"Ne öljük a mát" - Sok ezren vonultak az Élet Menetén

Rövid időn belül másodszor töltötték meg emberek a Lánchidat. Két különböző típusú rendezvényről van szó. Előző vasárnap, amikor a CEU ellehetetlenítése miatt tartottak demonstrációt, a tüntetők a budai oldalról vonulták át Pestre. Most pont fordítva: a vészkorszak áldozataira emlékezők a pesti oldalon lévő Cipők a Duna-parton emlékműtől indultak a budai Clark Ádám térre.

A Parlamenttől nem messze gyülekező tömegben az Élet Menete önkéntesei magyar, uniós és izraeli papírzászlókat osztottak. Feltűnt egy roma lobogó is, többen a CEU mellett kiálló kitűzőt viselték.

Öleljük a jövőt, és ne öljük a mát! A mi menetünk is azt bizonyítja, hogy az élet legyőzhetetlen – jelentette ki a rendezvényt megnyitó beszédében Székhelyi József színművész, az Élet Menete egyik alapítója. A hagyományoknak megfelelően Verő Tamás főrabbi megfújta a sófárt (kosszarvból készült ősi zsidó hangszer), ezzel adta meg a jelet az indulásra.

Érezhetően kevesebben voltak, mint az elmúlt években, de így is sok ezren vettek részt a megemlékezésen. A szervezők tájékoztatása szerint további tízezrek nézték az internetes közvetítést. A menettel vonult Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke és a később beszédet is mondó Jószéf Amrani izraeli nagykövet. Politikusokat – néhány kivételtől, például Molnár Gyula MSZP-s pártelnöktől eltekintve – nem nagyon láttunk.

A Lánchíd túloldalán, a modernizáció egyik szimbólumának tekintett Clark Ádám téren Szily Nóra újságíró, a rendezvény moderátora külön is köszöntötte a vészkorszak túlélőit. Jelenlétük kötelez, biztat és erőt ad – mondta. Utalva arra, hogy az Élet Menete egyúttal a legnagyobb antirasszista megmozdulás is, szolidaritásáról biztosította mindazokat, akik diszkriminációt szenvednek el: romákat, melegeket, vallási kisebbségeket vagy fogyatékkal élőket.

Április 16-a, a holokauszt magyarországi emléknapja idén húsvét vasárnapra és a pészach hatodik napjára esett. A keresztény és zsidó vallási ünnep véletlenül került egy napra az Élet Menetével, de a három esemény egymást kiegészítő gondolatokat jelképez – hangsúlyozta Gordon Gábor, Az Élet Menete Alapítvány kuratóriumi elnöke. A keresztényeknek a húsvét a bizonyság, a megváltás és a szeretet ígérete, a zsidó vallásúaknak a pészach a fogságból való megszabadulást, azaz szintén egy boldogabb jövő ígéretét jelenti. Ugyanakkor ez a nap mindenkit arra figyelmeztet, vallásosakat és ateistákat egyaránt, hogy mért nem szabad egész népcsoportokat megbélyegezni, milyen veszélyekkel jár a kirekesztés.

Többek között Szántó T. Gábor író is felszólalt. (Az 1945 című filmet, amit egyik novellája nyomán Török Ferenc rendezett, a magyar mozik a napokban kezdik vetíteni.) Az író arról beszélt, hogy a politika gyakran megosztja az embereket: itt az ideje, hogy a művészet és az oktatás révén közös gondolkodásra képes nemzedékeket neveljünk. Óva intett a bűnbakképzéstől, legyen szó akár melegekről, akár milliárdosokról.

A budapesti Élet Menetéről futva indult Auschwitzba a 63 éves Hajdú Péter. Ahogyan arról már beszámoltunk: így szeretne példát mutatni unokáinak, emléket állítani a vészkorszakban elhurcolt és elpusztított nagyszüleinek. A tervek szerint április 24-én csatlakozni a Nemzetközi Élet Menetéhez. Nyolc napja van rá, hogy teljesítse a 420 kilométeres távot.

A vállalkozóként dolgozó Hajdú Péter 55 éves korában kezdett rendszeresen futni. Mostani vállalására egy éve tudatosan és módszeresen készül. Az előre meghirdetett állomásokon várja azokat, akik egyetértenek az Élet Menete céljaival, elutasítják a rasszizmust és az emberek megkülönböztetését.

Magyarországon és a világban is egyre nagyobb a gyűlölködés – nyilatkozta korábban Hajdú Péter a Népszavának. Tisztelettel és méltósággal emlékezünk az áldozatokra, de nem elég csak emlékezni. Fontos, hogy mindenki képességei, tehetsége és lehetőségei szerint tegyen a gyűlölet ellen.

( Az Élet Menetén fotógaléria is készült)