Egy szép nyári nap

Publikálás dátuma
2017.04.20. 07:46
Rudolf Péter magasabb színészi kategóriába lépett FOTÓ: SZILÁGYI LENKE
Megragadó és kompromisszummentes filmet rendezett Török Ferenc a múlt egy sötét részéről, amely máig kibeszéletlenül rágja a lelkeket. A bűnök megnevezése és a bűnökért vállat felelősség kimondása elmaradt, erről szól az 1945 című film, amelyben két zsidó férfi érkezik egy kis faluba. Miami és Berlin után Budapesten (Titanic fesztivál) is közönségdíjat nyert a film.

Az 1945 című film sűrű és ütős, mint egy görög dráma. Egyetlen nap alatt játszódik, néhány hónappal a háború után. Egy nyári napon a vonat két fekete ruhás idegent hoz a kis faluba. Az idegenekkel két láda is érkezik, felrakják egy lovas kocsira és elindulnak mögötte a falu felé. Némán, gyalog kísérik a szekeret végig a hosszú úton. A történet végén ugyanazon az úton indulnak vissza, már szekér nélkül a vasvillával, ásóval-kapával felfegyverkezett néma falusiak között. Végül felszállnak a vonatra, amely sűrű, fekete füstöt eregetve kipöfög az állomásról. Csak a fekete füst marad utánuk a szürke magyar égen. Ez a befejezés a magyar filmtörténet egyik legmegrázóbb pillanata, miközben távolról felhangzik a zsidó liturgia ismert, fájdalmas dallama, a Kol nidre.

A fekete ruhás férfiak érkezése és távozása között a film balladai sűrűséggel beszéli el, miként vetkőzik ki magából fokról-fokra a falu népe. A félelemtől, a dühtől, a rossz lelkiismerettől, a kapzsi birtoklásvágytól és az elkövetett bűn leplezésének indulatától. A fekete ruhás férfiak ugyanis ortodox zsidók. A falu megrémül attól, hogy akiket alig egy évvel elhurcolásuk után már elpusztultnak hittek, most – mint a filmben elhangzik - „visszajöttek”, mert „ezek mindent túlélnek”. Futótűzként terjed a hír, hogy vissza kell adni az értékeket, amelyeket a faluból elhurcolt zsidók vagyonából egymás között már szétosztottak. Török Ferenc Szántó T. Gábor novellája alapján készült filmje páratlan erővel, szavak nélkül mondja el, miként gyűlik a gyűlölet és a harag a két zsidó férfi ellen. Az 1945 ettől a mesterien sűrített drámától lesz a régi bűnökkel való szembenézés fontos és súlyos filmje.

Török olykor egészen finom nüanszokra figyelő rendezői eszközei megkapóak, Ragályi Elemér erőteljes fekete-fehér képeinek balladisztikus hangulata arról is beszél, amiről a szavak hallgatnak. A lópaták ritmikus koppanása, a két férfi néma vonulása időről-időre betör a felbolydult falu életébe. A minimalista zenével aláfestett képi-hangi világ remegő feszültséggel tölti fel a történetet. Lépésről-lépésre feslik fel a közelmúltat érintő titok, sorsok és drámák, az egyén bűne és a korrupt cinkosság, amely átszövi az falut. Mindenki benne van - a jegyzőtől a papig, a csendőrfőnöktől az állomásfőnökig, a szolgálatkész falusiakig.

A film hatásosan ütközteti a profi módon egymáshoz illesztett jelenetek ellentétes hangulatát. Ahogy némán halad a szekér, amelynek úti célját s a két zsidó férfi szándékát csak nem sokkal a befejezés előtt ismerjük meg, úgy fokozódik az ablakokból leselkedő félelem és robbanni kész indulat a falusiakban. Az előtérben pedig esküvői készülődés folyik, szerelmesek kavarognak, hűtlenség és családi dráma zajlik, kapcsolatok lepleződnek le, kocsmai pletykavásár folyik. Török erős drámai érzékkel egyetlen figurát emel minden esemény középpontjába. A szálakat biztos kézzel mozgató jegyzőtől indulnak a múlt elévülhetetlen bűneinek eredői, de vasmarokkal ő irányítja a jelen események szálait is.

A színészi jelenlét kivételesen erős a filmben. Kiugró Rudolf Péter alakítása. Zseniálisan építi fel a velejéig romlott jegyző figuráját. A mosolya, a tar koponyája, a pöffeszkedő járása a mindent leuraló kiskirályé. Rudolf ennek a zsírfejű, nyájas kisführernek a megformálásával magasabb színészi kategóriába lépett. Mellette a néma szereplők csodáját látjuk. Angelus Iván egyenes hátú, zárkózott tekintetű öreg zsidója a megtörhetetlen méltóság és a kimondhatatlan gyász példája, míg Székely B. Miklós barázdált arcú szekerese az emberség semmivel nem helyettesíthető melegét hozza a filmbe.

Megindító, szép, fontos film.

Szerző

Jégelhárítókra pályázik az Agrárkamara

Jövő májustól állhat munkába az országos talajgenerátoros jégeső-elhárítási rendszer. A működtetője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) lesz - jelentette be Győrffy Balázs, az agárkamara elnöke sajtótájékoztatón szerdán. A beruházás költsége 1,8 milliárd forint, amit az uniós hátterű Vidékfejlesztési Programból finanszíroznak.

A rendszer nagyjából 1,5 milliárd forintos éves működési költségét a Kárenyhítési Alapból fedezik, így a gazdáknak nem jelent többletköltséget - ígérte Győrffy. A kamara jelenleg saját kockázatra közbeszerzési eljárásokat ír ki, s a munkálatok ősszel kezdődnek.

A beruházást a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítette, a talajgenerátorok működtetése közérdeket szolgál - mondta Győrffy Balázs.

A beruházást azzal indokolta a kamara, hogy csak az elmúlt évben mintegy 50 ezer hektáron keletkezett jégkár, ami a mezőgazdasági területek 1 százaléka. Magyarország területének ma még csak egyharmadát védi jégelhárító rendszer, amit Baranya, Somogy és Tolna megyékben a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA) működtet.

Nem feltétlenül az Agrárkamara feladata lenne a jégeső elhárító rendszer működtetése, de mivel uniós támogatás is kapcsolódik hozzá, magánvállalkozás legföljebb alvállalkozóként vehet részt a munkában - nyilatkozta a Népszavának Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, szakpolitikus. A működtetést figyelemmel kísérik, hiszen a pénz felhasználása közérdekű adat, az pedig nyomon követhető, hogy hol és mikor volt szükség a jégeső elháírtásra.

Sikeres pályázat esetén a rendszerben összes 984 ezüstjodid-ködöt előállító talajgenerátor fog működni. Ebből 141 már működik a három dél-dunántúli megyékben, a NEFELA jelenlegi területén - közölte a Népszava kérdésére a NAK. A 843 új talajgenerátorból mintegy 200 lesz automatikus működésű, a többi kézi indítású. A telepítési helyszínek kijelölésénél önkéntes jelentkezőkre is számít az Agrárkamara. Főszabályként olyan földeken helyezik majd el a manuális generátorokat, amelyek tulajdonosai egyúttal vállalják a generátor kezelését is.

Szerző

Brüsszel tízmilliárdokat követelhet vissza Magyarországtól

Az uniós pénzek pályáztatásának és szétosztásának hazai informatikai rendszerére (EMIR) kapott pénzek visszafizetését helyezte kilátásba Brüsszel. A szabálytalanságok mértéke ugyanis olyan mérvű, hogy a projektre kapott 18 milliárd forintot teljes egészében visszakérheti az unió – értesült a 24.hu. Az ügyet az teszi igazán pikánssá, hogy a pénzen gründolt rendszert azóta a kormány kidobta és egy másikat fejlesztett helyette.

A történet nem olyan régen bukott ki. Az Európai Bizottság illetékesei a közelmúltban két projektet is vizsgáltak (a VOP-2.1.1-2007-0001 és a VOP-2.1.1-2008-0001 kódszámúakat). A portál a Miniszterelnökségnek megküldött jelentéstervezetet ismerte meg, amelyben az említett, igen szigorú véleményeket megfogalmazzák. Ezzel együtt a tárca igyekszik élét venni az ügynek azzal, hogy szerinte nem lefutott meccsről van szó. Úgy vélik, a bizottsági levelekben írt vélelmek nem tekinthetők sem véglegesnek, sem valósnak. Az ellenőrzés tényét azért elismerték.

Az egyébként 2003-tól folyó projektben az első szerződések még rendben is voltak. Az EMIR kifejlesztésével és üzemeltetésével a Welt 2000 Kft.-t bízták meg. A gondok a harmadik szerződés után keletkeztek. Az ajánlatkérő állami szerv ugyanis saját maga állapította meg, hogy rendszer működtetésére és fejlesztésére más cég is alkalmas, ám mégis hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést írtak ki. Ezen pedig ismét a Welt lett a befutó. Brüsszelben felróják, hogy az Irányító Hatóság annak ellenére sem lépett közbe, hogy ismert volt előtte a hirdetmény nélküli eljárás jogellenes volta. E mellett a magyar ajánlatkérő szervek a tulajdonjogot fokozatosan át is adták a Welt 2000 Kft-nek. Utóbbi lépést különösen zavarónak tartja a vizsgálat, amely szerint egy gondosan eljáró ajánlatkérő ezt nem tette volna meg. A brüsszeli levél ezek után igen keményen fogalmaz: indokoltnak látja az érintett szerződések 100 százalékát kitevő korrekciót.

A Welt 2000 Kft.-vel megkötött három szerződés mindegyike az előző, 2007-2013 közötti uniós költségvetési ciklus része, ám a jelek szerint így sem csak a korábbi, szocialista kormányok sara. A lap úgy tudja, hogy a rendszerre 2007-2015 között több, mint 25 milliárd forintot költöttek. Az összeg nagyobbik részét ráadásul 2010 után, a második Orbán-kormány hivatalba lépését követően fizették ki, a projektet is számos alkalommal módosították, rendre emelve a támogatható költséget.

Az utóbbi időben sorjáznak a méretes uniós pénzvisszafizetési fenyegetések Magyarország irányába. Tavaly év végén robbant ki az a botrány, amelyben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerint Magyarországnak a 4-es metróra fordított pénzekből, mintegy 300 millió euró (93 milliárd forint) támogatási összeget vissza kellene fizetnie az Európai Bizottságnak, valamint az Európai Beruházási Banknak (EIB). A vizsgálat szerint "súlyos szabálytalanságok, csalás gyanúja és esetleges korrupció" történhetett a metró beruházása kapcsán.

A közelmúlt híre az is, hogy az azt mérlegeli, hogy visszaköveteli Magyarországtól azokat az uniós pénzeket, amelyet a Budapest Szíve programmal kapcsolatban kötöttek el. Az összesítés szerint a fővárosban, a Kiskörúton belüli utcákra, terekre az elmúlt években valamivel több mint 15 milliárd forint ment el, amelynek kétharmadát uniós forrásokból finanszíroztak.

Szerző