Afrikából érkezhetett Indonéziába a hobbit

Publikálás dátuma
2017.04.21 21:19
Egy un. hobbit-ház napjainkban / Thinkstock fotó
Fotó: /
Az indonéziai Flores-szigeten 2003-ban talált emberféle, a Homo floresiensis, közkeletű nevén a hobbit csontjainak eddigi legalaposabb tanulmányozása alapján ausztrál kutatók úgy vélik, legvalószínűbb, hogy az emberféle afrikai ősöktől származik és nem a Homo erectustól (felegyenesedett ember), ahogy azt korábban feltételezték.

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem tudósai szerint a hobbit minden valószínűség szerint a Homo habilis - előember - faj "testvére", amelynek legkorábbi, 1,75 millió éve élt maradványaira Afrikában bukkantak antropológusok. Korábbi elmélet szerint a Homo floresiensis a jóval nagyobb testalkatú Homo erectustól származik, amelynek maradványait a kutatók megtalálták az indonéziai Jáva szigetén. Az egyetem által pénteken ismertetett tanulmányukban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy nincs bizonyíték ezen elmélet alátámasztására. 

Debbie Argue, az egyetem régészeti és antropológiai tanszékének kutatója, a tanulmány vezető szerzője közölte, eredményeik segítenek lezárni a vitát, amely a hobbit maradványainak 2003-as megtalálása óta folyik. "Az elemzések azt mutatják, hogy az emberi fejlődés fáján, a Homo floresiensis valószínűleg a Homo habilis testvére volt, ami azt jelenti, hogy a kettőnek közös őse volt" - idézte Argue-t a EurekAlert tudományos hírportál.

"Lehetséges, hogy a Homo floresiensis Afrikából származik és onnan vándorolt el, vagy a közös ős vándorolt el Afrikából és fejlődött valahol Homo floresiensissé" - magyarázta. A hobbitok Flores szigetén éltek mintegy 54 ezer évvel ezelőtt. Az ausztrál szakemberek korábbi kutatásaikban főként a koponya és az alsó álkapocs vizsgálatára összpontosítottak. Legújabb elemzéseikben a koponya, az álkapcsok, a fogak, a kéz, a láb és a váll 133 pontját vizsgálták.

Egyetlen adat sem támasztja alá, hogy a Homo floresiensis a Homo erectustól származik. Számos jellegzetesség, mint az álkapocs struktúrája azt támasztja alá, hogy a hobbit jóval primitívebb volt a felegyenesedett embernél - magyarázta.  Az elemzések alátámaszthatják azt az elméletet, hogy a hobbit jóval korábbi időből, több mint 1,75 millió évvel ezelőtti őstől származik - tette hozzá. "Ha ez igaz, akkor a hobbit a legkorábbi Homo habilis előtt jelent meg.

Mike Flinders professzor statisztikai modellezéssel is elemezte a kapott adatokat. "Amikor elvégeztük az elemzést, az világosan alátámasztotta a felegyenesedett emberrel való kapcsolatot. A H. floresiensis az emberi evolúció fáján egy nagyon primitív helyet foglal el. 99. százalék biztosak lehetünk abban, hogy nem a Homo erectussal áll rokonságban és majdnem 100 százalékban, a hogy a hobbit nem egy deformálódott Homo sapiens" - mondta a professzor.

Szerző
2017.04.21 21:19

Árt a kamaszoknak és rontja a teljesítményüket, ha korán kell kelni

Publikálás dátuma
2018.12.14 09:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Egy amerikai kutatás szerint mintegy fél órával többet alszanak a középiskolás diákok hétköznap, ha egy órával később kezdődik a tanítás.
Egy seattle-i iskolakerület 18 középiskolájában 2016 őszén vezették be a későbbi tanításkezdést: 7.50 helyett csaknem egy órával később, 8.45-kor kezdődött az iskola. A szülők vegyesen fogadták a változást, a diákok azonban - a várakozásnak megfelelően - alvásra használták az ajándékba kapott időt - írta az MTI a medicalxpress.com portál alapján, amely a Science Advances tudományos folyóirat aktuális számában megjelent kutatás eredményét ismertette.
A Washingtoni Egyetem és a Salk Biológiai Tanulmányok Intézete munkatársainak kutatásából kiderült, hogy a két vizsgált seattle-i középiskola tinédzserei a tanítási napok éjszakáin átlagosan 34 perccel többet aludtak: míg korábban átlagosan 6 óra 50 perc volt az alvással töltött idő, ez 7 óra 24 percre nőtt a későbbi kezdéssel. A tanulók alvási ideje jelentősen nőtt, a későbbi iskolakezdés jobban megfelelt a serdülők természetes ébredési idejének - hangsúlyozta a tanulmány egyik szerzője, Horacio de la Iglesia, a Washingtoni Egyetem biológiaprofesszora, hozzátéve: hiába kezdődött később a tanítás, ez nem ösztönözte arra a gyerekeket, hogy később feküdjenek le.
A jelenleg ismert kutatások szerint a serdülők bioritmusa alapvetően eltér a felnőttekétől és a gyermekekétől - mutatott rá Gideon Dunster, az egyetem biológus doktorandusza. A pubertáskor meghosszabbítja a cirkadián - alvási és ébrenléti - ciklust (élettani napszaki ciklus) a serdülőknél és csökkenti a reggeli fényre való érzékenységet. Ezért alszanak el éjszaka a kamaszok később és ébrednek is később reggelente a felnőttekhez és a gyerekekhez képest.
"Arra kérni egy kamaszt, hogy keljen fel és legyen éber reggel 7.30-kor, az olyan, mintha egy felnőttől azt kérnénk, hogy legyen aktív és éber hajnali 5.30-kor"
- magyarázta de la Iglesia.
Dunster megjegyezte, hogy a kutatások szerint az Egyesült Államokban azt, hogy a kamaszok mikor alszanak el, a biológiai órájuk szabja meg, az viszont, hogy mikor kelnek, társadalmilag meghatározott. 
"Ennek súlyos következményei vannak az egészségükre és a jó közérzetükre nézve, mivel a megzavart cirkadián ritmus az emésztést, a szívritmust, a testhőmérsékletet, az immunrendszer működését, a figyelmet és a szellemi egészséget is hátrányosan befolyásolhatja"
- tette hozzá.
 A kutatásba a két középiskolából két csoportnyi tinédzsert vontak be. Mindkét csoportba kerültek gyerekek mindkét iskolából. Az egyik csoportban lévő 92 diák két hétig napi 24 órán át viselte a csuklómonitort 2016 tavaszán, amikor a tanítás 7.50-kor kezdődött. 2017-ben, nagyjából hét hónappal a későbbi kezdés bevezetése után a második csoport 88 tanulója szintén csuklómonitort kapott. A csuklópántok érzékelői révén a kutatók a tanulók aktivitásáról és a fényviszonyokról nyertek adatokat, ebből tudták, hogy a kamaszok mikor és mennyit aludtak és mikor voltak ébren. A tanulmány szerint a kutatásban részt vevő kamaszok tanulmányi eredménye is javult.
"A tanítás kezdetének komoly hatása van arra, hogyan tanulnak a diákok és milyen eredményeket érnek el. A serdülőknek megvan a maguk életritmusa. A kérdés: milyen időbeosztás szerint működik az iskolájuk?"
- fogalmazott de la Iglesia.
2018.12.14 09:49

Csillagból kilövellő gázcsóváról küldött fotót a NASA napszondája

Publikálás dátuma
2018.12.13 17:17

Fotó: AFP/ AFP PHOTO / NASA / BILL INGALLS
Elkezdte küldeni az adatokat az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Parker Solar Probe űrszondája, amely november elején ért a legközelebb a Naphoz - írta az MTI a BBC alapján.
Az elküldött adatok között szerepel egy felvétel, amelyen a csillagból nagy energiával kilövellt gáz - a plazma - látható, a gázcsóva alatti fénylő pont a Jupiter bolygó. A képen feltűnő kis sötét foltok oka a kép készítésének módja.
A Parker űrszonda WISPR (Wide-Field Imager for Solar Probe Plus) elnevezésű kamerája a Nap felszínétől 27,7 millió kilométerről készítette a felvételt november 8-án, az űrszonda vastag, csaknem 12 centiméteres hőpajzsa mögül fotózva.
Az autó méretű űrjárművet augusztus elején bocsátotta fel a NASA a Nap koronájának, vagyis a légkörének tanulmányozására. A korona különös módon forróbb, mint a csillag "felszíne". Nem tudni pontosan, milyen mechanizmus okozza ezt a jelenséget. A Parker november 5-én közelebb került a Naphoz, mint bármely más eddigi űreszköz. Sebessége is rekordot döntött, elérte az óránként 375 ezer kilométert. A korábbi leggyorsabb űrjármű nagyjából legfeljebb 250 ezer kilométeres óránkénti sebességgel haladt.
A NASA szerint a 2025-ig tervezett misszióval összegyűjtött adatok pontosíthatják a jövőbeli időjárás-előrejelzéseket. A misszió legfrissebb adatait az Amerikai Geofizikai Unió jelenleg is folyó, őszi tanácskozásán ismertették.
2018.12.13 17:17
Frissítve: 2018.12.13 17:17