Előfizetés

Trumpék letartóztatnák a Wikileaks-alapítót

E.É.
Publikálás dátuma
2017.04.22. 07:31
Julian Assange ellen újabb nemzet emelne vádat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARL COURT
Julian Assange, a Wikileaks leleplező portál alapítója aggódhat, míg az Obama-adminisztráció nem talált jogi lehetőséget arra, hogy vádat emeljen ellene, a Trump-kormányzat hamarosan megteheti.

Jeff Sessions amerikai igazságügyi miniszter csütörtöki sajtóértekezletén közölte, „prioritásként” kezelik a Wikileaks alapító-főszerkesztőjének letartóztatását. A volt alabamai szenátor elmondta, minden erővel fel akarnak lépni a kiszivárogtatások ellen. Néhány órával később a CNN jelentette, hogy az igazságügyi tárca hamarosan vádat emelhet Julian Assange ellen.

Míg Donald Trump a tavalyi kampány idején lelkesedett a Wikileaks-ért, s arra biztatta a portált, hogy minél több leleplező anyagot tegyen közzé Hillary Clintonról, kormányra kerülve változott az álláspontja. Múlt héten Mike Pompeo, a CIA igazgatója kijelentette: „Ideje kimondani, hogy a Wikileaks nem más, mint egy nem állami, ellenséges hírszerző szolgálat, amely időnként állami szereplők felbujtására cselekszik”. Pompeo arra utalt, hogy az orosz hackerek által megszerzett demokrata pártlevelezést Moszkva a Wikileaks portálon keresztül szivárogtatta ki. Assange ezt tagadta.

A 45 éves ausztrál férfi 2012 óta rejtőzködik Ecuador londoni nagykövetségén, oda menekült, amikor a svéd hatóságok szexuális erőszak vádjával elfogató parancsot adtak ki ellene. Assange attól tartott, Stockholm kiadná az Egyesült Államoknak, s a Wikileaks-nek titkos diplomáciai iratokat átadó amerikai kiskatonához, Chelsea Manninghez hasonlóan akár 35 év börtönre ítélhetnék. Eric Holder, Obama igazságügyi minisztre nyomozott az ügyben, de nem emelt vádat, úgy vélte, a szólásszabadságot garantáló első alkotmánykiegészítés védelmet ad a leleplező portálnak. Washington álláspontja a CNN szerint akkor változott, amikor a Wikileaks segítséget nyújtott Edward Snowdennek, az NSA tömeges lehallgatását leleplező anyagok közzétételében. A Trump-kormányzat szerint a Wikileaks tevékenysége túlment a First Amendment keretein, s van jogi alap a vádemelésre.

Washington egy darabig abban bízott, Ecuadorban jobboldali elnök kerül hatalomra, aki kiteszi Assange-t a londoni követségről, végül azonban a szocialista Lenín Moreno győzött, aki azt ígéri, nem adja ki a Wikileaks vezetőjét.

Háború készül a Balkánon ?

Pristina és Tirana egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy céljuk a Nagy Albánia létrehozása. Ez azonban csak egy nagy balkáni háború eredményeként valósulhat meg, jelentette ki Aleksandar Vulin. 

A szerb kabinet-miniszter szerint „Brüsszelnek ezzel tisztában kell lennie”.

„Pristina és Tirana nyíltan megmondta, mi a cél: egy „Nagy Albánia” létrehozása és az összes albán egyesítése, függetlenül attól, hogy hol élnek, egyetlen, nagy etnikai térségbe. Ez a cél csak egy nagy balkáni háború révén valósítható meg, és ezzel Brüsszelnek is tisztában kell lennie” mondta Aleksandar Vulin. Hozzátette: „ha ezt az EU még csak el sem ítéli, és nem közli, hogy az ilyen magatartást meg fogja büntetni, akkor viselnie kell minden, jövőbeni eseménnyel kapcsolatos felelősséget.”

"Amikor Brüsszelből ennyire óvatos válaszok érkeznek, amelyek majdnem megértést tükröznek Edi Rama haragjával és egy balkáni háború fenyegetésével kapcsolatban, amikor számítani lehet arra, hogy Hashim Thaci is színre lép, hiszen látja, hogy az ilyen magatartás büntetlen marad. Várható, hogy ő is előáll és felveti egy háború lehetőségét” mondta Aleksandar Vulin.

Hashim Taci nyilatkozatával kapcsolatban, amely szerint „minden, a térségben élő albán egy állam keretei között fog élni, ha az EU Koszovót kizárja” a miniszter hangsúlyozta: Hashim Taci, aki jelenleg Koszovó elnöke, egy háborúban, terroristaként vált közszereplővé, és „nem is várható, hogy bármilyen más nyelven értsen”.

Aleksandar Vulin megismételte, hogy bármiféle jövőbeni összecsapásért az EU viseli majd a felelősséget. 

"A felelősség már nem Albánia vagy Pristina vállán van. Már tudjuk, hogy ők mindig is egy ’Nagyobb Albániáról’ álmodtak és mindig is arról fognak álmodni, és mindent meg is tesznek, hogy az létrejöjjön, ha nem állítják meg őket, ha nem büntetik meg őket, mielőtt megpróbálják. Pristina és Tirana egyaránt világosan közölte, mi a célja. ’Nagyobb Albániát’ akarnak, minden albán egyesítését, függetlenül attól, jelenleg hol élnek, egyetlen etnikai térbe. A felelősség most Brüsszel vállán van”.

Edi Rama albán miniszterelnök e hét elején azt mondta: nem zárhatja ki annak lehetőségét, hogy egy „unió” jön létre Koszovó és Albánia között. A felvetést később Hashim Taci is megismételte.

Pénzbírságot fizetnek a hiányzó parlamenti képviselők

Pénzbírságot fizetnek a jövőben azok a parlamenti képviselők Horvátországban, akik nem vesznek részt a plenáris üléseken - erről döntött pénteken a horvát nemzetgyűlés (szábor).

A törvényjavaslatot a kisebbik kormánykoalíciós párt, a Híd Függetlenek Listája (Híd) nyújtotta be.   A Híd régóta tervezte a törvény bevezetését, mert szerintük a képviselők nem végzik el rendesen munkájukat, és nem járnak el a plenáris ülésekre. Egy-egy vitanapon a 151 fős parlamentben mindössze egytucatnyi honatya van jelen. Az ezt megelőző parlamenti ciklusban volt rá példa, hogy három egymást követő héten is határozatképtelen volt a parlament. 

A horvát szábor heti három napot ülésezik. Az igazolatlan hiányzásokat 170 kunával (valamivel több mint 7000 forint) büntetné a ház, az egész havi hiányzásért így legfeljebb 1500 kunát (közel 63 ezer forint) lehet levonni a képviselők tiszteletdíjából. A honatyáknak minden esetben igazolniuk kell távolmaradásukat, ha például betegek voltak, orvosi igazolást kell hozniuk, bírósági vagy egyéb elfoglaltság esetén pedig névre szóló idézést, meghívót. Robert Podolnjak, a Híd képviselője meg van róla győződve, hogy az új rendelet növelni fogja a szábor tekintélyét.

A képviselők a javaslatról tartott szerdai parlamenti vitán nem vitatták, hogy a nemzetgyűlésben folyó munkának színvonalasabbnak kell lennie, és elmondásuk szerint van még mit tenni ezen a téren, de nem biztosak abban, hogy a pénzbírság a megfelelő mód a probléma megoldására.  Branimir Bunjac, az ellenzéki Élőlánc (Zivi Zid) politikai szervezet képviselője csalódottságának adott hangot. Szerinte a megoldás "langyos", "csak formát ad a problémának, de nem oldja meg a tartalmát".  Milorad Batinic, az ellenzéki Horvát Néppárt (HNS) képviselője nemtetszésének adott hangot, hogy a képviselőket úgy kezelik, mint a kisiskolásokat, akiknek orvosi igazolással kell alátámasztaniuk a hiányzásukat.

Nenad Stazic, az ellenéki Szociáldemokrata Párt (SDP) képviselője szerint nem jó, hogy nincs bizalom a képviselők iránt. Mint mondta: a frakcióknak kell felelniük tagjaik munkájáért.  A nagyobbik kormánypárt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselői a törvény elfogadása mellett voksoltak, de vegyesek voltak az érzelmeik a jogszabállyal kapcsolatban. Drazen Bosnjakovic szerint a parlamenti képviselő hiányzásának büntetése más parlamentekben is bevett szokás. Úgy vélte, hogy a törvény nem növeli ugyan a szábor tekintélyét, de biztosan helyre tesz néhány dolgot. Tomislav Klaric jelezte, hogy a parlament nem az egyetlen hely, ahol a képviselők munkájukat végzik. "Az ülésterem az, ami látszik, de a parlamenti képviselők munkája sokkal összetettebb" - húzta alá.