Húsvét előtt fideszes európai parlamenti képviselők (és szakértők is) aggodalmuknak adtak hangot az úgynevezett civil törvény brüsszeli fogadtatását illetően. Az atv.hu-nak nyilatkozó euro-honatyák „minimum kérdésesnek” nevezték, hogy a külföldi pénzekből is működő szerveteket érintő szabályozás elfogadását „nem árnyékolja-e be”, hogy Orbán Viktor 1999 novemberében – első miniszterelnöksége idején –, maga írta alá Magyarország nevében az Európai Biztonsági Chartát.
Egy olyan dokumentumról van szó, melynek két pontja is kifejezetten felszólít a civil szervezetek, NGO-k védelmére.
Trócsányi Lászlót igazságügyi miniszter az atv.hu-nak nyilatkozva azt állította: az Európai Biztonsági Charta rendelkezései nem sérülnek.
Ugyanakkor az Orbán Viktor által is aláírt Charta arra kötelezi a dokumentumot elfogadó országok kormányát: tartsák tiszteletben, hogy a 27. pont szerint a „civil szervezetek (NGO-k) életbevágóan fontos szerepet játszhatnak az emberi jogok, a demokrácia és a jogbiztonság terjesztésében, szerves részei egy erős polgári társadalomnak”. Magyarország is kötelességet vállalt az NGO-k lehetőségeinek bővítésére, hogy azok „teljességben hozzájárulhassanak a polgári társadalom fejlődéséhez, különös tekintettel az emberi jogokra és az alapvető szabadságokra”.
A Charta 33. pontja kimondja: az aláírók arra is kötelezettséget vállalnak, hogy a „jogbiztonságot elősegítő tevékenysége részeként az EBESZ együttműködik azokkal az NGO-kkal, amelyek elkötelezettek a korrupt gyakorlatokkal szembeni erős konszenzus kialakítására a társadalom és az üzleti világ között”.
Ennek értelmében, éppen a Soros György által támogatott NGO-k, a Norvég Alap körüli politikai botrány kirobbanása óta támadott TASZ, a Helsinki Bizottság, illetve a Transparency International védi az alapvető szabadságjogokat, lát el emberi jogi védelmet (lásd bangladesiek ügye), illetve küzd a korrupció ellen.
Trócsányi viszont azt hangsúlyozta, hogy minisztériuma már az elmúlt évben is foglalkozott a civil szervezetekkel, lényegesen megkönnyítve az egyesületek nyilvántartásba vételét és egyszerűsítve a működésükre vonatkozó szabályokat. „Ezzel is erősíteni akartuk az egyesülési jog gyakorlati érvényesülését” – állította a miniszter. Szerinte az új civil-törvényjavaslat a jelenlegi formájában a transzparenciát kívánja elősegíteni az egyesülési jog sérelme nélkül.