Továbbra is tömnék a kormánysajtót

Leszavazták az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes tagjai az LMP törvénymódosító javaslatát: a kormánypárt továbbra is ki akarja tömni a pártlapok zsebeit - közölte Ikotity István. 

Az LMP országgyűlési képviselője szerint a Fidesz a lakájmédia építésére és a közpénzek kitalicskázására használja az állami hirdetéseket. A zöldpárt ezért nyújtotta be a törvénymódosító javaslatát, melynek célja, hogy a szürke állami médiafinanszírozás végre megszűnjön, és az állami cégek csak szigorú feltételek mellett, teljesen átláthatóan hirdethessenek újságokban, televíziókban és online felületeken.

Szerző

"Nőügyek" - Európában miénk a legrosszabb helyezés

Mindössze húsz nőpolitikus ül a 199 fős Országgyűlésben, azaz 10 százalék a női képviselők aránya a magyar parlamentben, ez a szám a rendszerváltás óta lényegében változatlan. 

Talán nem okoz nagy meglepetést, ha kijelentjük: hazánk ebben a tekintetben is szembemegy a nemzetközi trendekkel, a legtöbb országban ugyanis a női politikusok arányának növekedése tapasztalható, sőt, az Európai Unión belül tehát Magyarországon a legalacsonyabb a parlamenti képviselőnők aránya. Az ENSZ nemrég publikált adatai szerint Magyarország a 158. helyen áll a világ 194 országát ebből a szempontból elemző kutatás szerint. Az európai országok közül hazánk érte el a legrosszabb helyezést, mögöttünk nagyrészt afrikai országok sorakoznak.

Miért van ilyen kevés nő a magyar politikai életben, az országgyűlésben - tették fel a kérdést az Integrity Lab kutatói. Válaszért első körben a társadalomhoz fordultak: az elmúlt hónapokban négy alkalommal végeztek ezerfős, reprezentatív közvélemény-kutatást e tárgykörben. Egyebek mellett arra voltak kíváncsiak, fontos-e a választóknak a nők jelenléte a politikában, egyáltalán, számít-e a politikus neme, illetve milyen okokat látnak a nőpolitikusok alacsony száma mögött. Kiderült: a magyarok többsége, 84 százaléka nem ért egyet azzal az állítással, hogy azért van kevés nő a parlamentben, mert ők kevésbé alkalmasak politikusnak. A válaszadók 74 százaléka azzal sem ért egyet, hogy a nők kevésbé képesek nehéz döntéseket meghozni. Hét megkérdezettből mindössze egy vélte úgy, hogy a nők "nem elég kemények" a politikához - vagyis a többség nem ért egyet Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki korábban ezzel magyarázta a nők hiányát a politikai élvonalban.

Arra a kérdésre, hogy szívesebben szavaz-e olyan pártra, amelynek fontos, hogy minél több női jelöltet állítson, leginkább a baloldali-liberális szavazók adtak pozitív választ. A fideszes szavazók többségének (63 százalékuknak) ez kevésbé fontos, s a jobbikosok 53 százaléka vélekedett így. A politikai kvóta megítélése is hasonló; legkevésbé a Fidesz szavazói támogatják (46 százalék), míg a teljes népesség tekintetében a magyarok 51 százaléka támogatná a női kvóta bevezetését. Arra a kérdésre, hogy mi lehet az oka a női politikusok alacsony arányának, a megkérdezettek 36 százaléka úgy válaszolt, véleményük szerint a nőknek családi kötelezettségeik miatt nincs elég idejük a politikára. Ugyancsak 36 százalék gondolja úgy, hogy a politizáló nőket nem támogatják eléggé saját pártjukban sem. Végezetül a válaszadók 54 százaléka gondolta úgy, mindannyiunk közös érdeke, hogy több női politikus legyen.

"Már több kutatás is bizonyította, hogy azokban az országokban, ahol a politikában kiegyenlítettebb a nemek aránya, sokkal hatékonyabban működik az erőforrások elosztása, igazságosabb döntések születnek" - erről Niclas Trouvé, Svédország magyarországi nagykövete beszélt az eredményeket ismertető tájékoztatón. Svédország egyébként hatodik helyen végzett a világrangsorban, az ENSZ adatai szerint a nők aránya 43,6 százalék a svéd parlamentben. Trouvé azt is elmondta: kormánya 22 miniszteréből 13 nőnemű, Svédország a világon elsőként - és eddig egyetlenként - a feminista kormányzást képviseli, de ugyanez érvényesül külpolitikájukban is. "Ez jobb családpolitikát is eredményezett, Svédországban az egyik legmagasabb a születési arány, a populáció nem csökken, hanem évről évre növekszik" - fogalmazott.

A helyzet világszerte
A világon tavaly összesen 17 nő töltött be állam- vagy kormányfői posztot az ENSZ adatai szerint - kettővel kevesebben, mint 2015-ben. A női parlamenti képviselők száma ugyanakkor növekedett a 2015-ös 22,6 százalékról 23,3 százalékra. A női miniszterek száma 730-ról 732-re nőtt, ám az arányokat tekintve ez csak 18,3 százalékot tesz ki. Európában 22,5 százalék a női miniszterek aránya. A legtöbb női miniszter Bulgáriában és Franciaországban (52,9 százalék), valamint Svédországban (52,2 százalék) van. Martin Chungong, az Interparlamentáris Unió (IPU) főtitkára mindezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: az adatokból jól látszik, a fejlődés rendkívül lassú ezen a téren, a hatalmat még mindig a férfiak tartják a markukban. Úgy véli, van még tennivaló, hiszen nincs hatékony és felelős demokrácia, ha a hatalmi pozíciókban sincsenek kiegyensúlyozott nemi arányok.



Szerző
Témák
Politika nők

Bőrfejű szomszédság, török átok

Publikálás dátuma
2017.04.21. 07:04
Illusztráció/Népszava fotó
Továbbra sem állunk valami fényesen: a magyar társadalom mintegy harmadára jellemző valamilyen fokú antiszemitizmus, ötödére pedig az erőteljes zsidóellenes beállítottság. A Medián felmérése szerint a túlnyomó többség nem szeretné, ha "migránsok" lennének a szomszédai, ennyire erős ellenszenvet csak a bőrfejűekkel szemben táplálnak az emberek.

Aggasztó mértékű fogékonyság mutatkozik a holokausztot tagadó vagy relativizáló nézetekre - számolt be Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója az antiszemita előítéletességet vizsgáló legújabb kutatás eredményéről. A megkérdezettek 24 százaléka szerint ugyanis "a zsidó áldozatok száma sokkal kevesebb volt, mint azt általában állítják", 18 százaléka pedig úgy vélte, "a szörnyűségek nagy részét a zsidók csak utólag találták ki". Az érem másik oldala: 52 százaléka egyetért azzal, többet kellene tanítani az iskolákban a zsidóüldözésekről, hogy ilyesmi többé ne fordulhasson elő.

Az ország felnőtt lakosságát reprezentáló Medián-felmérés a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából készült. Az adatok szerint a magyarok európai összehasonlításban még mindig kevésbé elfogadóak, az antiszemitizmus szintje idehaza magasabb, mint számos nyugat-európai országban. Abból a szempontból viszont jóval kedvezőbb a hazai zsidóság helyzete, hogy kevésbé kell fizikai atrocitásoktól tartania.

Magyarországon a középkorúak valamivel nagyobb mértékben zsidóellenesek, mint a fiatalabbak és az idősebbek. Új fejlemény, hogy a jövedelmi csoportok szerint is jelentős különbség mutatható ki: a gazdagok zsidóellenessége csökkent, a szegényeké viszont valamelyest nőtt. A kormányzati propaganda tehát megtette hatását. Arra a kérdésre, hogy kit nem szeretnének a szomszédjukként látni, a válaszadók 83 százaléka a "migránsokat" jelölte meg. Hann szerint érdemes eljátszani a gondolattal, mi történne, ha a tömegkommunikációs eszközöket esetleg jó célok érdekében is használnák. A második leginkább elutasított csoport a bőrfejűeké (80 százalék), aztán az arabok és a cigányok következnek (73-73 százalék). Zsidókat a megkérdezettek 30 százaléka nem látni szívesen a lakókörnyezetében.

A pártpreferenciákat vizsgálva a kutatás készítői a Jobbik szimpatizánsai között találták a legtöbb antiszemitát. Ugyanakkor az adatok ismét cáfolták azt a tévhitet, hogy az antiszemitizmus valamelyik párt vagy politikai oldal jellemzője lenne: a szocialisták és a fideszes válaszadók harmada is az antiszemiták táborába került, míg a jobbikosok közül tízből négy nem.

1944-45 óta a zsidóság Európában nem "életforma-kisebbség". Egy-két kivételtől eltekintve nincs olyan számottevő zsidó közösség, amely öltözködésében, szokásaiban jól körülírható módon különbözik a társadalom többi részétől - jegyezte meg Bodnár Dániel, a TEV kuratóriumi elnöke az adatok ismertetése után tartott fórumon. Nálunk - folytatta - az antiszemitizmus megőrizte a hagyományos, "középosztálybeli" jellegét. Magyarország ilyen szempontból világviszonylatban is unikálisnak számít, az antiszemitizmusnak ez a formája kevés helyen maradt fenn. Közben a magyar lakosság nagy része a történelmi okok miatt nem is találkozik zsidó emberrel, legalábbis nem tud róla - utalt Bodnár arra, hogy a közvélekedést ebben a kérdésben alapvetően nem személyes tapasztalatok alakítják.

Az antiszemitizmus nem vallási vagy származási, hanem döntően "összeesküvés-elméleti" alapon áll - jelentette ki Hunyadi Bulcsú, a Political Capital vezető elemzője. Azokra, akiknek vannak zsidó ismerősei, sokkal kisebb arányban jellemző az antiszemitizmus - erősített rá Róna Dániel politológus. A Medián kutatási jelentésének társszerzője felhívta a figyelmet a felmérés egy másik megállapítására: az előítéletesség ritkán jár egyedül, az idegenellenesség gyakran ölt alakot az antiszemitizmusban is. Összességében a "másság" elutasítására való hajlam növeli leginkább az antiszemitizmus valószínűségét.

Szerző
Témák
antiszemitizmus