Előfizetés

Fogy Amerika türelme

Publikálás dátuma
2017.04.18. 07:34
Kim Dzsong Un nem büszkélkedhetett a rakétakilövéssel FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A stratégiai türelem korszaka lejárt, ezt üzente az amerikai alelnök Észak-Koreának Panmindzsonból. Mike Pence hétfőn a két Korea közötti demilitarizált övezetbe látogatott, egy nappal az észak-koreai rezsim kudarcba fulladt rakétakísérletét követően. A Koreai-félsziget térségében továbbra is pattanásig feszült a helyzet.

Észak-Korea nem hajtott végre újabb föld alatti nukleáris kísérletet, hanem újabb rakétateszttel ünnepelte Kim Dzsong Un nagyapja, Kim Ir Szen születésnapját. A rakétakilövés azonban – dél-koreai források szerint – kudarcot vallott, a rakéta nem sokkal indítása után felrobbant. A sztálinista rezsim előző nap nagyszabású katonai felvonulást rendezett, amelyen több rakétát, köztük az állítólagos új interkontinentális ballisztikus rakétájukat is felvonultatták.

A kudarcot vallott észak-koreai rakétakísérlet után néhány órával érkezett Dél-Koreába Mike Pence amerikai alelnök. Az ázsiai körútra indult Pence biztosította a dél-koreai vezetést arról, hogy továbbra is élvezik az Egyesült Államok támogatását. „Elkötelezettségünk soha nem volt erősebb, s Isten segítségével a szabadság győzedelmeskedik ezen a félszigeten” – mondta Szöulban az amerikai alelnök. Pence hétfőn előre be nem jelentett látogatást tett Panmindzsonban, a két Koreát elválasztó, négy kilométer széles demilitarizált övezetben. A túloldalról észak-koreai katonák fényképezték az amerikai látogatót. Pence, akinek édesapja szolgált az 1950-es években a koreai háborúban, újságíróknak leszögezte, erő felmutatásával igyekeznek megőrizni a békét a Koreai-félszigeten.

Az észak-koreai fenyegetésekre válaszul a Pentagon Szingapúrból a koreai partokhoz irányította a Carl Vinson repülőgéphordozót, több rombolóval. A Trump-kormányzat múlt héten világossá tette, hogy a katonai fellépést sem zárja ki, ha Észak-Korea újabb nukleáris kísérletet hajt végre. Az Egyesült Államok mintegy 30 ezer katonát állomásoztat Dél-Koreában, s nemrégiben rakétavédelmi rendszer telepítését is elkezdték. Az Obama-kormányzat volt illetékesei, s katonai szakértők is óvták a Trump-kormányzatot, hogy katonai erővel lépjen fel Észak-Koreával szemben. „Komoly oka volt annak, hogy korábbi elnökök sorra tartózkodtak ettől a lépéstől” – intette Trumpot például Leon Panetta. A volt védelmi miniszter, ex-CIA-főnök az NBC tévének nyilatkozva figyelmeztetett: nukleáris konfliktust kockáztat, s milliók életét sodorhatja veszélybe Washington, ha erre az útra lép.

„Az Egyesült Államok reményei szerint nem lesz szükség fegyveres erő bevetésére Észak-Korea ellen” – mondta vasárnap Trump nemzetbiztonsági tanácsadója. H. R. McMaster szerint ugyanakkor semmiféle lehetőséget nem zárnak ki, továbbra is vizsgálják az alternatívákat. „Az elnök egyérteművé tette, nem fogadja el, hogy térségbeli partnereit, szövetségeseit nukleáris fegyverrel fenyegessék” – mondta az ABC televíziós csatorna „Ez a hét” című műsorában Trump tanácsadója.

Donald Trump vasárnap Twitteren tudatta, hogy a kínai elnökkel együtt dolgoznak a koreai feszültség enyhítésén. Hszi Csin-ping közelmúltbeli amerikai látogatása során ez volt az egyik fő téma, s azóta telefonon is egyeztettek. Trump azt kérte a kínai elnöktől, vesse be befolyását az észak-koreai nukleáris program visszafogása érdekében. Pence alelnök dél-koreai látogatásán ugyancsak arra kérte Pekinget, gyakoroljon befolyást Phenjanra. A Global Times kínai napilap múlt héten vezércikkében azt írta, Kína hajlandó lenne garantálni az észak-koreai rezsim biztonságát, ha a vezetés lemond nukleáris programjáról. „Ez Phenjan legjobb esélye” – mutatott rá az állami kiadású kínai lap. Észak-Korea egyelőre nem reagált a kínai felvetésre.

Dél-koreai vádemelés
Dél-Koreában múlt hónapban menesztették az államfőt, s hamarosan új elnököt választanak. Az eddigi államfő, Pak Gun Hje ellen hétfőn emeltek vádat, a 65 éves volt elnököt korrupcióval, sikkasztással, hatalommal való visszaéléssel, államtitkok kiszivárogtatásával gyanúsították meg, rács mögött várja pere kezdetét. Pak tagadja a vádakat.



Mélyponton a Labour a a májusi voksolás előtt

Majd egy évtizede legjobb eredményüket érnék el a brit konzervatívok, ha most tartanák a választásokat. A kormányzó toryk 44 százalékon állnak, míg a Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt támogatottsága alig 23 százalékos. 

A konzervatív The Times napilapban közzétett, 21 százalékos tory előnyt mutató felmérés néhány héttel a közelgő helyhatósági választások előtt készült.

Hasonló eredményre jutott a ComRes intézet felmérése, amely szerint a Theresa May vezette Konzervatív Párt támogatottsága 46 százalékos, míg a Munkáspártra 25 százalék voksolna, e közvélemény-kutatás 21 százalékosra teszi a toryk fölényét.

A május 4-én esedékes helyi voksoláson előretörhetnek a konzervatívok, míg a Labour vereségre számíthat, akár 50 mandátumot is veszíthet. A Daily Telegraph Diane Abbottot, a Munkáspárt árnyék-belügyminiszterét idézte, Abbott Corbyn szövetségesének számít, s úgy vélekedett, ha menesztették volna a munkáspárti vezért, akkor még 10 százalékos sem lenne a Labour támogatottsága. A bírálók szerint ugyanakkor Corbyn „homokba dugja a fejét”, mit sem törődik azzal, hogy a munkáspárti szavazók kevesebb mint fele véli úgy, hogy jobb miniszterelnök lenne, mint Theresa May.

Ez a The Observer vasárnapi lapban közzétett Opinum-felmérés adataiból derült ki. Ha két jelölt közül kellett választani, a megkérdezettek 47 százaléka May miniszterelnökségét támogatta, s csak 14 százalék nyilatkozott úgy, hogy Corbynt szeretné kormányfőnek, 28 százalék pedig úgy vélekedett, hogy egyikükre sem voksolna. A Brexittel kapcsolatos belviták dacára 35 százalék nyilatkozott úgy, hogy a konzervatívok megbízhatóan irányítják a kilépési tárgyalásokat, januárban még csak 30 százalék vélte így. A Munkáspártra csupán 12 százalék bízná a brüsszeli tárgyalások lebonyolítását.

A menekültek megsegítését sürgette a pápa

R.T.
Publikálás dátuma
2017.04.18. 07:31
Urbi et Orbi üzenetét mondja FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Az egyházfő szerint a világ országainak többet kell tenniük a szíriai békéért. Mindezt hagyományos húsvét vasárnapi, Urbi et Orbi üzenetében közölte.

Nem telt meg teljesen a Szent Péter tér Ferenc pápa vasárnapi Urbi et Orbi üzenete során, de így is tízezrek hallgatták a katolikus egyházfőt. Ez azonban nem arra vezethető vissza, hogy csökkent volna népszerűsége a megválasztása óta eltelt négy évben, sokkal inkább a zordon római időjárással, illetve azzal magyarázható, hogy még a szokottnál is szigorúbb biztonsági intézkedéseket vezettek be. A Vatikánt mintha elvágták volna a külvilágtól, a Szent Péter tér felé vezető római utcákon rendőrségi és katonai járművek sorjáztak.

A mostani húsvét jelentőségét az adta, hogy ugyanakkor ünnepelte Krisztus feltámadását a katolikus és az ortodox egyház. Ilyenre legközelebb 2025-ben lesz majd példa. A pápa feltámadási miséjén egy pravoszláv hívekből álló kórus is részt vett.

Az egyházfő Urbi et Orbi üzenetének legfőbb üzenete a szolidaritás volt. Utalt arra, hogy a feltámadt Krisztus példája is arra ösztökél bennünket: segítsünk menekülteknek. „A feltámadott Pásztor útitársul szegődik mindazok mellé, akiket arra kényszerítenek, elhagyják a saját földjüket a fegyveres konfliktusok, a terroristatámadások, az éhínségek, az elnyomó rezsimek miatt. Az erőszakkal elvándorlásra kényszerítettek őáltala mindenhol testvérekre lelnek, akik megosztják velük kenyerüket és reményeiket” – hangoztatta a Vatikáni Rádió beszámolója szerint. Felszólította a világ vezetőit arra, lépjenek fel azért, hogy a világ elkerülje a fegyveres konfliktusokat és állják útját a fegyverkereskedelemnek. Kifejtette, támogatást kell nyújtani minden olyan kezdeményezésnek, amely segít a szíriai polgárháború megfékezésében, egyben felszólított a szíriai lakosság megsegítésére. Szót ejtett azonban más válsággócokról is. „Legyen közel a jó Pásztor Dél-Szudán, Szudán, Szomália és a Kongói Demokratikus Köztársaság lakosságához, mely súlyos konfliktusok miatt szenved. A harcokat súlyosbítja a rettenetes éhínség, amely Afrika egyes térségeit sújtja. A feltámadt Jézus támogassa mindazok erőfeszítéseit, akik különösen is Latin-Amerikában elköteleződnek a társadalmi közjó garantálása mellett. Ezeket a társadalmakat olykor politikai és szociális feszültségek jellemzik, melyek egyes esetekben erőszakba torkollnak” – hangoztatta a katolikus egyházfő.

A Szent Péter bazilika loggiájáról elmondott üzenetében szót ejtett az ukrán helyzetről is. „A jó Pásztor segítse a szeretett ukrán földet, amelyet még mindig véres konfliktus sújt, hogy újra megtalálja az egyetértést, és kísérje támogatásával a következményeket elszenvedők drámáink az enyhítésére irányuló kezdeményezéseket.” Hozzátette, a feltámadott Krisztus adjon reményt mindazoknak, akik a különféle válságok miatt nehéz helyzetbe kerültek.

A pápa egyébként elődjeitől eltérően rögtönzött szentbeszédet is mondott. Kifejtette, „gondoljunk a háborúkra, az emberi tragédiákra, és alázatosan, Isten és magunk előtt mondjuk: ’Biztos vagyok benne, hogy az Úr feltámadt!’”.

Az egyházfő az Urbi et orbi áldást megválasztásának napján, illetve minden évben húsvét és karácsony napján ad a városra, vagyis Rómára és a világra. Az Urbi et Orbi annak a kifejezése, hogy a pápa nemcsak a katolikus egyház feje, hanem Róma püspöke is.

Kapcsolódó
Rabok lábát mosta meg Ferenc pápa