Jeff Sessions amerikai igazságügyi miniszter csütörtöki sajtóértekezletén közölte, „prioritásként” kezelik a Wikileaks alapító-főszerkesztőjének letartóztatását. A volt alabamai szenátor elmondta, minden erővel fel akarnak lépni a kiszivárogtatások ellen. Néhány órával később a CNN jelentette, hogy az igazságügyi tárca hamarosan vádat emelhet Julian Assange ellen.
Míg Donald Trump a tavalyi kampány idején lelkesedett a Wikileaks-ért, s arra biztatta a portált, hogy minél több leleplező anyagot tegyen közzé Hillary Clintonról, kormányra kerülve változott az álláspontja. Múlt héten Mike Pompeo, a CIA igazgatója kijelentette: „Ideje kimondani, hogy a Wikileaks nem más, mint egy nem állami, ellenséges hírszerző szolgálat, amely időnként állami szereplők felbujtására cselekszik”. Pompeo arra utalt, hogy az orosz hackerek által megszerzett demokrata pártlevelezést Moszkva a Wikileaks portálon keresztül szivárogtatta ki. Assange ezt tagadta.
A 45 éves ausztrál férfi 2012 óta rejtőzködik Ecuador londoni nagykövetségén, oda menekült, amikor a svéd hatóságok szexuális erőszak vádjával elfogató parancsot adtak ki ellene. Assange attól tartott, Stockholm kiadná az Egyesült Államoknak, s a Wikileaks-nek titkos diplomáciai iratokat átadó amerikai kiskatonához, Chelsea Manninghez hasonlóan akár 35 év börtönre ítélhetnék. Eric Holder, Obama igazságügyi minisztre nyomozott az ügyben, de nem emelt vádat, úgy vélte, a szólásszabadságot garantáló első alkotmánykiegészítés védelmet ad a leleplező portálnak. Washington álláspontja a CNN szerint akkor változott, amikor a Wikileaks segítséget nyújtott Edward Snowdennek, az NSA tömeges lehallgatását leleplező anyagok közzétételében. A Trump-kormányzat szerint a Wikileaks tevékenysége túlment a First Amendment keretein, s van jogi alap a vádemelésre.
Washington egy darabig abban bízott, Ecuadorban jobboldali elnök kerül hatalomra, aki kiteszi Assange-t a londoni követségről, végül azonban a szocialista Lenín Moreno győzött, aki azt ígéri, nem adja ki a Wikileaks vezetőjét.