törvény;civilek;
2017-04-20 21:54:00
Csak kutyakomédiára futja a civilekkel
Noha az Igazságügyi Minisztérium meghívott néhány civil szervezetet az elnevezése szerint a "külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról" szóló törvény egyeztetésére, ám a gesztus komolytalanságát jelezhette, hogy a minden szempontból elfogadhatatlan törvényjavaslat parlamenti vitája egy nappal a minisztériumi tárgyalás előtt megkezdődött. A civilek álláspontja a találkozó után is változatlan: nem tartják vitaalapnak, így elutasítják a törvényjavaslatot. Az Orbán-kormány tiltja, esetleg tűri, de támogatni már végképp nem hajlandó azokat a civil szervezeteket, amelyektől nem remélhet politikai ellenszolgáltatást. A kifacsart fideszes logika szerint az is bűnnek számít, ha egy emberi jogi szerveződés - függetlenségének védelmében - egyetlen fillért sem fogad el a hatalomtól.
Csupán "kutyakomédia volt, de senki sem nevetett" - összegezte a civil szervezetek és az Igazságügyi Minisztérium találkozóját Iván Júlia. Az Amnesty International Magyarország igazgatója szerint érdemi vitát nem folytathattak, hiszen a minisztérium emberi jogi munkacsoportjának fideszes képviselői el sem jöttek a civil törvény megvitatásáról szóló találkozóra. Annak ellenére, hogy azt maga az államtitkár, Völner Pál kezdeményezte a jogszbaályról, mely arra kényszerítené az évente legalább 7,2 millió forintnyi külföldi támogatáshoz jutó szervezeteket, hogy orosz mintára a honlapjukon és kiadványaikban tüntessék fel, hogy ők "külföldről finanszírozott szervezetek".
"A nüanszokról lényegtelen is tárgyalni, ez a törvény a megbélyegzésről szól" - mondta Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, aki szerint a cél csupán, hogy rá kell írni mindenre, hogy külföldi, külföldi, külföldi. Martin József, a Transparency International igazgatója pedig arról beszélt, hogy eleve hibás a törvény alapfeltevése, ami szerint átláthatatlanul működnek a civil szervezetek, hiszen adataik, a felhasznált összegek és a támogatók nevei is nyilvánosak. Hibás az a feltevés is, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentetnének, "mi azon dolgozunk, hogy Magyarország jobb hely legyen".
A civil szervezetek képviselői szerint álságos a kormány álláspontja, hogy nincs mit szégyellni azon, hogy valaki külföldről támogatott szervezetté válik. Ezt a szervezetek ugyan nem is titkolják, de a kormány mégis ellenséget csinálna belőlük. A kormány saját bevallása szerint a civil törvényt azért fogadtatná el, mert a külföldről támogatott szervezetek külföldi érdekeket képviselhetnek.
"Mi már akkor felléptünk az állammal szemben a menekültek jogaiért, amikor a Fidesz még liberális ellenzéki párt volt" - vágott vissza a Helsinki Bizottság annak a Németh Szilárdnak, aki pár hónapja felsorolta, hogy a kormány mely civil szervezeteket akarja "eltakarítani" Magyarországról. Az említett szerveződések között volt a Helsinki is. Bár a fideszes politikus később próbált finomítani kijelentésén, a "külföldről támogatott" szervezetekre zúdított össztűz azt bizonyítja, hogy legfeljebb csak a szóhasználat változott, a kormány szándéka nem. Zádori Zsolt, a Helsinki sajtómunkatársa a Népszavának elmondta, hogy elméletileg nem utasítják el az állami támogatást. "Közfeladatot látunk el, ezért úgy gondoljuk, nincs akadálya annak, hogy elfogadjunk közpénzeket" - indokolta. Az állami forrás, amely korábban is csak töredékét tette ki a költségvetésüknek, a Fidesz 2010-es kormányra kerülése után szinte teljesen elapadt. A Helsinki 2013-ban nyert néhány millió forintot uniós pályázaton az Európai Migrációs Alaptól, ebben volt 10 százalékos magyar állami önrész. Utoljára ekkor jutottak (közvetve) kormányzati támogatáshoz, az időközben eltelt majdnem négy évben viszont semmit nem kaptak. "Jó ideje már nem annak se látjuk értelmét, hogy pályázzunk" - tette hozzá Zádori.
A megfenyegetett civil szervezetek sorába tartozik a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency International is. A TASZ "a mindenkori magyar kormányzaton kéri számon az alkotmányosság, az átláthatóság és az emberi jogok tiszteletben tartásának követelményét. Ahhoz, hogy ezt a hivatását betölthesse, az általa ellenőrzött magyar államtól függetlennek kell maradnia" - hangsúlyozza a jogvédő szervezet állásfoglalása, ők tehát éppen ezért nem fogadnak el a tevékenységénekük finanszírozására magyar kormányzati szervtől pénzt, de nem engedik meg azt sem, hogy finanszírozásukat a magyar hatóságok "politikailag motiváltan" ellenőrizzék. Olyan forrást nem használnak fel, amelynek odaítélésében magyar kormányzati szerv vagy tisztségviselő részt vesz - áll a szervezet honlapján. A Transparency eközben csak olyan támogatást fogad el, amely nem veszélyezteti tevékenységének függetlenségét - tájékoztatta lapunkat Gyenge Lóránd, a szervezet pénzügyi menedzsere.
Az európai kormányoknak és az EU-nak üzent 19 német tudós a CEU miatt a Frankfurter Allgemeine Zeitungban (FAZ) megjelent felhívásában. A felhívást mások mellett Peter Strohschneider, a német tudományos kutatási alap elnöke, Eva Schlotheuber, a németországi történészek szövetségének elnöke és Thomas Höllmann, a bajor tudományos akadémia elnöke is aláírta.
Eközben közlemény felolvasásával és kitűző viselésével tiltakoznak a Szépírók Társasága tagjai is a csütörtök délután kezdődött XXIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál összes eseményén a CEU-t ellehetetlenítő törvény ellen. Az utóbbi napokban Orbán Viktor és kormánya rengeteg kritikát kapott, Nobel-díjas kutatóktól kezdve a német elnökön át régi fideszes politikusokig sok ezren bírálták a kormány lépéseit, de egyelőre úgy tűnik, hogy a miniszterelnök csak egyetlen magyar olimpikon kritikáira hajlandó érdemben válaszolni. Futárral küldött levélben magyarázkodott ugyanis Kovács Tamás kétszeres olimpiai bronzérmes, világbajnok kardvívónak, mesteredzőnek, a MOB tiszteletbeli tagjának, miután az a Facebookon tett közzé egy Orbánnak szóló nyílt levelet, amiben arról ír, hogy ugyan 1994 óta mindig a Fideszre szavazott, mint nemzeti érzelmű polgár, de a 2014-es választások után történt valami: "megváltozott a Fidesz politikája, morálja, becsülete, és tovább fokozta az amúgy is megosztott magyar társadalom kettészakadását. Elfelejtette a Fidesz, mint kereszténydemokrata párt Isten intelmeit tízparancsolatában, hogy: ne lopj, ne hazudj és mások becsületében kárt ne tégy, valamint mások tulajdonát ne kívánd!"
Egyébként tegnap a CEU ismét a tárgyalások megkezdésére szólította fel a kormányt, egyúttal visszautasította a hamis vádakat. "Itt az ideje annak, hogy a kormány hagyjon föl ezzel a magatartással, döntse el, hogy milyen álláspontot képvisel, és üljön le egyeztetni az egyetemmel. Jelen pillanatig semmilyen egyeztetésre, konzultációra vagy tárgyalásra nem került sor a kormány és az egyetem vezetése között, bár egyetemünk több ízben megkereste a minisztériumok illetékes kormánytisztviselőit". Eközben az intézmény rektora felhívást tett közzé, Michael Ignatieff a videó elején kijelenti, hogy az egyetemet támadás érte a kormány részéről, amikor elfogadták a CEU-t ellehetetlenítő törvénymódosítási javaslatot. Úgy fogalmazott: "a harc folytatódik", majd arról beszél, hogy a jövő héten Brüsszelben tárgyal majd az Európai Parlament és a Bizottság képviselőivel. Ignatieff arra kéri az egyetemet támogatókat, hogy írjanak levelet EP-képviselőknek és a Bizottság tagjainak, amiben az akadémiai szabadság fontosságára hívják fel a figyelmet.
A függetlenség biztosítására etikai kódexükben rögzítették: csak olyan szervezettel lépnek partneri kapcsolatba, amely megállapodásban vállalja, hogy elutasítja a korrupció minden formáját, valamint társadalmi és politikai szervezeteknek nyújtott támogatásait közzéteszi a honlapján. Az egy támogatótól származó bevétel éves szintje nem haladhatja meg a tejes bevétel 10 százalékát. (Ez a határ nem vonatkozik a pályázati úton elérhető forrásokra - például: EU, OSI, Visegrád Fund -, ugyanis ezeken bárki indulhat, a pályázati támogatás odaítélésének menete nyilvános.) A szervezet a mindenkori magyar kormánytól közvetlenül még nem kapott támogatást. Központi költségvetésből származó bevételnek tavaly csak a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) támogatása tekinthető, amelyet a Redflag jelzőrendszer kapcsán nyertek el. Ez egy olyan eszköz, amely csökkentheti a közbeszerzésekben előforduló korrupciót, elősegítheti a tiszta versenyt. Gyenge Lóránd közlése szerint a "megvalósításra 687 ezer 496 forintot költöttünk, de a támogatást a GVH még nem utalta át".
Nem sérülnek az Orbán Viktor által 1999-ben Isztambulban aláírt, az NGO-k kifejezett erősítésére felszólító Európai Biztonsági Charta rendelkezései akkor sem, ha a parlament megszavazza a külföldi pénzeket elfogadó civil szervezetekről szóló, nagy politikai botrányt kiváltó törvényt - állította az atv.hu-nak Trócsányi László. Az igazságügyi miniszter szerint a tárcája már az elmúlt évben is foglalkozott a civil szervezetekkel, lényegesen megkönnyítve az egyesületek nyilvántartásba vételét és egyszerűsítve a működésükre vonatkozó szabályokat. "Ezzel is erősíteni akartuk az egyesülési jog gyakorlati érvényesülését" - közölte, s állította: az új civil-törvényjavaslat a jelenlegi formájában a transzparenciát kívánja elősegíteni az egyesülési jog sérelme nélkül.
Ehhez képest az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára - azaz Trócsániy helyettese - már azt állította, hogy nem a tervezett módosítással van a probléma, hiszen csak a migrációpártiak bírálják a törvényt, a túlnyomó többségnek semmiféle ellenvetése sincs. Völner Pár egyenesen azt állította: ezekkel a szervezettek szemben kellett megalkotni a jogszabályt.
Noha állítása szerint állami támogatásban nem részesül, eközben a békemenetet is szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) az elmúlt években 20 és 40 millió forint támogatást kapott a Fidesz pártalapítványától - árulta el a Magyar Nemzetnek a szervezet vezetője, Csizmadia László. A lap azért kereste meg Csizmadiát, hogy megkérdezze, mi a véleménye az Adatvédelmi Hatóság azon javaslatáról, hogy a civil szervezetekkel kapcsolatban ne csak a külföldi támogatások összege, hanem az is nyilvános legyen, hogy a szervezetet a kormányzat, esetleg pártalapítvány támogat-e.