Kapaszkodunk a demokrácia roncsaiba

Politikai tilalmat hirdetett Gulyás Gergely a Magyar Idők tegnapi számában a népszavazási kezdeményezések jogi elbírálásában érintett szervezeteknek, amikor kijelentette, hogy ebben a választási ciklusban már csak egészen extrém esetben juthatna el a voksolásig egy most benyújtott kérdés. A Fidesz frakcióvezető-helyettesének állítása egyszerűen nem igaz – jelentette ki a Népszavának Tóth Zoltán. 

A választási szakértő szerint nemcsak a kérdés elbírálása, hanem egy népszavazás megszervezése is belefér a hátralévő időbe, még akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az országgyűlési képviselők választása előtt 41 nappal már nem lehet népszavazást tartani.

A parlament fideszes alelnökéne – mondta Tóth Zoltán, aki szerint azonban az üzenet törvénytelensége ellenére az egész vita felesleges, hiszen magáról a képviselőválasztásról az alaptörvény értelmében nem lehet népszavazást kezdeményezni. Vagyis – ha a kormánypártok nem akarják – nem lehet jogi úton elérni a törvénymódosítást. A politikai blokkolás elvárása pedig abból a félelemből fakadhat, hogy a választások előtt tartott utolsó népszavazások eddig előre jelezték a parlamenti képviselők választásának eredményét, tehát ha egy ilyen népszavazáson bukik a Fidesz, akkor a sorsdöntő voksoláson is begyűjti a „narancsos buktát”- emlékeztetett a választási szakértő.

Tóth Zoltán lapunk kérdésére utalt arra is, hogy a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság elnökeinek a hónap elején megjelent javaslata a népszavazási törvény egyes passzusainak megváltoztatására nem érint lényegi kérdéseket, csak látszat ellenállást jelez. Azt, hogy a Gulyás Gergely kijelentéseivel megerősített tilalomfa eddig is létezett, a legékesebben a visszautasított kérdések tömege mutatja. A felvetésre, hogy népszavazási kezdeményezésekhez az idén benyújtott 60 kérdés azt jelzi-e, hogy az emberek keresik a törvényes megoldásokat a változtatások eléréséhez, a szakértő úgy reagált, hogy az ország polgárai próbálnak utolsó mentsvárként kapaszkodnak a népszavazás esélyébe, mert még próbálnak hinni a magyar demokrácia roncsaiban. A Fidesz most megüzente: a következő egy évben a demokráciának még ezt a szintjét is felejtsék el a magyar választók.

Arányos választási rendszer
Tóth Zoltán legutóbbi blog bejegyzésében foglalta össze a Gulyás Márton által remélt arányos választási rendszer ismérveit. „Arányos választáson az egyes pártokra leadott szavazatok száma úgy aránylik az összes szavazatok számához, mint a pártok által elért mandátumok aránya viszonyul az összes mandátumhoz” – írja. Minél jobban eltér az egyes pártokra leadott szavazatok aránya az általuk megszerzett mandátumok arányától, annál aránytalanabb (igazságtalanabb) a választási rendszer. Magyarországon 2014-től erősen aránytalan a választási rendszer, amely kizárólag a legtöbb szavazatot elért pártot premizálja, minden más 5 százalék fölötti pártot büntet.



Szerző

Fantasztikus világok, ismerős társadalmak

Publikálás dátuma
2017.04.22. 07:05

Fantasztikus világok címmel mutatják be ma Tóth Csaba könyvét, ami „társadalmi sci-fi”, vagyis politológiai antológia. A kötet tizenöt szerzője a hazai társadalomtudomány, a közéleti elemzés és a tudományos-fantasztikus újságírás képviselői közül került ki, a fikciós, sci-fi és fantasyvilágok társadalmait elemezték.

„Szuperhősök, varázslók, jedik – sok mindenben különböznek tőlünk. A világok, amelyeket benépesítenek, mégis hasonlóak Földünk társadalmaihoz”. E világok társadalmi és politikai kérdéseibe kalauzol el a Fantasztikus világok című könyv Tóth Csaba szerkesztésében. A Republikon Intézet egyik alapítója és stratégiai igazgatója lapunknak elmondta: a Fantasztikus világok viszonylag ismert, sokat használt, de talán nem feltétlenül jól megértett fogalmainkat - demokrácia, diktatúra, egyenlőség, egyenlőtlenség - elképzelt, sokak által ismert pop-kulturális alkotásokban elemzett univerzumokon keresztül vizsgálja. Tóth szerint ez nagyon sokszor működött az egyetemeken, a fiatalok körében sokkal könnyebb volt ilyen típusú dolgokról másként beszélni. „Ha meghirdetek az egyetemen egy előadást, demokrácia és a diktatúra problémai az Európai Unióban címmel, eljön tíz ember. Viszont, ha azt a címet adom, hogy demokrácia és a diktatúra a Csillagok Háborújában már száz fiatal érdeklődik” - érzékeltette a különbséget a szerkesztő.

Arra a kérdésünkre, hogy az idősebb korosztálynak is érdekes lehet-e a könyv, Tóth úgy fogalmazott: ők is megtalálhatják a nekik tetsző fejezeteket, hiszen például vámpírfilmekről mindenki hallott. Ráadásul az is lehet – célja is kicsit könyvnek –, hogy valaki olyan világot térképez fel, amit korábban nem ismert.

A Republikon stratégiai igazgatója egyébként már írt hasonló témában - A sci-fi politológiája -, most pedig tizennégy szerzővel többek között arra keresik a választ, hogyan kell megszervezni egy sikeres lázadást az elnyomó Galaktikus Birodalommal szemben? Hogyan reagálna Földünk, ha hirtelen idegenek, netán zombik támadnák meg országainkat?

Ceglédi Zoltán, Filippov Gábor, Földi Bence, Hoffman István, Kisteleki Károly, Lovász Dorottya, Muchichka László, Pintér Bence, Sik Endre, Szabó Zoltán Ádám – Oroszlány Balázs, Tóth Csaba, Török Gábor, Zotter Judit, Zsótér Indi Dániel olyan összefüggésekre mutatnak rá, amelyek könnyen elkerülhették a figyelmünket, miközben fénykardok összecsapására, vámpírok és vérfarkasok küzdelmére, vagy éppen Batman pofonjaira figyeltünk, aki egyike a könyv által közelebbről megvizsgált szuperhősöknek. Ceglédi Zoltán fejezetében ugyanis hét Batman-mozifilmet elemez, elsősorban azt összehasonlítva, milyen főellenfél és őt segítő bűnözői "massza" ellen, milyen fenyegetést, mestertervet elhárítva, milyen eszközökkel harcol a főhős. A politikai elemző lapunknak arról beszélt: a közelharc evolúciója messze nem csak szimpla pofozkodásról szól, sokkal inkább saját félelmeinkről, a körülöttünk lévő világ változásairól.

1989-ben, a nyugati demokráciák győzelmét, a hidegháborúba beleroppant szovjet világrend elmúlását kísérő eufória idején Batman "csak" az olasz-amerikai maffia, illetve annak karikatúraszerűen őrült tagja, Joker ellen harcol. A kilencvenes években a politika és a szervezett bűnözés összefonódása, majd a klímaváltozás és az ökoterrorizmus, illetve a globális média, a világot ekkortól behálózó internet fenyegetései jelennek meg. Ceglédi szerint világos aztán a lenyomata az első Nolan-filmben a 2001-es terrortámadásnak, a 2008-as világválság idején pedig a kiszámíthatatlanság, az addig biztosnak hitt rendezőelvek és társadalmi kohézió széthullása a fő téma, az ehhez rendelt, új Jokerrel. Végül pedig a mába megérkezve a humorát és reményét vesztett, keserű Denevérember küzd a katonai háttérrel rendelkező, atombombával fenyegetőző, "tesztoszteronpumpa" főellenfél, Bane terrorja ellen. Batmant két évtized alatt egy helyi igazságosztóból, kábeleken hintázó, a hihetőség határán túl, biztonságosan képregényes alakból a terrorfenyegetettség árnyékában élő világ katonájává kellet transzformálni. Ceglédi szerint Hollywood döntései néha egy-egy direkt társadalomtudományi elemzésnél is pontosabban mutatják meg, hogy milyen világban élünk, mitől félünk és milyen megváltásra várunk, hiszen egy közönségfilmet a világsikert biztosítani képes nézők ismeretére lehet csak építeni. Az a tény, hogy míg csak a harmadik Batman-filmnél jutunk el odáig, hogy az elnagyolt, színészi verekedések közepette megjelenik az első, begyakorolt térdrúgás, de az ötödik filmben már alapelvárás a főhőstől, hogy széles harcművészeti repertoárja legyen, a vizsgált művek közül utolsóban pedig már komoly közelharc, a híradókban látott, hatékony és brutális módon legyűrt terroristák elleni küzdelem folyik szó szerint harckocsik és tömegpusztító fegyverek mellett, elég világos képet adnak arról, hogy a közvélemény szemében hogyan és mikor lett veszélyesebb a világunk.

Szerző

Tarlós mellébeszél kameraügyben

Publikálás dátuma
2017.04.22. 07:03

Tarlós István nejének büntetése robbantotta ki a közterület-felügyeletek elleni méltatlan támadást. Valójában azonban a főpolgármester elfelejtette, hogy ő szokott felhatalmazást adni a szabályszegések kamerás bírságolására.

Az iskolakerülésről is szóló 2012-es salátatörvényben található meg a bizonyítéka annak, hogy nem a kerületi közterület-felügyeletek felelőssége, ha eddig netán valóban szabálytalanul bírságoltak volna a hatáskörükbe utalt esetekben, kamerafelvételek alapján. Jelenleg a törvények az irányadók, azokból azonban nem olvasható ki, hogy jogsértő lenne a bírságolási gyakorlat.

Tarlós az autósok büntetésével kapcsolatban korábban azt is mondta, benne nem indulat, hanem értetlenség van. A főpolgármester korábban úgy vélte, nem működhetnek úgy a kerületi közterület-felügyelők, mint „a legrosszabb időkre emlékeztető önkéntes rendőrök”. (Az önkéntes rendőröknek egyébként sohasem volt önálló bírságolási joga – a szerk.)

Tarlós és Pető György, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóág (FÖRI) igazgatója mostanában arról beszélnek, hogy a közterület-felügyelők nem bírságolhatnak a felügyeletek által üzemeltetett térfelügyeleti rendszerek alapján. A Népszava viszont megtalálta az erről szóló egyik határozatot – melyekből vélhetően minden kerületre vonatkozó létezhet -, s melyet Tarlós István jegyzett. Azért módosították a VII. kerület és a fővárosi önkormányzat között a közterület-felügyeleti feladatok megosztása tárgyában kötött megállapodást, hogy lehetővé tegyék a kerületnek térfigyelő kamerák telepítését a közúti közlekedési bírságolási intézkedéseinek alátámasztására fővárosi főútvonalon. A dokumentumok egyértelműek: Tarlós a FÖRI-re ruházta saját jogkörét, amit a cég érvényesített is.

Azt már a „közteres” törvény is kimondta, hogy a közterület-felügyelő kép- és hangfelvételt készíthet. Az eszközeik típusát, biztonsági szintjét törvény nem szabályozza. Téves az az értelmezés, hogy mérésügyi hitelesítésre lenne szükség, hiszen az csak a traffipaxokra vonatkozik. A közterületi kamera ugyanis nem mér semmit. A képfelvevőt a felügyelet üzemelteti és kezeli. Azok elhelyezéséről és a megfigyelt közterületről tájékoztatja a rendőrséget. A kihelyezésről egyébként nem a felügyelet, hanem az önkormányzat képviselő-testülete dönt.

Ezen túlmenően – épp a BRFK vezetőjének kérése alapján – a kerületi kapitányságok heti parancsnoki értekezletének állandó résztvevője a helyi közterület-felügyelet vezetője is – tudta meg a Népszava. Éppúgy, ahogyan a BRFK-n a FÖRI vezetője is ott ül. Felmerült a kérdés, hogy az elmúlt években miért nem találták sehol, semmikor, még a rendőrségen sem aggályosnak a közteresek több tízezres számú bírságolási gyakorlatát egészen addig, míg Tarlós főpolgármester feleségét meg nem büntették? Az ügyben releváns, meglapozott, értékelhető jogi álláspontot a rendőrség nem is alakított ki és tudomásunk szerint nincs is szándékában- ismervén a megalapozó jogszabályokat.

Forrásaink szerint a Belügyminisztérium követhetett el mulasztásos jogsértést, amiért nem tett lépéseket a jogharmonizáció érdekében. Jelenleg a hatályos törvények az irányadók, azokból azonban nem olvasható ki, hogy jogsértő lenne a bírságolási gyakorlat.

Egy biztos csupán: Tarlósék félrevezetik a közvéleményt.

Szerző