Afrikából érkezhetett Indonéziába a hobbit

Publikálás dátuma
2017.04.21. 21:19
Egy un. hobbit-ház napjainkban / Thinkstock fotó
Az indonéziai Flores-szigeten 2003-ban talált emberféle, a Homo floresiensis, közkeletű nevén a hobbit csontjainak eddigi legalaposabb tanulmányozása alapján ausztrál kutatók úgy vélik, legvalószínűbb, hogy az emberféle afrikai ősöktől származik és nem a Homo erectustól (felegyenesedett ember), ahogy azt korábban feltételezték.

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem tudósai szerint a hobbit minden valószínűség szerint a Homo habilis - előember - faj "testvére", amelynek legkorábbi, 1,75 millió éve élt maradványaira Afrikában bukkantak antropológusok. Korábbi elmélet szerint a Homo floresiensis a jóval nagyobb testalkatú Homo erectustól származik, amelynek maradványait a kutatók megtalálták az indonéziai Jáva szigetén. Az egyetem által pénteken ismertetett tanulmányukban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy nincs bizonyíték ezen elmélet alátámasztására. 

Debbie Argue, az egyetem régészeti és antropológiai tanszékének kutatója, a tanulmány vezető szerzője közölte, eredményeik segítenek lezárni a vitát, amely a hobbit maradványainak 2003-as megtalálása óta folyik. "Az elemzések azt mutatják, hogy az emberi fejlődés fáján, a Homo floresiensis valószínűleg a Homo habilis testvére volt, ami azt jelenti, hogy a kettőnek közös őse volt" - idézte Argue-t a EurekAlert tudományos hírportál.

"Lehetséges, hogy a Homo floresiensis Afrikából származik és onnan vándorolt el, vagy a közös ős vándorolt el Afrikából és fejlődött valahol Homo floresiensissé" - magyarázta. A hobbitok Flores szigetén éltek mintegy 54 ezer évvel ezelőtt. Az ausztrál szakemberek korábbi kutatásaikban főként a koponya és az alsó álkapocs vizsgálatára összpontosítottak. Legújabb elemzéseikben a koponya, az álkapcsok, a fogak, a kéz, a láb és a váll 133 pontját vizsgálták.

Egyetlen adat sem támasztja alá, hogy a Homo floresiensis a Homo erectustól származik. Számos jellegzetesség, mint az álkapocs struktúrája azt támasztja alá, hogy a hobbit jóval primitívebb volt a felegyenesedett embernél - magyarázta.  Az elemzések alátámaszthatják azt az elméletet, hogy a hobbit jóval korábbi időből, több mint 1,75 millió évvel ezelőtti őstől származik - tette hozzá. "Ha ez igaz, akkor a hobbit a legkorábbi Homo habilis előtt jelent meg.

Mike Flinders professzor statisztikai modellezéssel is elemezte a kapott adatokat. "Amikor elvégeztük az elemzést, az világosan alátámasztotta a felegyenesedett emberrel való kapcsolatot. A H. floresiensis az emberi evolúció fáján egy nagyon primitív helyet foglal el. 99. százalék biztosak lehetünk abban, hogy nem a Homo erectussal áll rokonságban és majdnem 100 százalékban, a hogy a hobbit nem egy deformálódott Homo sapiens" - mondta a professzor.

Szerző

Agy-Facebookon dolgozik Zuckerberg

Publikálás dátuma
2017.04.20. 11:36
Fotó: Thinkstock
A Facebook még éppen csak belevágott a virtuális valóság legkezdetlegesebb verziójába, de Mark Zuckerberg már jóval előrébb gondolkodik: a közvetlen agy-gép kapcsolaton – írja a hvg.hu.

Az emberi agyban annyi információ termelődik, hogy négy HD minőségű mozifilmet tudnánk streamelni minden egyes másodpercben. A gond csak az, hogy a leggyorsabb információátvivő eszközünk, azaz a beszéd, nagyjából annyi adatot tud ebből leszállítani a külvilágnak, mint a nyolcvanas évek betárcsázós modemje. Ezt látja a technolgóiai fejlődés egyik nagy kihívásának Mark Zuckerberg, aki szerint a technológiai fejlődéshez nélkülözhetetlen lesz ennek az akadálynak a leküzdése.
A Facebook éves F8 fejlesztői konferenciájának szerdai napján kiderült, hogy a vállalat Building 8 nevű kutatás-fejlesztési részlegén már dolgoznak egy olyan megoldáson, amellyel gondolati úton tudnánk gépelni, nagyjából ötször olyan gyorsan, mint ahogy most bepötyögjük a szöveget a telefonunkon. Regina Dugan, a Building 8 vezetője egy példával azt is egyértelművé tette, hogy miért fontos ez a Facebooknak: így például sokkal gyorsabban tudnánk üzenetet küldeni az ismerőseinknek. (Felkészül a Messenger.)

Dugan egy technológiai demonstrációs videót is bemutatott a konferencián, és kiderült, hogy ugyan még sokat kell dolgozni egy ilyen emberi agy és gép közötti, a mindennapokan is jól használható kommunikációs csatorna kiépítésén, de azért már tartanak valahol a fejlesztésben. A videón látható kísérleti résztvevő laboratóriumi körülmények között percenkénti 8 szavas sebességgel tud „gépelni”, mindössze a gondolatai segítségével.
A szakember azzal számol, hogy néhány éven belül elkészülnek a fentebb említett megoldással, ami már percenként 100 szavas „gépelési” sebességet tesz lehetővé.

A „gondolatolvasó” készüléket valamilyen viselhető eszközként szeretnék majd piacra dobni, olyan formában, ami a tömeggyártást is lehetővé teszi.

Szerző

Vége lehet a sivatagi vízínségnek

Amerikai kutatók olyan, fémorganikus (olyan szerves vegyületek, amelyekben egy vagy több fématom közvetlenül kapcsolódik a szénatomhoz) vegyületeken alapuló berendezést fejlesztettek ki, amely pusztán a napból nyert energiával a száraz levegőből is napi több liter vizet képes kivonni - írja az origo.hu.

A berendezés akár 20 százalékos páratartalom mellett is működik, ami alkalmassá teszi a sivatagos területek ivóvízellátásának biztosítására. A Szahara levegőjének átlagos páratartalma 25 százalék körül mozog. A készülék prototípusa 20-30 százalékos légpáratartalom mellett, 12 óra leforgása alatt, egy kilogramm fémorganikus mátrix felhasználásával 2,8 liter vizet von ki a levegőből.

Szerző
Témák
szárazság víz