Ritkaság! Takinborjú született a Nyíregyházi Állatparkban

Publikálás dátuma
2017.04.14. 12:58
A kép illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
A világ állatkertjeiben is ritkaságnak számító mishmi takin (Budorcas taxicolor taxicolor) született a Nyíregyházi Állatparkban.

Az általában barnás-sárgásbarnás színű, patás takinok rendszertanilag a kecskefélékhez állnak közelebb, megjelenésük inkább egy kis termetű szarvasmarháéra emlékeztet. Állatkertekben igazi ritkaságnak számítanak, a négy alfajnak összesen négyszáz egyede él állatparkokban. Nyíregyházán a most született utóddal együtt négy mishmi takin él - közölte Révészné Petró Zsuzsa, a park szóvivője pénteken.

A kis takin 220 nap vemhesség után jött a világra, pár órával a születése után már lábra is állt. A jelenleg háromhetes bikát anyja naponta többször szoptatja. A borjú születése igazi szakmai szenzáció, hiszen Magyarországon eddig még nem született ilyen faj - jegyezte meg.

A park takin bikája 2009-ben érkezett Németországból az Európai Törzskönyvi Program keretében, a két nőstény pedig 2014-ig egy franciaországi állatkertben élt.

A takinok négy alfaja - arany, mishmi, szecsuáni és bhutáni - a Himalája keleti vidékén, India, Mianmar, Kína és Bhután területén él változatos élőhelyeken. A nyíregyházi parkban látható mishmi takin az indiai Arunachal Pradesh államban, Mianmar északi részén, illetve Tibet délkeleti részén és Kína Jünnan tartományának északnyugati területin őshonos, becsült állományuk mindössze 3500 állat.

Az ivarérett állatokat nagy fej jellemzi, különösen meghatározó fejükön a kissé ívelt orrhát. Mindkét ivar visel szarvat, de a bikák erőteljesebb testfelépítésűek, testtömegük akár a 350 kilogrammot is elérheti. A természetben a hegyvidéki élőhelyeket kedvelik, az erdős völgyek aljától és a bambuszligetektől egészen a sziklás, havasi legelőkig, elsősorban 1000 méter tengerszint feletti magasságtól akár a 3300 méteres magasságig.

Táplálékuk különféle növényekből áll. A fás szárú növények magasabban lévő hajtásait két lábra ágaskodva érik el. A hideg ellen vastag bundájuk védi őket, különleges orruk pedig előmelegíti a belélegzendő levegőt.

A természetben csordákban élnek, melyek zömmel nőstényekből és ivaréretlen hímekből állnak, a felnőtt bikák többnyire magányos életmódot folytatnak. Mindig ugyanazon az útvonalon járnak a pihenő-, ivó- és táplálkozóhelyek között, így idővel ösvényeket taposnak ki maguknak.

Természetes élőhelyeiken állományuk folyamatosan csökken az orvvadászat és az erdőirtások miatt, ezért a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) sebezhetőként tartja számon, az Európai Állatkertek Szövetsége (EAZA) pedig törzskönyvi program keretében szaporítja a ritka állatokat.

Szerző

Védtelen környezetvédők

A csak országon belülre tekintő környezetpolitika a globalizáció korszakában álságos és félrevezető - hangzott el az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Magyar Természetvédők Szövetsége által szervezett keddi konferencián. A szervezők szerint a készülő ENSZ egyezményt a magyar kormánynak is támogatnia kell nemzetközi és uniós szinten egyaránt.

Ma már nem csak arra kell figyelnünk, hogy saját országunkban teremtsünk megfelelő környezeti körülményeket, hiszen - a gazdaság globalizációjával együtt, illetve annak következményeként - a környezeti problémák is globalizálódtak - mutatott rá Bándi Gyula ombudsmanhelyettes. A jövő nemzedékek szószólója a keddi, emberi jogokról és természetvédelemről szóló konferencián hangsúlyozta: a helyi és globális környezeti felelősség és az alapvető jogok együttes gyakorlati érvényesülése jelentheti a kiutat a ma már látható, sok helyütt közvetlenül is átélhető fenyegetésekből.

A Magyar Természetvédők Szövetsége munkatársai ezzel kapcsolatban elmondták: a nagyvállalatok számos országban megsértik a munkajogi- és környezetvédelmi normákat. Egyre több az olyan eset, amikor a multinacionális vállalatok által pénzelt fegyveresek a helyi társadalomért küzdő civil aktivisták életét veszélyeztetik. 2015-ben 185 ember vesztette életét a világon, mert fellépett a természet védelme érdekében a vállalatokkal szemben.

Egy másik kirívó példa a a pálmaolaj ügye. A pálmaolajat döntően Indonéziában és Malajziában állítják elő, ahol az őslakosokat elűzik saját, hagyományos módon művelt földjeikről, hogy olajpálma-ültetvényeket létesítsenek helyette. Fidrich Róbert, a szövetség programvezetője elmondta: a helyi lakosok alacsony fizetésért bérmunkásként kénytelenek dolgozni. A jelenlegi szabályozás alapján lehetetlen felelősségre vonni ezeket a nagyvállalatokat a visszaélések miatt.

Az emberi jogok és a környezetvédők hatékony védelme nem érhető el, ha az ilyen jogsértések elkövetői kibújhatnak a felelősség alól. Ezért egy nemzetközi törvényszék és a nemzetek feletti vállalatok megfelelő szankcionálási mechanizmusának létrehozására van szükség - erről Farkas István Tamás beszélt. A szövetség ügyvezető elnöke emlékeztetett: Franciaországban februárban fogadtak el egy olyan törvényt, amely az óriáscégeket felelőssé teszi a leányvállalataik illetve beszállítóik által elkövetett tettekért, Hollandiában pedig a gyerekmunka elkerülésével kapcsolatos jogszabályt szavazott meg a parlament. A természetvédők úgy látják, most hazánknak lehetősége van, hogy aktívan hozzájáruljon a nemzetek feletti vállalatok megregulázásához, ezért azt szorgalmazzák, hogy a kormány az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában támogassa a tervezett egyezmény létrejöttét.

Egészséges élelmiszert, fenntartható mezőgazdaságot!
Magyarország is bekapcsolódott abba az európai szintű mozgalomba, amely a Közös Agrárpolitika reformját célozza. Az Európai Unió közös költségvetésének mintegy 40 százalékát a mezőgazdaság támogatására fordítja, a jelenlegi agrártámogatási rendszer mégsem tudta elérni kitűzött céljait. Számos szervezet mellett itthon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, és WWF Magyarország is reformokat sürget. Az Élő Vidék néven indított kampánynak most bárki részese lehet a www.magyartermeszet.hu/elovidek honlapon.
A mezőgazdasági területek környezeti kihívásai minden eddiginél súlyosabbak: a természeti sokféleség csökken, a termőtalaj pusztul, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezése elkerülhetetlennek tűnik, folytatódik az ország kiszáradásához vezető vízelvezető vízgazdálkodás, az éghajlatváltozást előidéző üvegházhatású gázok kibocsájtása pedig a mezőgazdaságban nem csökken.

Szerző

Törpe selyemmajmok születtek a Szegedi Vadasparkban

Publikálás dátuma
2017.04.11. 16:17
A kép csak illusztráció! (Képek a ZooSzegeden) FOTÓ: Thinkstock
Törpe selyemmajmok (Cebuella pygmaea) születtek a Szegedi Vadasparkban, a két kölyköt már a látogatók is megfigyelhetik az állatkert trópusi házában - tájékoztatott Veprik Róbert igazgató.

A törpe selyemmajmok nemcsak a Szegedi Vadaspark, hanem a világ legkisebb majmai, a kifejlett egyedek is mindössze 120 gramm súlyúak. Az elmúlt évtizedekben a karmosmajmok gondozásában komoly szakmai tapasztalatot fölhalmozó állatkertben kiváló körülményeket biztosítanak a törpe selyemmajmoknak, így rendszeresen két-két aprósággal bővül a csapat. A gondos szülőknek és a segítőkész idősebb testvéreknek köszönhetően szépen fel is szoktak cseperedni a kölykök. 

A piciny főemlősök nappal aktívak, a középső és alsó lombkorona szinten élnek, 2-15 tagú csoportokban. A csapatban mindig csak a rangelső nőstény hoz világra utódokat, rendszerint ikreket. A vemhesség ideje 140 nap, a két szülés között öt-hét hónap telik el, így a törpe selyemmajmok az év minden időszakában szaporodhatnak. 

A selyemmajmokról készült fotókért kattintson az alábbi linkre:

Apró termetük miatt a törpe selyemmajmokra jóval több ragadozó veszélyes, mint a nagyobb karmosmajmokra. Ellenük nem csak a fürgeségükre hagyatkoznak, hanem a rejtőzködésre is. A rokonaikhoz képest szokatlanul lassan, kimérten mozognak az ágakon, hogy ne keltsenek feltűnést, és csak akkor gyorsulnak fel, ha a menekülniük kell.

Bár a kicsinyeiket az apjuk és idősebb testvérek hordozzák, ahogy ez a többi karmosmajomnál is megszokott, pár hetes korukban már sokszor rejtik el őket egy-egy védett helyen. Elsősorban fák nedveivel táplálkoznak, de gyümölcsöket és kisebb állatokat is szívesen fogyasztanak. A törpe selyemmajmok természetvédelmi helyzete nem kritikus, viszonylag jól alkalmazkodtak az emberi tevékenységek által megváltozott életkörülményekhez. Az Amazonas medencéjében élő majomfaj helyzete azonban - a vadászat és a vadbefogás miatt - romlik.

Szerző