Alstom-ügy - Időt kér a magyar ügyészség

Publikálás dátuma
2017.04.20. 07:07

Május végén kezdődik Angliában annak a három Alstom-vezetőnek a büntetőpere, akiket azzal gyanúsít a brit csalásellenes hatóság, a Serious Fraud Office (SFO) hogy 2006-2007 körül komoly, eurómilliókban mérhető kenőpénzeket fizettek magyar politikusoknak azért, hogy az Alstom nyerje meg a budapesti M2 és M4-es vonalra kiírt metrókocsi-tendereket.

Az Alstom angol és ír országigazgatójának, Terence Stuart Watsonnak és két vezető kollégájának május 22-én kell megjelennie a southwarki bíróságon az ügyben. Az SFO gyanúja szerint a cég nemcsak Magyarországon, hanem Litvániában, Lengyelországban, Indiában és Tunéziában is korrupcióval egyengette maga előtt az utat. Míg az SFO az angol korrumpálókat vizsgálta, addig az ügy "magyar oldalát", azaz, hogy nálunk kik kaptak az Alstomtól kenőpénzt, a magyar ügyészségnek kellene felderítenie.

Csakhogy Polt Péter és hivatala nem sieti el: míg az SFO már 2015-ben vádat emelt az Alstom-vezetőkkel szemben, addig a nálunk 2011 óta vizsgálódó hatóságok nemrégiben újabb négy hónappal, augusztus 3-ra tolták ki az Alstom-ügyben a nyomozás határidejét. Korábban Polt egy, Hadházy Ákos LMP-s korrupcióellenes ügyvivőnek adott válaszában úgy fogalmazott: "nem prognosztizálható a nyomozás vége". Ugyancsak időt kért az ügyészség a négyes metró visszaélésgyanús szerződései ügyében is: ott ugyanis nemrég három hónappal, június végéig meghosszabbította a Fővárosi Főügyészség a nyomozást. Az új céldátum június 23., ám az ügyészség lapunknak hangsúlyozta: ez a határidő is kitolható. Érdeklődésünkre a Fővárosi Főügyészség közölte: gyanúsítás azóta sem történt, azt pedig a nyomozás érdekére hivatkozva nem árulták el, hogy eddig volt-e tanúmeghallgatás az ügyben. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még januárban tett feljelentést az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) négyes metró körüli visszaélésekről szóló összefoglaló jelentése nyomán. Ugyanakkor a Lázár feljelentése nyomán nyomozás alá vont szerződések jó részét már évekkel ezelőtt is vizsgálták a magyar hatóságok, csak akkor az összes eljárást sorra leállították, főként bizonyítottság hiányában.

Veszélyes hulladék - Víztározóhoz kerül a Pecsa-törmelék

Publikálás dátuma
2017.04.20. 07:00
Felismerhetően a Petőfi Csarnok elbontott elemei fedezhetőek fel Dunakeszin FOTÓ: ZSIDAI PÉTER
Veszélyes hulladékokat is tartalmazó lerakóba hordják a Petőfi Csarnok (Pecsa) bontási törmelékét. A 022-es helyrajzi számú terület Dunakeszi és Göd határán helyezkedik el, a földhivatal bányatelepként tartja nyilván, körülötte mezőgazdasági területek, szőlőültetvények, szántóföldek terülnek el. Nagy földterületről van szó, 79 ezer négyzetméterről, ahol gigantikus mennyiségű hulladék-keveréket terítenek szét. A hulladékbányává alakított terület már csak ezért is poszt-apokaliptikus látványt nyújt a zöld mezők közepén.  A FŐ KÉPRE KATTINTVA TOVÁBBI FOTÓKAT LÁTHAT!

A Dunamenti Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet (Mgtsz) egykori homokbányája ma inert hulladéklerakóként üzemel, ide csak meghatározott körű építési és bontási törmeléket engedélyeznek deponálni. Az inert lerakókra a legenyhébb környezetvédelmi előírások vonatkoznak. Mesterséges szigetelőréteget sem kell kialakítani bennük, mivel veszélyes hulladék ezekbe sem elvileg, sem gyakorlatilag nem kerülhet. Csak olyan anyag, amit nem old a víz, így a talajba nem juthat. A Dunakeszin működő lerakónak tehát nincs engedélye olyan veszélyes anyagok tárolására, mint például az azbeszt, amely a Pecsa bontásakor előkerült, ráadásul a közelben egy víztározót rejt a föld.

Hiába van engedélye bizonyos hulladéktípusokra a Dunakeszin található lerakónak, a Népszava helyszíni bejárásán mindenféle hulladékot talált az építési törmelékben, amelyeknek ebben a lerakó-típusban nem lenne helyük. Aszfalt-tömböket, ledarált és egészben maradt azbeszt tartalmú palát, kegyeleti szertartásból maradt hulladékot, marhaállkapcsot, ipari sósavat, televíziót, hűtőt, merevlemez meghajtót, háztartási- és fahulladékot. A hulladéklerakással foglalkozó kormányrendelet kimondja, nem tekinthető inert építési és bontási hulladéknak az a hulladék, amely szerves vagy szervetlen veszélyes összetevőket, például azbesztet vagy bitument tartalmaz. Az ilyen hulladékok tehát csak kis mennyiségben tartalmazhatnak más összetevőket, így fémeket, műanyagokat, talajt, szerves anyagokat, fát, gumit.

Csakhogy - mint kiderítettük - a Petőfi Csarnok bontásából származó hulladék is ide kerül. Ami a kis mennyiségű fémet illeti, a lerakó észak-keleti csücskében jól felismerhetőek az épület fémvázai, amelyeket nagy mennyiségben hoznak ide. A hulladéklerakó közvetlen szomszédságában egy farm működik, illetve szőlős kerteket művelnek helyi gazdák. Szintén ebben az ingatlancsoportban található a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. telepe. A 019-es helyrajzi számú ingatlan a magyar állam tulajdonában álló medence, a 020-as számú pedig víztározó és vízmű. A különféle hulladékokat, köztük az egészségre is veszélyes anyagokat befogadó lerakó egyik markáns szomszédja jelenleg egy földalatti víztározó.

Felismerhetően a Petőfi Csarnok elbontott elemei fedezhetőek fel Dunakeszin FOTÓ: ZSIDAI PÉTER

Felismerhetően a Petőfi Csarnok elbontott elemei fedezhetőek fel Dunakeszin FOTÓ: ZSIDAI PÉTER

A lerakó érvényes engedéllyel működik. A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi Felügyelőség 2011. februárban adta ki a Sa-Ho Építőanyagipari Kft. 9 hektáros területére a környezetvédelmi engedélyt inert hulladékhasznosításra. 2020. december 31-ig évi 10 ezer tonnányi szemetet helyezhetnek el az egykori bányába, de az ott általunk talált különféle szennyező anyagokra ez nem vonatkozik. "Az engedély alapján begyűjthető és hasznosítható hulladékok: beton, tégla és bitumen keverékek." A hatóság előírta a vállalkozónak, hogy az előzetes válogatás utáni aprításos hulladékkezelési eljárással biztosítsa a keletkezett frakciók másodnyersanyagként történő hasznosítását. Utóbbi jeleit szintén nem láttuk, a telepre folyamatosan érkeznek a teherautók, amelyeknek csak befele van rakományuk.

A hulladékhegyek egyre nőnek Dunkaeszin. Ennek azért lehet jelentősége, mert a környezetvédelmi engedélyt úgy kapta a Sa-Ho, hogy a telephelyen a feldolgozásra váró nem veszélyes hulladékokat csak rövid ideig deponálják - azaz őrzik -, majd a szétválogatott zúzást követően elszállítják. Így nem fogják szennyezni a talajt. "A szennyező anyagok csapadékvíz általi kioldása nem várható. Az inert hulladékhasznosítási technológia és a hozzá kapcsolódó járulékos tevékenységek anyagmozgatás, deponálás normál üzemi körülmények között sem a talaj, sem a talajvíz minőségét nem veszélyezteti, szennyezésre nem kell számítani" - olvasható a környezetvédelmi engedélyben. A törvény azt is előírja, hogy az építési hulladékot elkülönítve kell tárolni, ennek azonban szintén nem láttuk a jelét a helyszínen.

Százmillióért a Vasasnak
Szűcsék nem csak a Városliget Zrt.nek illetve alvállalkozóinak dolgoznak. Ők gondoskodnak a Vasas-stadion bontásáról és a hulladék elhelyezéséről. A Szűcs Fuvar Team nettó 94 millió forintért nyerte el a Vasas SC közbeszerzését. Ezt a közelmúltban az előre nem látható körülmények miatt 5 millióval megtoldottak, így a bontás költsége jelenleg 100 millió forint. A Szűcs Fuvar Team Kft.-nek rendszeresen adóelszámolási gondjai vannak, a NAV eddig három végrehajtást kezdeményezett a céggel szemben, a legutóbbit április 10-én. Ebbe a folyamatba illik, hogy az az óbudai önkormányzat adóügyi főosztálya idén márciusban üzletrészt foglaltatott le a cégben.


Kérdéses még a fuvarozó is

A Pecsa hulladékát a Városliget Zrt. szinte állandósult fuvarozó partnere, a Szűcs Fuvar cégcsoport munkatársai ömlesztik válogatás nélkül a dunakeszi bányatelepen. A lerakó a piliscsabai Sa-Ho tulajdona, a Duna Menti Mgtsz-től vásárolta 1995-ben. A Sa-Ho dunakeszi lerakója ma már Szűcsék érdekeltségében van, 2016. novemberben Szűcs Gábor és felesége megvásárolta a Sáfár család három tagjától. Ez azért érdekes, mert a céginformáció szerint Szűcs Gábort 2020. januárig eltiltották a cég-képviseleti tevékenységektől. Ennek hátterében a Szűcs Junior Trans Kft. 2014-ben elrendelt kényszertörlése áll, amelyet a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását követően a NAV rendelt el, miután megszüntette a Szűcs Junior Trans Kft. adószámát. Szűcsöt 2015-től tiltotta el a cégbíróság, a törvény szerint az eltiltott személy öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, továbbá nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, nem lehet cég vezető tisztségviselője. Szűcsnek ugyanakkor sikerült a Sa-Hóban tulajdonrészhez jutni, ezen kívül a felszámolás alatt álló Szűcs Fuvar Plusz Kft.-nek is résztulajdonosa. A céginformációs adatbázis mindkét cégben bejegyzett tulajdonosként tünteti fel.

Egyébként a Szűcs Fuvarnak a városligeti bontás hulladékszállítása miatt a rendőrséggel is akadt dolga. A dunakeszi rendőrkapitányság tavaly júliusban szabálysértés miatt intézkedett, figyelmeztetésben részesítették a tehergépjárművek vezetőit. Akkor a lebontott Hungexpo-pavilon maradványait szállították, akkor is egy volt homokbánya volt a célállomás. A fóti tsz bányájába a sitt közé akkor is kerülhetett azbeszt, ahogy most Dunakeszin.

Szerző

Veszélyes hulladék - Víztározóhoz kerül a Pecsa-törmelék

Publikálás dátuma
2017.04.20. 07:00
Felismerhetően a Petőfi Csarnok elbontott elemei fedezhetőek fel Dunakeszin FOTÓ: ZSIDAI PÉTER
Veszélyes hulladékokat is tartalmazó lerakóba hordják a Petőfi Csarnok (Pecsa) bontási törmelékét. A 022-es helyrajzi számú terület Dunakeszi és Göd határán helyezkedik el, a földhivatal bányatelepként tartja nyilván, körülötte mezőgazdasági területek, szőlőültetvények, szántóföldek terülnek el. Nagy földterületről van szó, 79 ezer négyzetméterről, ahol gigantikus mennyiségű hulladék-keveréket terítenek szét. A hulladékbányává alakított terület már csak ezért is poszt-apokaliptikus látványt nyújt a zöld mezők közepén.  A FŐ KÉPRE KATTINTVA TOVÁBBI FOTÓKAT LÁTHAT!

A Dunamenti Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet (Mgtsz) egykori homokbányája ma inert hulladéklerakóként üzemel, ide csak meghatározott körű építési és bontási törmeléket engedélyeznek deponálni. Az inert lerakókra a legenyhébb környezetvédelmi előírások vonatkoznak. Mesterséges szigetelőréteget sem kell kialakítani bennük, mivel veszélyes hulladék ezekbe sem elvileg, sem gyakorlatilag nem kerülhet. Csak olyan anyag, amit nem old a víz, így a talajba nem juthat. A Dunakeszin működő lerakónak tehát nincs engedélye olyan veszélyes anyagok tárolására, mint például az azbeszt, amely a Pecsa bontásakor előkerült, ráadásul a közelben egy víztározót rejt a föld.

Hiába van engedélye bizonyos hulladéktípusokra a Dunakeszin található lerakónak, a Népszava helyszíni bejárásán mindenféle hulladékot talált az építési törmelékben, amelyeknek ebben a lerakó-típusban nem lenne helyük. Aszfalt-tömböket, ledarált és egészben maradt azbeszt tartalmú palát, kegyeleti szertartásból maradt hulladékot, marhaállkapcsot, ipari sósavat, televíziót, hűtőt, merevlemez meghajtót, háztartási- és fahulladékot. A hulladéklerakással foglalkozó kormányrendelet kimondja, nem tekinthető inert építési és bontási hulladéknak az a hulladék, amely szerves vagy szervetlen veszélyes összetevőket, például azbesztet vagy bitument tartalmaz. Az ilyen hulladékok tehát csak kis mennyiségben tartalmazhatnak más összetevőket, így fémeket, műanyagokat, talajt, szerves anyagokat, fát, gumit.

Csakhogy - mint kiderítettük - a Petőfi Csarnok bontásából származó hulladék is ide kerül. Ami a kis mennyiségű fémet illeti, a lerakó észak-keleti csücskében jól felismerhetőek az épület fémvázai, amelyeket nagy mennyiségben hoznak ide. A hulladéklerakó közvetlen szomszédságában egy farm működik, illetve szőlős kerteket művelnek helyi gazdák. Szintén ebben az ingatlancsoportban található a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. telepe. A 019-es helyrajzi számú ingatlan a magyar állam tulajdonában álló medence, a 020-as számú pedig víztározó és vízmű. A különféle hulladékokat, köztük az egészségre is veszélyes anyagokat befogadó lerakó egyik markáns szomszédja jelenleg egy földalatti víztározó.

Felismerhetően a Petőfi Csarnok elbontott elemei fedezhetőek fel Dunakeszin FOTÓ: ZSIDAI PÉTER

Felismerhetően a Petőfi Csarnok elbontott elemei fedezhetőek fel Dunakeszin FOTÓ: ZSIDAI PÉTER

A lerakó érvényes engedéllyel működik. A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi Felügyelőség 2011. februárban adta ki a Sa-Ho Építőanyagipari Kft. 9 hektáros területére a környezetvédelmi engedélyt inert hulladékhasznosításra. 2020. december 31-ig évi 10 ezer tonnányi szemetet helyezhetnek el az egykori bányába, de az ott általunk talált különféle szennyező anyagokra ez nem vonatkozik. "Az engedély alapján begyűjthető és hasznosítható hulladékok: beton, tégla és bitumen keverékek." A hatóság előírta a vállalkozónak, hogy az előzetes válogatás utáni aprításos hulladékkezelési eljárással biztosítsa a keletkezett frakciók másodnyersanyagként történő hasznosítását. Utóbbi jeleit szintén nem láttuk, a telepre folyamatosan érkeznek a teherautók, amelyeknek csak befele van rakományuk.

A hulladékhegyek egyre nőnek Dunkaeszin. Ennek azért lehet jelentősége, mert a környezetvédelmi engedélyt úgy kapta a Sa-Ho, hogy a telephelyen a feldolgozásra váró nem veszélyes hulladékokat csak rövid ideig deponálják - azaz őrzik -, majd a szétválogatott zúzást követően elszállítják. Így nem fogják szennyezni a talajt. "A szennyező anyagok csapadékvíz általi kioldása nem várható. Az inert hulladékhasznosítási technológia és a hozzá kapcsolódó járulékos tevékenységek anyagmozgatás, deponálás normál üzemi körülmények között sem a talaj, sem a talajvíz minőségét nem veszélyezteti, szennyezésre nem kell számítani" - olvasható a környezetvédelmi engedélyben. A törvény azt is előírja, hogy az építési hulladékot elkülönítve kell tárolni, ennek azonban szintén nem láttuk a jelét a helyszínen.

Százmillióért a Vasasnak
Szűcsék nem csak a Városliget Zrt.nek illetve alvállalkozóinak dolgoznak. Ők gondoskodnak a Vasas-stadion bontásáról és a hulladék elhelyezéséről. A Szűcs Fuvar Team nettó 94 millió forintért nyerte el a Vasas SC közbeszerzését. Ezt a közelmúltban az előre nem látható körülmények miatt 5 millióval megtoldottak, így a bontás költsége jelenleg 100 millió forint. A Szűcs Fuvar Team Kft.-nek rendszeresen adóelszámolási gondjai vannak, a NAV eddig három végrehajtást kezdeményezett a céggel szemben, a legutóbbit április 10-én. Ebbe a folyamatba illik, hogy az az óbudai önkormányzat adóügyi főosztálya idén márciusban üzletrészt foglaltatott le a cégben.


Kérdéses még a fuvarozó is

A Pecsa hulladékát a Városliget Zrt. szinte állandósult fuvarozó partnere, a Szűcs Fuvar cégcsoport munkatársai ömlesztik válogatás nélkül a dunakeszi bányatelepen. A lerakó a piliscsabai Sa-Ho tulajdona, a Duna Menti Mgtsz-től vásárolta 1995-ben. A Sa-Ho dunakeszi lerakója ma már Szűcsék érdekeltségében van, 2016. novemberben Szűcs Gábor és felesége megvásárolta a Sáfár család három tagjától. Ez azért érdekes, mert a céginformáció szerint Szűcs Gábort 2020. januárig eltiltották a cég-képviseleti tevékenységektől. Ennek hátterében a Szűcs Junior Trans Kft. 2014-ben elrendelt kényszertörlése áll, amelyet a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását követően a NAV rendelt el, miután megszüntette a Szűcs Junior Trans Kft. adószámát. Szűcsöt 2015-től tiltotta el a cégbíróság, a törvény szerint az eltiltott személy öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, továbbá nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, nem lehet cég vezető tisztségviselője. Szűcsnek ugyanakkor sikerült a Sa-Hóban tulajdonrészhez jutni, ezen kívül a felszámolás alatt álló Szűcs Fuvar Plusz Kft.-nek is résztulajdonosa. A céginformációs adatbázis mindkét cégben bejegyzett tulajdonosként tünteti fel.

Egyébként a Szűcs Fuvarnak a városligeti bontás hulladékszállítása miatt a rendőrséggel is akadt dolga. A dunakeszi rendőrkapitányság tavaly júliusban szabálysértés miatt intézkedett, figyelmeztetésben részesítették a tehergépjárművek vezetőit. Akkor a lebontott Hungexpo-pavilon maradványait szállították, akkor is egy volt homokbánya volt a célállomás. A fóti tsz bányájába a sitt közé akkor is kerülhetett azbeszt, ahogy most Dunakeszin.

Szerző