Előfizetés

Gyere haza szalakóta! - Kényelmes odúk várják az Afrikából érkezőket

Publikálás dátuma
2017.04.18. 19:22

Korszerű, új odúkra cserélték az elöregedetteket, és számos új helyre is kihelyeztek odúkat az Afrikából hazatérő szalakótáknak, amelyeket így mintegy ezer új költőhely vár a Kiskunsági Nemzeti Park területén - tájékoztatott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Tokody Béla projektvezetője elmondta, hogy a szalakóta másodlagos odúlakó fajként a Kárpát-medencében nem épít fészket, hanem nagytestű harkályfajokét foglalja el. Az elmúlt évtizedekben megváltozott erdőgazdálkodás eredményeként azonban jelentősen lecsökkent a költőhelyek száma, így egyebek mellett ez is közrejátszott abban, hogy a nyolcvanas években a szalakótaállomány jelentősen megfogyatkozott. 

Az MME Csongrád megyei csoportja akkor döntött úgy - Európában elsőként -, hogy odúk kihelyezésével biztosít költőhelyet a nagytestű madaraknak. A fából készült odúk azonban 6-8 évnél többet nem bírnak ki. Tetejük vagy aljuk leszakadásával használhatatlanná, megrepedve pedig balesetveszélyessé válnak, hiszen beleakadhat a madarak szárnya. Az MME vezetésével és többek között a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának közreműködésével megvalósított, A szalakóta védelme a Kárpát-medencében című európai uniós projektnek köszönhetően azonban az elmúlt három hónapban mintegy ezer, úgynevezett Schwegler-odút helyeztek ki a szakemberek a Kiskunsági Nemzeti Park területén.

Tokody Béla kiemelte, hogy a német gyártmányú, fabeton odúk sokkal hosszabb élettartamúak, mint a fából készültek, továbbá nagyon jó hőszigetelő képességgel bírnak, aminek a forró nyári hónapokban nagy jelentősége van. A februárban megkezdett munkák során az odúk nagyjából felét a területen található idősebb fákra szerelték fel, de raktak szigetelt villanyoszlopokra is, amelyeket a tapasztalatok szerint szívesen elfoglalnak a madarak - tette hozzá a projektvezető.

A hagyományos odúk mellett - Magyarországon először - úgynevezett hodályodúkat is kihelyeztek több, a Szalakótás Gazda Programba bevont gazdálkodónál. A legelő állatok közelében megszaporodó rovarok ugyanis biztos táplálékforrást jelentenek a madaraknak. A harminc odút minden esetben valamilyen nyílt rész, elsősorban gyep felé néző épületrészre szerelték.

Tokody Béla azt is elmondta: a jeladókkal ellátott szalakóták mozgását figyelve megállapítható, hogy a madarak megkezdték hazaútjukat Afrikából. A Namíbiában és Angolában telelő madarak egy hónappal ezelőtt indultak vissza, és jelenleg Kenyában időznek. Az első, népies nevükön kékcsókák érkezése nagyjából két hét múlva várható.

Francia elnökválasztás - Íme a jelöltek programjának fő elemei

A francia elnökválasztás öt legfontosabb szereplője a kemény baloldaltól a szélsőjobbig jelenít meg különböző ideológiai elképzeléseket. Egy héttel a választás első fordulója előtt alapvető javaslataik a következőek.  

Marine Le Pen: ’Franciaország mindenekelőtt’

- Tárgyalásokat kell kezdeményezni Franciaország eurozónából való kilépéséről és újra bevezetni a francia fizetőeszközt, a frankot.

- Azonnal fel kell függeszteni az ország tagságát az európai szabad utazási övezetben, a schengeni térségben. Visszaállítani a határellenőrzést. Az Európai Unió nemzetállamok klubjává történő átalakítása ügyében legfeljebb hat hónapos tárgyalást folytatni Brüsszellel, majd népszavazást rendezni a „Frexit”-ről.

 - A bevándorlást évi 10 ezer főre kell csökkenteni. A menekülteknek saját országukban kell beadniuk kérelmüket. Népszavazást kell tartani a bevándorlásról, bevezetni a „franciák előnyben” politikát a foglalkoztatásban és a lakhatásban egyaránt.

- A külföldön termeltető vállalatok termékeire 35 százalékos adót kell kivetni.

- A minimális nyugdíj-korhatárt 62 évről 60 évre kell csökkenteni és a család-támogatásokat bővíteni.

- Franciaországot ki kell vonni a NATO központi parancsnoksága alól és közelebbi kapcsolatokat építeni Oroszországgal.

Emmanuel Macron: ’a gazdaság felszabadítása'

- A társasági adót 33 százalékról 25 százalékra kell csökkenteni. A vállalat-vezetők rugalmasabb munkaidő alkalmazásában egyezhetnek meg a munkavállalókkal.

- Minden dolgozónak, beleértve az ön-foglalkoztatókat is, lehetőséget kell adni munkanélküli segélyre.

- Fel kell gyorsítani az eurozóna integrációját. Központi parlamentet kell alakítani, pénzügyminisztert kinevezni és költségvetést alkotni. Az EU valamennyi tagállamában demokratikus fórumokat teremteni az ország-csoport reformjainak megvitatása céljából.

- Adó-ösztönzőket kell kidolgozni annak érdekében, hogy a vállalatok az elmaradott térségekből munkavállalókat vegyenek fel.

- Valamennyi 18-21 éves fiatalnak egy havi kötelező katonai szolgálatot kell teljesíteni.

Francois Fillon: ’az állam leépítése

- 500 ezer közalkalmazotti munkahelyet meg kell szüntetni, a költségvetési kiadásokat Franciaország adósságállományának mérséklése érdekében 5 év alatt 100 milliárd euróval csökkenteni.

- A hivatalos heti 35 órás munkaidőt el kell törölni, a közalkalmazottak esetében gyorsuló ütemben 39 órára emelni. A vállalatok közvetlenül az alkalmazottakkal tárgyalhatnak a munkaidő alakításáról. Megállapodás hiányában a 39 órás szabály érvényes.

- A teljes testet elfedő iszlám burkini úszó-dresszt be kell tiltani és a közösségi iskolákban egyenruhát kell bevezetni.

- A bevándorlást éves kvóták meghatározásával csökkenteni.

- Együttműködni Oroszországgal, Iránnal és a szíriai rendszerrel az Iszlám Állam elleni küzdelemben.

Jean-Luc Melenchon: ’a kiadások növelése’ 

- Újra kell tárgyalni az EU szerződéseket. Rávenni a szakszervezeteket, hogy hagyjanak fel a pénzügyi előírások követésével és az Európai Központi Banknak megengedni, hogy felvásárolja a tagállamok adósságait. Ha a tárgyalások az uniós szerződések felbontásáról megfeneklenek, népszavazást kezdeményezni az ügyben és ha kell, feladni az eurót. 

- Az elnöki rendszerről parlamenti rendszerre kell átállni. Az állampolgároknak több hatalmat kell adni népszavazás kezdeményezésére és a törvényhozók visszahívására.

- Miden, 400 ezer euró feletti keresetet 100 százalék adóval kell sújtani és a közkiadásokat öt év alatt 173 milliárd euróval növelni.

- Franciaországban fel kell hagyni az atom- és a fosszilis energia használatával. Fel kell futtatni a megújuló energiák használatát, amelynek 2050-re az ország igényeinek 100 százalékát fedezniük kell.

- Külpolitikai területen ki kell vonulni a NATO-ból. „A háború elkerülése érdekében” javítani kell a kapcsolatokat Oroszországgal.

Benoit Hamon: ’Alap-jövedelmet mindenkinek’ 

- Egy általános alapjövedelem bevezetése, kezdetben az alacsony fizetésűek számára, végül azonban minden állampolgárra kiterjesztve, elérve a havi 750 eurót. Az intézkedés az első szakaszban évi 35 milliárd euróba kerül.

- Elmozdulás a rövidebb munkahét irányába. A vállalatokat arra kell bátorítani, hogy több rész-munkaidős dolgozót foglalkoztassanak és lehetővé tegyenek hosszabb pihenő időszakokat is. Meg kell adóztatni azokat a robotokat, amelyek elveszik az emberek munkáját.

- Emelni kell a vállalati fizetések adóit.

- A megújuló energiák arányát 2025-ig 50 százalékra kell emelni. A káros növényvédő-szereket be kell tiltani.

- Engedélyezni kell a cannabis használatát. 

Uniós szóvivő: Ankarának ki kell vizsgálnia az állítólagos szabálytalanságokat

 Ankarának átlátható módon ki kell vizsgálnia a nemzetközi megfigyelők által említett, a vasárnapi referendum körüli állítólagos szabálytalanságokat - jelentette ki Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) vezető szóvivője Brüsszelben újságírói kérdésre válaszolva keddi brüsszeli sajtótájékoztatóján.

A szóvivő kiemelte, az Európai Bizottság felszólítja a török hatóságokat, hogy a vasárnapi referendumot követő tervezett lépéseket a lehető legmegfontoltabban tegye meg, és e tekintetben törekedjen a lehető legszélesebb nemzeti konszenzusra. Az óvatosságra nem csak a megfigyelők figyelmeztetései miatt van szükség, hanem amiatt is, mert az igen és a nem szavazatok száma között csak kis eltérés van - tette hozzá.

Az Európai Unió arra ösztönzi Törökországot, hogy közeledjen az unióhoz, nem pedig arra, hogy rövid időn belül még távolabbra kerüljön tőle - húzta alá a szóvivő.

Az elnöki hatalom kiterjesztéséről tartott vasárnapi törökországi referendumon a választási hatóság nem végleges adatai szerint 86 százalékos részvétel mellett a szavazók 51,34 százaléka szavazott igennel és 48,66 százaléka nemmel az alkotmánymódosításra. Bírálók szerint az alkotmány népszavazáson elfogadott módosításai széles körű hatalmat fognak biztosítani az egyre inkább autokratikus hajlamú török vezetőnek, és alig hagynak meg valamit a demokrácia működéséhez szükséges intézményes fékekből és ellensúlyokból.

Az ellenzék megkérdőjelezte a szavazás érvényességét, külföldi megfigyelők szerint pedig a voksolás nem felelt meg a nemzetközi normáknak.