Munkalassító akcióval demonstrálnak a fogorvosok

Publikálás dátuma
2017.04.22. 07:02

Összegyűjtöttek 804 aláírást az alapellátó fogorvosok, s ezzel már csaknem harmaduk támogatja, hogy munkalassító akcióba kezdjenek. A demonstráció alatt fölfüggesztik a térítésmentes kezeléseket és csak sürgősségi ellátást nyújtanak a lakosságnak.

Az alapellátó fogorvosok azt szeretnék elérni, hogy a háziorvosi praxisokkal azonos mértékű támogatást kapjanak. Ehhez a kamarai számítások szerint mára már mintegy 28 milliárd forint hiányzik a területre jutó pénzből, ezért immár hónapok óta azt kérik a kormánytól: emelje a körzetekre jutó állami támogatást, mert a most rendelkezésükre álló havi, átlagosan 800 ezer forint nem elég a praxisok működtetésére, sőt a térítésmentes ellátások anyagköltsége sem jön ki ennyiből.

Így amint elérik az 1000 aláírást, négy hétre fölfüggesztik a körzetekben az alapellátást, és csak a sürgősségi beavatkozásokat végezik el.

Az akcióhoz már csak 196 aláírás kell – mondta a Népszavának Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, szervező, aki beszámolt arról is, ha ilyen ütemben halad a gyűjtés, hamarosan akcióba léphetnek. Közölte: amikor összegyűlt az első 400 aláírás, tárgyalást kezdeményeztek az egészségügyi államtitkársággal, de érdemi választ máig nem kaptak. Informálisan annyi elhangzott, hogy fontolóra veszik a jelzéseiket, ám pénz azóta sem érkezett a területre, miközben a jelen finanszírozásból már a kötelező fizetésemelést sem lehet a munkatársaiknak biztosítani. Hozzátette: a lakosság érdekében sem várhatnak tovább, most ugyanis a fogorvosok többsége a magánpraxisában keresi meg azt az anyagköltséget, amit a térítésmentes ellátásoknál fölhasznál. „Már nem tudunk annyi pénz keresni, hogy valamennyi kezelést zsebből, mi magunk fizessünk.” Mindennek az lesz a következménye, hogy nem marad olyan körzet, ahol a közfinanszírozott kezeléseket megkaphatja a beteg. A pénzhiány miatt az ellátásokat már most sorolni kell, ezért a legegyszerűbb tömésekre is két-három hetes az előjegyzés. Ennyi idő alatt pedig egy fog akár menthetetlenné válhat.

Arra biztatja az aláírásgyűjtő fogorvosokat az egészségügyi államtitkárság, hogy panaszaikkal keressék a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatát, mert képviselőikkel hamarosan tárgyaló asztalhoz ülnek – írta a Népszavának a fogászok panaszaival kapcsolatos kérdéseikre a tárca sajtóosztálya. Jelezték azt is, hogy a kormány 2009 óta 50 százalékkal több pénzt biztosított az alapellátásra, köztük a fogorvosi praxisokra is. Az alapellátók 2015-ben 10 milliárd forintos többlettámogatást kaptak, majd egy évvel később, az újabb tízmilliárdos támogatáson felül még 2 milliárdot kaptak a fogorvosok, amiből 50-55 ezer forinttal nőtt egy-egy praxis havi bevétele. Az állami intézményekben dolgozó fogorvosok keresete 350 ezerig csak nem 70 ezer forinttal emelkedett. (Ez utóbbi intézkedés nem érintette a most aláírásgyűjtő alapellátókat. - a szerk.) Mint írták: az idei évtől pedig a háziorvosokkal azonos feltételek mellett pályázhatnak praxis letelepedési támogatásra. Azaz, ha valaki vállalja, hogy több éve üres körzetbe megy dolgozni, 12 millió és 20 millió forintot kaphat.

Az államtitkárság válaszaira Nagy Ákos annyit mondott: a húszmilliós letelepedési támogatás nagyon jól hangzik, csakhogy egy fogászati rendelő berendezésére könnyen elkölthető a teljes támogatás, után pedig hat évig kötelezik az orvost, hogy viselje a praxis veszteségeit. És ha ez a fent említett rossz finanszírozás miatt, nem megy, akkor kamatostul követelhetik vissza a húszmilliót.

Balhé nélkül ért véget szerdán az első, háromnapos fogorvosi tiltakozó akció. „A betegek szolidárisak, a polgármesterek együttérzők voltak mindvégig a demonstráció ideje alatt" – összegezte a tanulságokat Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, az akció szervezője. 

Hozzátette: "a kormányra se lehet rossz szavunk, hiszen már hétfőn hajnalban jelezték, velünk vannak, éppúgy mint az ellenzéki pártok. Így összességében sikeres volt az sztrájk. Csak egyelőre arról nincs hírünk, hogy teljesül-e a követelésünk" – tette ugyanakkor hozzá.

Hétfőn, kedden és szerdán a tb-ellátásokat végző fogorvosi rendelők harmadában kizárólag sürgősségi ellátást végeztek a finanszírozással elégedetlen gyógyítók. Az akcióval mintegy hárommillió ember ellátását korlátozták figyelmeztetésként. A fogorvosok azt szeretnék elérni, hogy a háziorvosokéval azonos támogatást kapjanak a munkájukért. Az államtitkárság és az orvosi kamara fogorvosi tagozata között már a demonstráció előtt elkezdődött az egyeztetés, ez azonban máig nem zárult le.

Folytatják – ezzel állt föl a tárgyalóasztaltól csütörtökön Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár és Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának vezetője. A találkozójukra jó ideje vártak a fogorvosok, mert rendre kimaradtak a béremelésből, a praxis-díjak rendezéséből.

Kamarai számítások szerint mára mintegy 28 milliárd forint hiányzik az ágazatból, ezért hónapok óta kérik a kormánytól: emelje a körzetekre, a kezelésekre jutó állami támogatást, mert a most rendelkezésükre álló havi átlagosan 800 ezer forintból nem gazdálkodható ki a praxisok működtetése, de a térítésmentes ellátások anyagköltsége sem. Nyomatékul szeptember első napjaiban mintegy ezer körzetben munkalassító akciót szerveznek ezalatt csak sürgősségi ellátást végeznek majd.

Ónodi-Szűcs Zoltán a júniusban lapunknak adott nyilatkozatában ígérte, hogy tárgyal a fogorvosok képviselőivel. Akkor úgy fogalmazott, nem zárható le a kormányzati ciklus anélkül, hogy a fogorvosok helyzetét ne rendezzék. Ennek első találkozója történt meg csütörtökön.

A tárgyalás után a Népszavának Hermann Péter csak annyit mondott: a probléma fölvetéséig jutottak, és abban maradtak, hogy a jövőhéten folytatják. „Egyértelmű, hogy a feszültségeket ezen a területen csak pénzzel lehet orvosolni" – tette hozzá. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: miután a tiltakozó akciót nem ő szervezi, nem is állapodhat meg annak leállításáról.

Forduljanak az orvosi kamarához - kommentálta lapunknak az egészségügyért felelős államtitkárság, hogy már 800 közfinanszírozott fogorvos helyezett kilátásba munkalassítást, ha nem javítják az állami finanszírozásukat.

Az illetékes államtitkár hamarosan fogadja a Magyar Orvosi Kamara képviselőit - állították a Népszavának a szaktárcánál. Hermann Pétert, a köztestület fogorvosi tagozatának vezetőjét kérdeztük, mivel szembesítik a kormányt, ha hozzájuk is megérkezik a jelzett meghívó.

- Tudja már, mikorra várja önöket az államtitkár?

- Még nem tudom, nem kaptunk meghívást.

- Ön is adta aláírását az alapellátó fogorvosok tiltakozásához?

- Nem írtam alá, de támogatom az akciójukat. Az aláíróknak tagadhatatlanul igazuk van; vannak gondok, de hogy a kilátásba helyezett munkalassítás a legjobb megoldás-e, arra nem tudom a választ. Tény, hogy a fogorvosi praxisok díjazása és a fenntartási költségek között nagy a rés. Amikor mi számoltuk tavaly, akkor éppen a dupláját kellett volna kapniuk a körzeti rendelőknek, mint amennyi jut nekik havonta. Ez a különbség pedig folyamatosan nő és nyilván ez az oka annak, hogy elmennek az orvosok a körzetekből. Mostanra már több mint 300 praxisban nincs gyógyító. Ez egyben azt is jelenti, hogy mind többen csak nehézségekkel, vagy hosszabb várakozás után juthatnak térítésmentes fogmegtartó kezelésekhez, rák-megelőző vizsgálathoz.

- Mi a magyarázata, hogy az alapellátó háziorvosok az elmúlt két évben 10-10 milliárd forint többletet kaptak, az összeg szétosztásakor viszont a fogorvosokat nem sorolták az alapellátók közé?

- Egy félreértés, miszerint a fogorvosoknak a bőre alatt is pénz van. Miután a közfinanszírozott rendelőkben is vannak térítési díjas kezelések - például a fogpótlások készítése - ezért a köztudatban ez az ellátási forma összekeveredik a magánrendeléssel. Amiről mi folyamatosan beszélünk, és akiknek a problémáit bemutatjuk, ők a közfinanszírozást végző fogorvosok, akiket élesen el kell választani a magánszolgáltatást nyújtóktól. A kamara többször is szóvá tette, hogy az alapellátásban dolgozók között a finanszírozást arányosabban kellene elosztani. Erről eddig nem sikerült meggyőzni a döntéshozókat. Legutóbb egy hónapja írtunk levelet Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárnak. Ebben is sürgettük, hogy segítsen rendezni az ügyeinket.

- Mi a megoldás?

- Pénzt kell beletenni a rendszerbe. A kormányzat azért három fontos dolgot tett a fogorvosokért: tavaly kaptunk 2 milliárd forintot. Az a mi pechünk, hogy az év eleji kötelező minimálbér emeléssel ez a többlet lényegében "elolvad". Örültünk, hogy a háziorvosoknak járó letelepedési támogatásra már a fogorvosok is pályázhatnak és jelentős segítséget jelent, hogy kaphattunk 36 helyet a rezidensképzésben, ami azt jelenti, hogy évente ennyi orvos szakképzését az állam finanszírozza, eddig ennek a költségeit az érintettek maguk, vagy az őket foglalkoztató rendelő fizette.

- Az aláírásokat gyűjtők 17 milliárdot kérnek, ez ön szerint mennyire reális összeg?

- Nem tudom megmondani mekkora az az összeg, aminél visszafordul az a rosszirányú folyamat, ami miatt egyre kevesebb a közfinanszírozott körzetekben a fogorvos. Egyelőre még sokan gondolkodnak, kivárnak, de lesz egy pillanat, amikor majd azt mondják: megyek, mert elég volt. Most még körzet-összevonásokkal, helyettesítésekkel ideig-óráig lehet balanszírozni, az ellátást valamilyen szinten fenntartani, de az orvoshiány egyszer csak elér egy olyan kritikus tömeget, amikor a folyamatot már pénzzel sem lehet visszafordítani. Aki egyszer elment a magánszférába vagy külföldre, nem fog visszajönni. Az említett 17 milliárd forint onnan jött, hogy megnéztük 2000-től mennyi pénzt kapott a háziorvosi és mennyit az házi alapellátást végző fogorvosi rendszer. Ez a szám arányosítva a kettő különbsége.

Szerző

Kenőpénzért védhette az azeri diktatúrát Orbán barátja

Publikálás dátuma
2017.04.22. 07:01
Alijev azeri elnök és Orbán Budapesten, 2014 novemberében FOTÓ: MINISZTERELNÖKSÉG/ÁRVAI KÁROLY
A korábban Orbán illiberális államát nyilvánosan pártoló olasz politikusról azt gyanítja az ügyészség, hogy dollármilliókért cserébe védte az ET-ben Azerbajdzsánt civilekkel szembeni fellépését.

Bíróság elé állítaná az olasz ügyészség Luca Volontét, az Európa Tanács olasz képviselőjét és az Európai Néppárt parlamenti közgyűlési csoportjának az elnökét pénzmosás és korrupció vádjával. A jelenleg a mentelmi joga által védett politikusról azt gyanítják az olasz ügyészek, hogy egy brit cégen keresztül 2,3 millió dollárt kapott 2012 és 2014 között az azeri elnök, Ilham Alijev családjához kötődő azeri cégtől, hogy az Európa Tanácsban lobbizzon Azerbajdzsán mellett, illetve hogy a tanács ne kritizálja az ET-tag Azerbajdzsán sorozatos emberi jogsértéseit. Így az ET-ben a Fideszt is magában foglaló, legnagyobb frakciót képviselő Volonté fúrta meg, hogy az ET elfogadja a német Christoph Strasser azeri politikai foglyok helyzetéről írt jelentését.

Emberjogi megfigyelők szerint az ET döntése nyomán Azerbajdzsán utána sokkal keményebb kézzel tudott fellépni a politikai ellenfeleivel és az azeri civil szervezetekkel szemben. A nyomozók szerint a Volontét feltehetően lefizető azeri cégtől a brit Hilux Services LLP számláin 2013 és 2014 között egymilliárd dollár áramlott át, így gyanítható, hogy az ET-t érintő korrupció is jóval kiterjedtebb lehetett.

Volonté neve Magyarországon sem ismeretlen: a néppárti képviselő volt az ET-ben Orbán egyik legfontosabb szövetségese. Luca Volonté 2013-14-ben harciasan kiállt Orbán Viktor illiberális államról szóló, elhíresült tusnádfürdői beszéde mellett, illetve ő volt az, aki a tanácsban lobbizott, hogy ne induljon monitoring-eljárás Magyarországgal szemben. Az Európa Tanács monitoring bizottsága 2013 áprilisában kezdeményezte Magyarországgal szemben a monitoring eljárás megindítását, mivel a bizottságot aggasztotta a magyar jogállam leépítése, a megosztó, egypárti alkotmány áterőltetése. Végül 2013 júniusában az ET parlamenti közgyűlése kétórás vita után elvetette a javaslatot. A vitában Volonté is felszólalt. Szerinte az Orbán-kormányt érő kritikák „a tények ismeretének a hiányáról tanúskodnak”, illetve a kormánnyal szembeni kritika csupán "a választáson elbukott ellenzék" műve.

Volonté később is a Fidesz fő szövetségese volt: 2014-ben a Heti Válaszban tette közzé az „El a kezekkel Magyarországtól!” című cikkét, amelyben Charles Gáti, Orbán-kritikájára válaszolt. Ellenzéki kritikusai szerint Volonté cikkeiben is visszaköszöntek a magyar kormányzati kommunikációs panelek, így Volonté írásában célozgat arra, hogy az Orbánt érő kritikák mögött „a magyar szocialisták és liberálisok európai parlamenti (EP-) választási veresége" lehet, illetve a paksi atomerőmű-szerződés megkötése, mivel így az amerikaiak elestek attól, hogy palagázt szállítsanak Magyarországnak.

Felér egy beismerő vallomással az, ami az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén történt szerdán. Miközben a Fidesz átláthatóságról és tisztességről papol, addig a kormánypárt EP-képviselői sunyiban leszavazták, hogy az EP átfogó vizsgálatot indítson az azeri csúszópénzek ügyében - írta ki Ujhelyi István a Facebook-oldalán.

A szocialista EP-képviselő a közösségi oldalon azt írta: "Magam is aláírója voltam annak a módosító indítványnak, amely egy átfogó korrupcióellenes és emberi jogi jelentés részeként konkrét lépéseket fogalmazott meg az azeri pénzmosodáról szóló hírekkel kapcsolatban. 

A módosító javaslat előírja, hogy meg kell vizsgálni és a legszigorúbb ellenőrzésnek kell alávetni azokat a feltárt információkat, amelyek szerint európai döntéshozókat fizettek le az azeri vezetés tagjai. Jól tudjuk, hogy Orbán Viktor és a Fidesz meglehetősen sajátos baráti viszonyt ápol Azerbajdzsán politikai vezetésével, a sötét hátterű és sorsú pénzekből pedig tudhatóan Budapestre is jutott. Ezeknek a pénzmozgásoknak az útját és okát minden részletre kiterjedően ki kell vizsgálni. 

Azzal, hogy a Fidesz képviselői leszavazták ezt a módosító indítványt, a Jobbik politikusai pedig tartózkodtak, egyértelművé tették, hogy nem az átláthatóság és a tisztesség, hanem sajátos koalícióban a sötétség és korrupció oldalán állnak. Még szerencse, hogy az Európai Parlamentben többségben vannak az európai demokraták, így a Fidesz és a néppárti ellenkezéssel szemben is többségi támogatást kapott az azeri vizsgálat ügye, így remélhetőleg hamarosan érdemi válaszokat kapunk a felmerülő, súlyos kérdésekre - zárta bejegyzését Ujhelyi.

A módosító indítványt 578 szavazattal 19 ellenében - köztük a fideszes képviselők "nem" szavazatával - fogadta el a testület. A történtek nemcsak az MSZP alelnökének szúrtak szemet, de a Demokratikus Koalíció is úgy véli, az azeri baltás gyilkos kiengedése és az ezzel egy időben Azerbajdzsánból Magyarországra utalt, majd itt nyomtalanul eltűnt hétmillió dollár fényében érthető, de árulkodó a fideszes képviselők szavazata. 

Azerbajdzsán politikusokat és újságírókat vesztegetett meg azért, hogy jó fényben tűnjön fel a világban.

Azerbajdzsán titkos nemzetközi hálózat kiépítésével, nyugati politikusok lefizetésével próbált gondoskodni arról, hogy Európában elhallgattassák azokat a hangokat, amelyek szerint az országban semmibe veszik az emberi jogokat. Összesen 2,9 milliárd dollárnyi összeget fordítottak e célra. Nemcsak készpénzt, luxuscikkeket is kaptak az olajban gazdag ország lobbistái – derült ki a szervezett bűnözéssel foglalkozó OCCRP hálózat által feltárt dokumentumokból, amelyeket a brit Guardian, illetve több más európai lap ismertetett.

Az azeri vezetés igen széleskörű hálózatot épített ki. 2012-2014 között összesen 16 ezer titkos kifizetés történt Baku részéről. A nemzetközi lobbihálózatnak politikusok és újságírók éppúgy tagjai voltak. Egyértelmű küldetést kaptak: pozitív üzenetet kellett közvetíteniük Azerbajdzsánról, s annak önhatalmú elnökéről, Ilham Alijevről. Bár a pénzt és egyéb cikkeket közvetítők révén kapták meg, pontosan tudniuk kellett, hogy honnan származik az összeg. Csak Nagy-Britanniában több mint 9 millió dollárt költöttek luxuscikkekre.

A hálózatban kulcsszerepet játszottak azeri és orosz közvetítők, akik egyebek mellett brit vállalatok révén bonyolították le tranzakcióikat. Az egyik vezető európai pénzintézet, a Danske Bank észtországi leányvállalata játszott ebben fontos szerepet. A dán bank 2014-ben kezdett felfigyelni arra, hogy pénzmosás történhet. Az észt pénzfelügyelet pénzmosással kapcsolatos intézkedései nem bizonyultak elég hatékonynak.

A Berlingske dán lap által megszerzett hangfelvételekből kiderül, hogy az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének tagjai is részesültek az azeri pénzből. Így például a volt német parlamenti képviselő, Eduard Lintner, aki a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) tagja. (Angela Merkel CDU-jának testvérpártja.) A másik érintett pedig Luca Volonte olasz jobbközép képviselő volt. A legtöbb kifizetés akkor történt, amikor Azerbajdzsánt különösen sok bírálat érte az emberi jogok megsértése miatt az Egyesült Államok és az Európai Unió részéről. Bakut azzal vádolták, hogy elcsalta az elnökválasztást.

A nyersanyagban gazdag ország titkos lobbitevékenységének, azaz a kaviárdiplomáciának konkrét eredménye is lett: 2014-ban az ET parlamenti közgyűlése leszavazott egy Azerbajdzsánnal szemben igen kritikus javaslatot. Az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű kutatóintézet vezetője, Gerald Knaus ezzel kapcsolatban megjegyezte: az ET „eladta a lelkét”.

Az említett képviselők közül Lintner a német-azeri barátságot propagáló szervezetet hozott létre Berlinben, amely mintegy egymillió dollárnyi összeget kapott. A német exhonatya, aki megfigyelőként vett részt a 2013-as azeri parlamenti választáson, azt állította, a voksolást nyugati színvonalú lebonyolítás jellemezte. A jogsértésekről egyetlen szót sem ejtett. Az olasz Volontét bíróság elé is állította az olasz ügyészség, mert dollármilliókért cserében vette védelmébe az ET-ben Azerbajdzsánt. (Mint lapunk már áprilisban beszámolt róla, Volonté neve Magyarországon sem ismeretlen: a néppárti képviselő volt az ET-ben Orbán egyik legfontosabb szövetségese. Luca Volonté 2013-14-ben harciasan kiállt Orbán Viktor illiberális államról szóló, elhíresült tusnádfürdői beszéde mellett, illetve ő volt az, aki a tanácsban lobbizott, hogy ne induljon monitoring-eljárás Magyarországgal szemben.) Rajtuk kívül szintén részesült az azeri mannában a bolgár Kalin Mitrev.

S mindez csak a jéghegy csúcsa. Azerbajdzsán sikerrel akadályozta meg, hogy pellengérre állítsák a jogsértések miatt. Pedig Ilham Alijev elnök 2009 óta saját családjának érdekei szerint „alakítgatja” az alkotmányt. Az államfőnek teljhatalma van, helyettesének saját feleségét tette meg. Nemzetközi szervezetek már évek óta figyelmeztetnek arra, hogy politikai okokból börtönöznek be, majd kínoznak meg embereket. A figyelmeztetésnek nem sok eredménye lett. Lassacskán kiderül, miért.

Alijev exportálná a diktatúrát
Lehet-e diktátornak nevezni Ilham Alijev azeri elnököt? Ez a fő kérdés abban a bírósági eljárásban, ami kedden indult két francia oknyomozó újságíróval, Laurent Richard-ral és Élise Lucet-val szemben. A vádló az azeri állam. A két újságíró filmet forgatott arról, Baku milyen eszközöket vet be azért, hogy jó képet fessenek róla a világban, miközben az országban brutálisan számolnak le a másként gondolkodókkal. Alijev a film ellen sokat nem tehetett, de jogi lépéseket igen az ellen, hogy ne minősítsék diktátornak. Laurent Richard ezzel kapcsolatban úgy vélte, az azeri elnök a diktatúrát Franciaországba exportálná.

Budapestre is dollármilliókat utalt az azeri rezsim

Pontosan öt éve, hogy Magyarország nagy nemzetközi megrökönyödést keltve kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, a baltás gyilkost. A hála nem politikai kategória, nem is pörgött fel különösebben a két ország gazdasági kapcsolata a gesztus nyomán. Ám a tisztázatlan eredetű pénzekből Magyarországra is jutott - írja az atlatszo.hu.

Egy befolyásos azeri politikus fiának Budapesten nyitott bankszámlájára több mint hétmillió dollár érkezett 2012-ben, éppen akkor, amikor a magyar kormány furcsa körülmények között kiadta az azeri baltás gyilkost. A magyar bankszámla névleges tulajdonosát, egy offshore céget 2015-ben felszámolták; azt egyelőre nem tudni, mi lett az ideküldött pénz sorsa.

Az atlatszo.hu által ismertetett bonyolult céghálóban felmerül egyebek között Matolcsy György, Mészáros Lőrinc, Csányi Sándor neve is. A részleteket itt olvashatja.

Közölték: "döntő ütközetre" készül a kormány

Az MTI híradása szerint a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azt közölte, hogy egyre többen töltik ki a nemzeti konzultációs kérdőívet, a számuk már kétszázezer körül van. Tuzson Bence szerint ez azért is fontos, mert a magyar kormány döntő ütközetre készül a migráció kérdésében.

A Brüsszellel való ijesztegetés azonban még úgy tűnik nem elég hatásos, az államtitkár úr ugyanis ráerősített: már a nyáron elérkezhet, hogy az Európai Bizottság megpróbálja áterőltetni a kötelező kvótákat. Sőt. A magyar jogi határzárral kapcsolatban is eljárást indíthatnak, és azt akarják, hogy a fizikai határzárat is számoljuk fel. 

Soros, Soros, Soros...

Vannak olyan külföldről támogatott szervezetek, csoportok, jellemzően Soros György által támogatott szervezetek, amelyek nem akarják nyilvánosságra hozni, milyen pénzből működnek Magyarországon - vonta össze szemöldökét az államtitkár, majd megenyhülve hozzátette: senki sem kívánja korlátozni a szervezetek működését, Magyarországon demokrácia van. 

Soros, Soros, Soros...

Tuzson Bence beszélt arról, hogy Orbán Viktor Grúziában tett látogatásán tüntetők jelentek meg. Az államtitkár tudja is, hogy ez miként történhetet meg:  a Soros György által támogatott szervezetek nagy hálózatot képviselnek, oda is elérnek. 

Szerző