyar kormány nevében Kovács Zoltán szóvivő úgy reagált: "az Európai Bizottság megpróbálja nyomás alá helyezni az országot, kikényszeríteni a kötelező kvóta elfogadását és a határzár felszámolását. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint pedig egyenesen "szánalmas vádaskodás Timmermans fellépése".

“Az Európai Néppárt elnöksége április 29-iki ülésén fogja megvitatni és értékelni a magyarországi helyzetet a Fidesz részvételével. A Néppárt várja az Európai Bizottság vizsgálatának az eredményét a legfrissebb törvényi rendelkezésekről. Elvárjuk, hogy Magyarország tartsa tiszteletben az EU jogszabályait és értékeit” — nyilatkozta a Népszavának Siegfried Muresan, a kontinens kereszténydemokrata pártjait tömörítő pártcsalád szóvivője.

Tojásdobálás a Gyorskocsi utcában
Juhász Péter, az Együtt elnöke Facebook-oldalán számolt be arról, hogy több politikustársával közösen tojásokkal dobálta meg a Gyorskocsi utcai rendőrség fémkapuját. Itt tartják fogva Gulyás Márton civil aktivistát, akit hétfő este – miután Áder János köztársasági elnök aláírta a CEU-ellenes törvényt – a Sándor-palotánál tartott spontán tüntetésen előállítottak és őrizetbe vettek a rendőrök. (Gulyás narancssárga-festékes flakont dobott az épületre.) A szolidaritási akcióval Juhászék az eljárás ellen is tiltakoztak. Az Együtt elnöke közölte, hogy a tojásdobálás belefér a vélemény kinyilvánításának szabadságába. Legalábbis a bíróság szerint akkor belefért, amikor annak idején a Budapest Pride résztvevőit dobálták meg. Már vége volt a tojásdobálásnak, amikor felbukkantak a rendőrök. Felírták Juhász Péter és társai adatait, majd kiderült, hogy garázdaság vétsége miatt eljárást indítanak. Juhász reméli, később lesz magyarázat arra is: hogyan lehetséges, hogy a sajtó jelenlétében a politikusokat nem állították elő, míg hasonló cselekedet miatt Gulyás Mártont napokig fogva tartják? Az Együtt képviselői amúgy száz tojást dobtak a rendőrségre, további kétszázat pedig hajléktalanok élelmezésére ajánlottak fel.

Szerző

Liget-bontás - Egyelőre marad a veszélyes azbeszt

Publikálás dátuma
2017.04.13. 07:00
Romok a hajdani csarnok helyén FOTÓ: ZSIDAI PÉTER
Az egészségre ártalmas szórt azbesztet tartalmaz a Petőfi Csarnok bontott anyaga - derül ki a Népszava birtokába került felmérésből. Az azbesztmentesítő alvállalkozó felfüggesztette tevékenységét, m​ert ​a bontás fővállalkozója egy ideje nem fizeti ki a számláit.

"A felmérés során több azbeszt tartalmú anyag került azonosításra, melyek a bontás során, kiporzásukkal potenciális veszélyforrást jelentenek a munkát végzőkre és a közelben tartózkodókra." Ez az egyik alaptétele a Petőfi Csarnok (Pecsa) azbeszttartalmát feltáró vizsgálatnak. A Népszava birtokába került jelentés felhívta a megrendelő Városliget Zrt. figyelmét, hogy - még ha alacsony kockázatú is a munkavégzés - csak erre szakosodott céggel javasolják elvégeztetni.

A független laboratórium a megvizsgált 7 mintából kettőben azonosított krizotil típusú azbesztet. Mindkét anyagminta azbesztzsinór volt, amely a porolódó, egészségre fokozottan veszélyes azbesztek közé sorolható. Az azbesztszálak a tüdőbe jutva fejtik ki roncsoló hatásukat, ahonnan sosem jutnak ki. Ezen kívül a Drycon Hungary Kft. talált falba épített azbesztcement esővíz elvezető csöveket. Ezekből nem tudtak mintát venni, de a bontás során ezt figyelembe kell venni - ajánlották a Városliget Zrt.-nek. Ebben a típusú anyagban az azbeszt kötött állapotban található, mechanikai hatásra azonban a rostok felszabadulhatnak. Ezért a bontás és a földmunkák során fel kell készülni arra, hogy a földfelszín alatt további azbesztcement csövek lehetnek.

A Drycon Kft. elővigyázatosságra intett: a környező területet ne szennyezzék be, az eltávolítás helyén gondoskodjanak az anyag biztonságos csomagolásáról. Amennyiben az eltávolításhoz elkerülhetetlen a roncsolás, ezt a kockázatértékelésben fel kell tüntetni és ez alapján kell meghatározni az egyéni és kollektív védőeszközöket.

Az azbeszt vitathatatlan jelenlétét kimutató és szigorú előírásokat tartalmazó felmérés alapján a Városliget Zrt. azbesztmentesítési pótmunkákat rendelt a Pecsa bontását végző DTRT Zrt.-től. A projektcég azonban a felmérés lényegét, az azbeszt egyértelmű jelenlétének kimutatását és az azzal járó veszélyekre való figyelmeztetés nem közölte a megbízási szerződésben. Úgy fogalmaznak a DTRT-vel kötött szerződés 2017. március 31-i módosításában: "a Drycon Hungary Kft. által elkészített felmérés alapján azbeszt tartalmú termékek jelenléte valószínűsíthető a szerződés tárgyát képező épületben." A Drycon felmérés​e​ azonban nem valószínűsítette, hanem laboratóriumi vizsgálattal mutatta ki a szórt azbesztet a Pecsa légvezetékeinek tömítéseiben. Le is írta, miképpen távolítsák el ezeket az illesztéseket.

Mint azt a Népszava elsőként megírta, a Városliget Zrt. nettó 7,6 millió forintot fizetett az azbesztmentesítési pótmunkákért, miután a ​120 millió forintos alapszerződés​​ ​tartalékkeretét már kimerítették (12 ​millió forintért többek között fokozott őrzés védelmet rendeltek 2016. decemberben.) Hogy a 8 millió forint mennyire volt elég, nem tudjuk, az azbesztmentesítést végző VS Construction Kft. ügyvezetőjétől viszont megtudtuk, leálltak a munkálatokkal. A DTRT ugyanis egy ideje nem fizeti ki az azbesztmentesítés ellenértékét.

A Pecsa azbesztmentesítésének további érdekessége, hogy a Drycon 2016 szeptemberében már készen volt a felméréssel, a Városliget Zrt. azonban csak fél évvel később, 2017. március 31-én bízta meg azbesztmentesítéssel a DTRT Kft.-t. A Városliget Zrt.-től és a VS constructon Kft.-től sem sikerült megtudni, eddig hány kilogramm, milyen összetételű azbesztet találtak és szállítottak el a Pecsa-ból és hová. A Városliget Zrt. közleménye szerint az azbesztmentesítést a VS Construction Kft., nagy tapasztalatokkal rendelkező, kifejezetten erre is specializálódott szakcég végezte el biztonságosan, a vonatkozó jogszabályoknak és a szigorú biztonsági előírásoknak megfelelően kibontotta és előkészítette a hulladék-lerakóhelyre történő elszállításra. Azt a közlemény nem tartalmazta, miért nem szállították el a veszélyes anyagot az építési területről, mikor fog ez megtörténni. Azt viszont közölték, a mentesítés sem a park használóira, sem a környéken élők számára nem jelentettek semmilyen egészségügyi kockázatot.

Szerző