Civil törvény - A Vöröskereszt is gyanús Orbánnak?

Miközben a hatalommal szemben kritikus civileket igyekszik megregulázni a kormány a most átverni igyekezett civiltörvény-módosítással, a gyakorlatban súlyos beteg gyerekeket táboroztató szervezetet, de még a Vöröskeresztet is megbélyegezné. Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság vezetője más oldalról közelítve "finomítana" a nagy vitát kiváltó jogszabályon: váratlanul amellett érvelt, érdemes lenne a kormány által támogatott szervezeteket is transzparenssé tenné. Az ellenzék számára az orosz mintára alkotott jogszabály elfogadhatatlan, ahogyan a lex CEU is - e két lépés ráadásul a konzervatív tábort is ráébresztheti Orbán Viktor céljaira.

Nemcsak a mindenkori kormánnyal kritikus, külföldről is támogatott civil szervezeteket bélyegezné meg a nagy vitát kiváltó törvény-módosítással a Fidesz-kabinet: megannyi olyan egyesület, alapítvány is az elfogadás előtt álló jogszabály hatálya alá kerülhet, amely alighanem csak véletlenül sodródott a célkeresztbe. Legalábbis nehezen hihető, hogy például a súlyos beteg gyermekeket táboroztató, vagy épp hajléktalanokat ellátó szervezetek külföldi támogatóit igyekezne feltérképezni a kormány.

"A jogszabály tervezetében meglehetősen világosan meghatározzák azt a kört, amely nem esik a civiltörvény hatálya alá. Így a pártokon és pártalapítványokon, a sportegyesületeket és a vallási tevékenységet végző szervezeteken kívül gyakorlatilag minden olyan civil szervezet ide tartozik, amelyik évi 7,2 millió forintnál több támogatást kap külföldről" - mondta lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. Szavai alapján abszurd módon külföldről támogatott szervezetként kellene feltüntetnie magát például a Magyar Vöröskeresztnek is. Mint ugyanis azt Nagy Gábor főigazgató-helyettestől megtudtuk, a Vöröskereszt egyesületként működik, külföldről kapott éves támogatása pedig meghaladja az évi 7,2 millió forintot. Ez utóbbi persze cseppet sem meglepő: "a Magyar Vöröskereszt a Vöröskereszt és Vörösfélhold Nemzetközi Szövetségének (IFRC) tagja, így külföldről is kapunk támogatást, ahogyan szervezetünk is megvalósít külföldi donációkat, például: Kárpátalján." A Vöröskeresztnél egyébként - jelezve, hogy már a jogszabály nélkül is transzparens a működésük - közölték: beszámolóikban eddig is szerepeltek a külföldi támogatások, honlapjukon rendszeresen megjelennek a külföldi segítséget is felhasználó projektekről szóló hírek, s mindig megjelölik a támogatókat. Éppen úgy, ahogyan más civilek, így azok is, amelyek Soros György alapítványának pályázatain nyertek el támogatásokat.

Nem kevésbé különös, hogy a tervezett jogszabály hatálya alá kerülne a Bátor Tábor is. Az alapítványként működő tábor illetékesei megkeresésünkre azt mondták, egyelőre nem nyilatkoznak az ügyben, mert még csak jogszabály-tervezetről van szó. Azt ugyanakkor megerősítették: alapítványukra is vonatkoznának az új rendelkezések. A civil szervezet 2001 óta szervez terápiás táborokat súlyos beteg gyerekeknek és családtagjaiknak. A már évi 1000 táborozót fogadó Bátor Tábor Alapítvány munkáját a hazai egészségügyi szakma Astellas-díjjal jutalmazta 2014-ben.

Nem tudni, befolyásolták-e Orbánt

A miniszterelnök írásban és személyesen sem akart válaszolni a felvetésre, hogy tanulmányai alatt Soros György befolyása alá kerülhetett. Az LMP társelnöke, Hadházy Ákos még március 30-án kérdezte Orbán Viktort, hogy tapasztalt-e bármilyen befolyást; próbálta-e bárki is megváltoztatni világnézetét, politikai szemléletét, amíg 1988 áprilisa és 1990 között Soros-ösztöndíjjal tanult Oxfordban, illetve a Soros-alapítványi fenntartású Közép-Európa Kutatócsoportnak dolgozott. Orbán helyett több mint két héttel később Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszolt írásban, de ennek lényege csak annyi: az Oxfordi Egyetemet nem Soros György alapította.

Megkerestük a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot is, ahol elismerték: figyelemmel kísérik a törvénytervezet sorsát, de az álláspontjuk kifejtését későbbre ígérték. Másutt - névtelenséget kérve - azt jelezték: nem tudják, hogy a 7,2 millió forintos értékhatár csak pénzben értendő vagy tárgyi támogatásra is, mert ők például számos használt, de összességében még mindig relatív értékes eszközt kapnak "Nyugatról". "Pillanatnyilag kevés a külföldi támogatónk, így nem vagyunk érintettek, de akár lehetnénk is, ha mondjuk épp most kapnánk 7,2 millió forintos támogatást más országból" - fogalmazott lapunknak a hajléktalanokat ellátó Menhely Alapítvány igazgatója, Aknai Zoltán, aki szintén úgy látja, kérdéseket vethet fel a külföldről érkező tárgyi adományok megítélése.

Meglehet persze, hogy menet közben a kormánypárt változtat, talán szűkít a jogszabály által érintett szervezetek körén. A Vöröskereszt ugyanis egyeztetést kezdeményezett az illetékes minisztériumokkal. Részleteket nem közöltek, csak annyit: "az Emberi Erőforrások Minisztériumával továbbá a Külgazdasági és Külügyminisztériummal vettük fel a kapcsolatot elsősorban informálisan. A jogszabálytervezet végrehajtásával kapcsolatban voltak és vannak kérdéseink."

Változtatna a jogszabály tervezetén Péterfalvi Attila is. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke - jelezve persze, egyetért azzal, hogy az érintett civilek hozzák nyilvánosságra kért adatokat - azt közölte: tovább bővítené a nyilatkozatra kötelezett szervezetek körét. Szerinte ugyanis nemcsak a külföldről érkező finanszírozás átláthatósága lényeges, hanem a belföldi - a vállalati, az állami, vagy az intézményes politikai szférából érkező - támogatások transzparenciája is. "A függetlenként fellépő civil szervezetek a közvélemény befolyásolása révén vállalati lobbiérdekek érvényesítésére vagy kormányzati, illetve politikai propagandacélból is felhasználhatók" - érvelt, sőt, tovább is ment: "célszerű lenne figyelembe venni azt, hogy a vallási tevékenységet végző szervezetek éppúgy felhasználhatók a közvélemény rejtett manipulálására, illetve befolyásszerzésre, mint a civil szervezetek, ezért a külföldről származó finanszírozásra vonatkozó információk nyilvánosságához ugyanolyan közérdek fűződik, mint a civil szervezetek esetében."

Hiába a moszkvai időjárás: tiltakoznak

Hétfő este hétre halasztották, méghozzá a "moszkvai időjárásra" való tekintettel az "Állítsuk meg Moszkvát!" tüntetést. Mégsem marad demonstrációk nélkül a főváros a héten: mára ismét hídfoglaló demonstrációra hívta a civilekkel szimpatizálókat, illetve a Közép-európai Egyetem (CEU) ellehetetlenítése ellen tiltakozókat, és általában a demokratikus értékekért kiállókat a Demokratikus Magyarországért Civil Társaság. A hídfoglalás azonban várhatóan ma sem jön össze: a Budapesti Rendőr-főkapitányság ugyanis még tegnap megtiltotta az eseményt. A szervezet elnöke, Büki Zoltán bírósághoz fordult.

Eközben azonban a "moszkvai időjárás" ellenére kitartanak az Oktogon sátrat vert tiltakozók. Nem lankad a lendület: szombatra a Magyar Kétfarkú Kutyapárt "Békemenet a kormányért és Oroszországért. És minden más ellen" címmel hirdetett rendezvényt, vasárnap pedig a Civil Ellenzéki Kerekasztal szervezésében Rendszerváltó batyubál lesz az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, délután kettő és öt óra között.

Elegük van az értelmiségellenes hadjáratból

"Tiltakozunk a CEU/Közép-európai Egyetem budapesti működésének lehetetlenné tétele ellen. A törvénymódosítás elfogadhatatlan támadás az egyetemi autonómia, az oktatás és kutatás szabadsága, a termékeny nemzetközi együttműködés és a civil társadalom ellen is" - írta közös nyílt levelében az Andrássy Kör, a Bibó István Közéleti Társaság, a Jászi Oszkár Külpolitikai Társaság, a József Attila Társaság és a Szalay Kör. Az öt civil egyesület szolidáris a CEU-val és minden demokratikus közösséggel, "amelynek elege van abból az értelmiségellenes hadjáratból, amely Magyarországot a nyugati világ, a civilizált társadalmak perifériájára szorítja". Az egyesületek a civiltörvényről is írtak, meggyőződésük ugyanis, hogy "a civil szervezetek átláthatóságát, támogatásaik azonosítását és nyilvánosságát a most érvényes törvényi szabályozás kellően biztosítja". Szerintük a törvényjavaslat nyilvánvaló célja az, hogy ezeket a szervezeteket külföldi érdekeket szolgáló szervezeteknek minősítse, és megbélyegezze. "Az ilyen és hasonló lépések ellentétesek a demokrácia alapeszményeivel" - hangsúlyozták.

Szó szerinti egyezés, s ki nem egyezés a Házban

A benyújtott szöveg nem csak tartalmilag mutat nagy hasonlóságot az Oroszországban 2012-ben elfogadott civil szervezeteket támadó törvénnyel, hanem a javaslat több pontján szó szerinti egyezést mutat a két szöveg. Egyszerűen be akarnak iktatni a magyar jogrendbe egy orosz törvényt - hívta fel a figyelmet Szabó Szabolcs. Az Együtt országgyűlési képviselője a civil törvény parlamenti vitájában felszólalva is emlékeztetett erre, ám érdemi reakciót nem kapott.

Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka egyetértett az orosz hasonlattal, sőt, közölte: a magyar államrend egyre közelebb kerül "Putyin diktatórikus Oroszországához". Ugyanezt erősítette az LMP is: Szél Bernadett provokációnak nevezte a javaslatot, a kuláklistához hasonlította azt. Közölte: a jogszabály elfogadása esetén az LMP az Alkotmánybírósághoz fordul. A fideszes Lezsák Sándor ezután azért vonta meg a szót a képviselőtől, mert szerinte tilos a teremben két papírlapot felmutatni. Szél arra kívánt rámutatni, hogy a kormányközeli CÖF gazdálkodása átláthatatlan, míg a kormány által külföldinek minősített Soros-támogatásban részesülő szervezetek rengeteg adatot közölnek a pénzügyeikről.

A törvény vitája tegnap kezdődött meg a Házban, az egyik előterjesztő, Gulyás Gergely Fidesz-alelnök egy rövid felszólás után, a vita felénél elhagyta a plenáris üléstermet más elfoglaltságra hivatkozva, a másik két benyújtó, Kósa Lajos és Németh Szilárd pedig hozzá sem szólt az elhangzottakhoz. Igaz, Kósa előtte egy külön sajtótájékoztatón adta elő a kormányoldal álláspontját a civil tevékenységről.