Elitiskolákat az egyházaknak

A körzetesítés alól eddig felmentett elit iskolákat az állam sorra adja át az egyházaknak. A zuglói kéttannyelvű általános iskolában azonban a szülők változatlanul tiltakoznak – írja a 24.hu.

Mindenkinek jobb lesz, ha lázadozás helyett elfogadják az iskolafenntartónak jelentkező egyházat – ajánlotta az államot képviselő hivatalnok a szülőknek az egyik budapesti „elitiskolában” egy alig ismert miniegyház képviselői mellett állva – emlékeztet a botrányos találkozóra a 24.hu. Négyszáz szülő hallgatta elképedve az egyik legkisebb magyarországi ortodox egyház képviselőit a Városligeti Két Tannyelvű Általános Iskolában az elmúlt napokban. A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusának emberei az oktatásra vonatkozó kimunkált koncepciót egyáltalán nem vittek magukkal, mégis azt akarták elérni, hogy a szülők támogassák és szavazzák meg, hogy az egyház átvegye a fenntartói szerepet az iskola felett az állami Klebelsberg Intézményfenntartótól (Klik).

A kormányhivatal jelen lévő képviselője egyértelműen az egyház mellé állt és gyakorlatilag megfenyegette a szülőket, hogy ha nem engednek, iskolájukat is arra kötelezik, hogy minden, a körzetből jelentkező gyereket vegyenek fel, ami a kéttannyelvű iskola sikereinek végét jelentené.

"Egyes állami köznevelési intézmények egyházi fenntartásba adásával kapcsolatosan a 24.hu hírportálon 2017. április 18-án közzétett „Az elitiskolák kilógnak a sorból? Vigyék inkább őket az egyházak!” című cikkében a tárgyilagosságot nélkülöző, illetve téves információkat tartalmazó híradás jelent meg. A jogszabályok ismertetésének téves vagy szándékos félreértését és félremagyarázását a kormányhivatal határozottan visszautasítja, és egyben kéri a cikk pontosítását az alábbiak szerint. 

  1. 1.     „A kormányhivatal egyházi fenntartásba adással oldaná meg az ex lex állapotot”.

A kormányhivatalnak a fenntartóváltás kapcsán nincs döntési jogköre, a döntési folyamatban sem vesz részt. Az átadás-átvételi folyamat az ágazati minisztérium, az állami intézményfenntartó és az egyház között zajlik, a jogszabályban előírt véleményezési és hozzájárulási joggal rendelkezők (intézményvezetés, tantestület, szülők és diákok közössége stb.) bevonásával. A kormányhivatal csak a döntés megszületését követő engedélyezési eljárásban vizsgálja a fenntartáshoz szükséges feltételek meglétét, és csakis akkor ad működési engedélyt, ha az átvevő fél minden feltételt biztosít, köztük az „oktatásra vonatkozó kimunkált koncepciót” is benyújtja. A Városligeti Két Tannyelvű Általános Iskola esetében azonban a sajtóhírek alapján már ismert, hogy az iskola a szülők szavazatai alapján nem kerül egyházi fenntartásba.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény a kormányhivatalokhoz két oktatás-igazgatási feladatot telepített. A kormányhivatal feladata egyrészt, hogy – az állami fenntartótól kapott információk alapján – az általános iskolák körzethatárainak megállapításán keresztül minden állampolgár gyermeke számára a lakóhelyétől aránytalan terhet nem jelentő távolságban biztosítson férőhelyet. Másrészt az egyházi fenntartók törvényességi ellenőrzésén és működési engedélyeztetési eljárásán keresztül biztosítja, hogy az egyházi intézmények is, az állami intézményekhez hasonlóan a vonatkozó köznevelési jogszabályok betartatásával és megfelelő színvonalon működjenek.

A kormányhivatal a jogszabályokban hozzátelepített feladatokon, és a vonatkozó jogszabályok tárgyilagos megismertetésén keresztül tud hozzájárulni a köznevelési ágazat sikeres működtetéséhez, függetlenül attól, hogy egy intézmény állami vagy egyházi fenntartásban működik.

  1. 2.     „A budapesti kormányhivatalnok mondandójának lényege az volt, hogy az állami fenntartású intézményeket körzetesítették, az intézményfenntartási rendszer is részben ezen alapul, a Városligeti Két Tannyelvű ezt egyelőre „megúszta”.”

A kormányhivatal az intézményhálózat, a férőhelyszám és a felvételre jelentkezők létszámának ismeretében a körzethatárok évenkénti megállapításával - azon túl, hogy minden gyermek számára biztosít férőhelyet - felügyeli a szegregáció ellenes jogszabályok betartását. A körzethatárokat a hivatal egy-egy tanévre állapítja meg az adott kerületben történő demográfiai folyamatoknak, az iskoláskorú gyermekek számának, a hátrányos helyzetű gyermekek eloszlásának, az infrastrukturális fejlesztéseknek, a kerület egy-egy körzetében kialakuló iskolai kapacitáshiánynak és a hatékony finanszírozási feltételek teljesítésének figyelembe vételével. Ezek az adatok változóak, ezért a kerületben lévő körzetek évente módosulhatnak. Amennyiben a minden gyermek számára biztosított férőhely, valamint a szegregáció elkerülése, mint kitételek, a körzethatárok kijelölésekor teljesülnek, úgy az állami fenntartó teherbíró képességét mérlegelve dönthet arról, hogy tart-e fenn további, beiskolázási kötelezettséggel nem rendelkező intézményt.

 

  1. 3.     „Több olyan „elitintézmény” maradt a pályán, amely saját módszereivel az egész főváros területéről, és esetleg még az agglomerációs településekről is érkező jelentkezők közül válogatja ki diákjait. Amennyiben nekik is előírnák, hogy csak körzetes gyerekeket vehetnek fel, azonnal elvesztenék versenyelőnyüket.”

Ha az állami fenntartó beiskolázási kötelezettség nélkül tart fenn iskolát, abban az esetben arra kell figyelemmel lennie, hogy általános iskolában csakis sport és művészeti emelt szintű oktatás esetében szervezhető alkalmassági vizsga, minden más - a tárgyi tudás és tudásszint, készség megismerésére irányuló egyéb beszámoltatás, mérés, értékelés - nem engedélyezett, így biztosítva egyenlő feltételeket a gyermekek köznevelési rendszerbe való belépése során. Az általános iskolai felvételi eljárás során egyetlen jogszabályi helyre kell figyelemmel lenni: arra, hogy szabad férőhelyek esetén az iskola köteles előnyben részesíteni a hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat, így csak a további férőhelyekről és csakis felvételi vizsga nélkül dönthet a pedagógiai programjában szabályozottak szerint. Semmi sem gátolja viszont az iskolákat abban, hogy az előző feltételek szerint beiskolázott gyermekek számára olyan pedagógiai programot nyújtsanak és valósítsanak meg, amellyel a sajtóban megjelent „elitintézményként” megjelölt intézmények közé kerüljenek.

  1. 4.     „Az egyházi fenntartású iskolákban nem a körzeti beiskolázás az alapelv”

A nem állami, köztük az egyházi intézményfenntartó döntésétől függ, hogy saját anyagi forrása terhére milyen kapacitással működtet iskolát. Felvételi kötelezettsége csak abban az esetben van, ha az állammal köznevelési szerződést köt. A köznevelési szerződés mindkét fél számára előnyt jelenthet, ugyanis az állami fenntartóra nehezedő nyomást (intézményi kapacitáshiány, megnövekedett tanulólétszám) enyhítheti, a körzethatárral egyébként nem rendelkező egyházi intézmények számára pedig minimum 25%-os feltöltöttséget biztosít."

 

Szerző
2017.04.19 12:05
Frissítve: 2017.04.24 20:20

A fideszesek nem is kíváncsiak az iskolai szegregációra

Publikálás dátuma
2018.09.25 14:13

Fotó: / Kállai Márton
Nem tartják fontosnak a kormánypárti képviselők, hogy tisztán láthassunk a roma és nem roma gyerekek iskolai elkülönítése ügyében. Más ellenzéki javaslatokat is leszavaztak.
Egyetlen ellenzéki javaslatot sem támogatott az Országgyűlés kedden ülésező, kormánypárti többségű Kulturális Bizottsága. Pedig lenne mit megvitatni. Az LMP-frakcióban ülő Szabó Szabolcs például egy országos, az iskolai szegregáció mértékét vizsgáló felmérés megindítására tett javaslatot. Azért tartja szükségesnek a kutatást, mert a roma és nem roma diákok elkülönített oktatására vonatkozóan a köznevelési statisztika nem tartalmaz adatokat, a legutóbbi ilyen felmérésre pedig több mint tíz éve került sor. 2007-ben mintegy 270 szegregált iskola működött az országban, a Civil Közoktatási Platform összesítése szerint számuk legalább 350-re növekedhetett. A tisztánlátás érdekében azonban átfogó kutatásra lenne szükség. A kormánypárti képviselők nem így látják. A fideszes Nagy Csaba azt mondta: a kormány folyamatos, egymásra épülő intézkedéseket (például a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia rendelkezései, az egyenlő bánásmódról szóló törvény 2017-es módosítása) hozott a szegregáció visszaszorítására, és számos helyi szintű iskolai program is van. Szabó javaslatát „nem helyénvaló politikai akciónak” nevezte, és szerinte most „csendes munka” zajlik a szegregáció elleni küzdelemben. Szabó Szabolcs erre megjegyezte: a munka annyira csendes, hogy még az Európai Bizottság (EB) szakértői sem látják az eredményeit. Az EB még 2016-ban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az iskolai szegregáció miatt, ami azóta is tart. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes pedig arra emlékeztette a kormánypárti képviselőket, hogy már a 60 ezret közelíti azoknak a gyerekeknek a száma, akik még általános iskolai végzettséget sem tudtak szerezni az elmúlt nyolc évben. Az Oktatási Hivatal becslései szerint a jelenlegi kormányzati ciklus végére a 82 ezret is elérheti ezeknek a gyerekeknek a száma. – Ez ellen kellene fellépni, de lehetőleg nem az Oktatási Hivatal bezárásával – utalt Kunhalmi a Századvég folyóirat körüli eseményekre, melynek szerkesztőségét azért menesztették az elmúlt napokban, mert a kormánynak nem tetsző dolgokat írtak.  Szabó Szabolcs zárszavában arra hívta fel a figyelmet: a konkrét lépések kidolgozása előtt tisztán kellene látni, kutatni kellene a problémát. A kormánypárti képviselőket ez nem hatotta meg, leszavazták a kezdeményezést.  Szocialista képviselők egy, a felsőoktatási törvény tavaly áprilisi módosításának – amely lex CEU-ként vált ismertté – eltörlésére irányuló törvényjavaslatot is benyújtottak a „demokrácia védelmében”. A javaslatot Hiller István mutatta be, aki azt mondta: a lex CEU – és az elfogadását követően kialakult helyzet – nevetségessé teszi hazánkat. A kormány ugyanis sorra köti a megállapodásokat külföldi egyetemekkel, de a Soros György által alapított CEU-val - jobban mondva a CEU székhelye szerinti állammal, New Yorkkal – lassan egy éve nem hajlandó aláírni a szerződést. Pedig ennek már sem jogi, sem szakmai akadálya nincs.  A Fideszes L. Simon László szerint már az is sértő a kormányra nézve, hogy az MSZP-sek „a demokrácia védelmében” nyújtották be javaslatukat. Szerinte ugyanis Magyarországon a demokrácia „teljesen jól van”. A szocialisták javaslatát így le is szavazták.  A Jobbik megpróbálta csőbe húzni a kormánypárti képviselőket. A pirotechnikai termékek sporteseményeken történő használatáról nyújtottak be határozati javaslatot. Emlékezetes: eredetileg Orbán Viktor ötlete volt, hogy több tűzijátékkal kellene hangulatosabbá tenni a focimeccseket. Idén márciusban, a diósgyőri stadionbejáráson beszélt erről a miniszterelnök. - Ne gátolják meg vezérüket elképzelései megvalósításában - fogalmazott a jobbikos Szilágyi György. A kormánypárti képviselők először mintha zavarba jöttek volna, majd jót derülve leszavazták a javaslatot.
2018.09.25 14:13

Jogász doktorok kezében a kardiológiai műtétek sorsa

Publikálás dátuma
2018.09.25 12:49

Fotó: kardio.hu/
Egyelőre nem jött létre megállapodás arról, hogy a főorvos a felmondási ideje alatt elvégezhesse a betervezett műtéteket. Az egyeztetést az ügyvédek folytatják.
Székely László főorvos nem térhetett vissza a kardológiai intézet műtőjébe, mert az intézmény vezetőjével mára tervezett egyeztetése kudarcba fulladt. Erről lapunkat a főorvos tájékoztatta. A korábban azonnali hatállyal elbocsátott sebész esetében az egészségügyi kormányzat közbenjárására arról kellett volna megállapodni, hogy Székely László a felmondási ideje alatt folytathassa a betegei kezelését, illetve elvégezhesse azokat a minimálinvazív beavatkozásokat, amelyek technikáját csak ő gyakorolja az intézetben. Mint azt Székely László lapunknak elmondta, ő a találkozóra az ügyvédjével érkezett, ám a főigazgató ezt észlelve úgy nyilatkozott, mivel neki nincs ott az ügyvédje nem tud vele érdemben beszélni. Végül abban maradtak, hogy az ügyvédek találnak egy megfelelő időpontot. Székely László a múlt héten szerdán kapta meg azonnali hatályú felmondását egy korábbi esetre hivatkozva, amikor műtétjéhez idegen szakorvos segítségét kérte. Ellátatlanul maradt betegei és orvoskollégáinak nagy többsége azonnal tiltakozott elmozdítása ellen. Pénteken az egészségügyi kormányzat is közbelépett, közvetítettek a két vezető között, annak érdekében, hogy Székely László főorvos a felmondási idejét töltve már hétfőtől műthessen, ennek részleteit nem sikerült tisztázni, a mai keddi találkozón sem. A betegeknek pedig továbbra is várniuk kell.
Szerző
2018.09.25 12:49
Frissítve: 2018.09.25 12:59