Előfizetés

68 millióért kelt el a Titanic stewardessének bundája

Több mint 180 ezer fontot (68 millió forintot) fizetett ki egy brit gyűjtő egy Titanic katasztrófáját túlélő stewardess szőrmebundájáért egy szombati nagy-britanniai árverésen.  

A BBC News beszámolója szerint a bunda árát eredetileg 80 ezer fontra értékelték a szakértők. Az Aldridge aukciósház által a dél-angliai Devizesben megrendezett árverésen egy ismeretlen brit gyűjtő fizette ki a 181 ezer fontot a történelmi ruhadarabért.

A földig érő kabátot akkor kapta magára Mabel Bennett, amikor a mentőcsónakhoz igyekezett. A nő túlélte a luxusgőzös 1912-ben bekövetkezett katasztrófáját, és 94 évesen, 1974-ben hunyt el. A hatvanas években egy unokahúgának ajándékozta a szőrmét, amelyet 1999-ben adott el a család. A kabátot egészen a legutóbbi időkig egy Titanic-kiállításon láthatta a közönség az Egyesült Államokban.  

"A Titanicról való menekülés közben estélyiben volt és ez a kabát esett a keze ügyébe, hogy melegen tartsa. A nagynéném a hatvanas évek elején adta nekem a kabátot" - írta le az örökös egy levélben, amely a ruhadarab hitelességét bizonyítja.

Bennett, aki a Titanic első osztályának fedélzetén dolgozott, ezt a kabátot viselte akkor is, amikor az SS Lapland hajón a személyzet többi túlélőjével együtt hazaszállították Angliába. Az Atlanti-óceán északi részén jégheggyel ütközött, és elsüllyedt Titanic katasztrófájában több mint 1500-an vesztették életüket.

Ha tilalmak kieszeléséről van szó, a képviselők fantáziája féktelen

V. J.
Publikálás dátuma
2017.04.23. 13:11
A Kétfarkú kutyapárt járdafestése Forrás: MKKP/Facebook
Helyi rendeletben határozhatják meg a közösségi együttélés alapvető szabályait, s ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit az önkormányzatok, és a fantáziájuk szinte végtelen.

Most (is) Kaposvárra figyelhet a világ. Ezúttal a derék képviselők azt találták ki, hogy nyilvánítsák a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartássá a járdák kifestését. Az előterjesztés címzettje nyilván a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, amelynek aktivistái a településen is kipingáltak egy rossz állapotú járdaszakaszt – írja érdekes összeállításában a Magyar Ügyvéd blog, melyből válogattunk.

Szankcionálni lehetne tehát azt, „aki járda, vagy közút felületén, valamint a közterületen elhelyezett eszközökön, dísztárgyakon a tulajdonos vagy vagyonkezelő hozzájárulása nélkül festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más anyaggal létrehozott képi, grafikus, vagy szöveges, nem vízoldékony felületbevonatot hoz létre, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges”.

Aki ezt teszi, ötvenezer forintig terjedő helyszíni, illetve maximálisan kétszázezer forint közigazgatási bírságra számíthat.

A kaposváriaknak nem ez az első emlékezetes húzása. Ott találták ki még a kétezres évek derekán a hírhedt „guberálós” rendeletet, amely szerint aki „a közterületre kihelyezett gyűjtőedényzetből szemetet önt ki, vesz ki vagy abban guberál, szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható”.

Az ügy az Alkotmánybíróság (AB) elé került. A bírák a guberálás kapcsán leszögezték: jogszabály „akkor minősíthet egy magatartást egyéni jogot vagy közrendet sértőnek, tehát tilalmasnak, ha annak van megfelelő alkotmányos indoka”. Ilyen viszont nem volt.

Kaposvárott 2013-ban rendelet mondta ki: szabályt sért, aki „életvitelszerű lakhatás céljára szolgáló ingóságait közterületen tárolja vagy helyezi el”. Az ombudsman közbelépett, hiszen ezzel a város egész területéről kitiltották a fedél nélkülieket, akik az ingóságaikat kénytelenek maguknál tartani, mi több, közterületen elhelyezni.

Vannak igazi gyöngyszemek másutt is. A legabszurdabb talán a Pest megyei Kakucs község rendelete, amely szerint a buszmegállókban naponta összesen maximum egy órát lehetne üldögélni. A képviselők szerencsére gyorsan hatályon kívül helyezték ezt a jogalkotási tréfát.

Lásd még: Kakucsország zord földjén

Kevésbé vicces az az ásotthalmi helyi rendelet, amely szerint tilos közterületen a müezzin tevékenysége, a burka és a csador viselése, valamint az olyan propagandatevékenység, amely a házasságot nem egy férfi és egy nő életközösségeként mutatja be. A rendeletet néhány napja az AB megsemmisítette.

Törökszentmiklóson szabálysértő a 14 évnél idősebb gyerek, aki beleül a játszótéri hintába; ha valaki a közparkokban növények „termését szedi és eltulajdonítja”. (Vajon miként minősülhet a lehullott vadgesztenye gyűjtése?)

Ózdon üldözendő a nem pihenési célra kialakított eszközök, sőt, a virágágyások pihenés céljára történő igénybevétele. A városi strand medencéjében kizárólag egy- vagy kétrészes fürdőruhában, illetve fürdőnadrágban lehet tartózkodni. Aki fél a leégéstől és pólóban menne a medencébe, sokba kerülhet neki”. Persze jó pénzért lehet venni úszóoverallt.

Makón büntetni rendelik azt, aki „nem gondoskodik a járdán felburjánzó gaz kiirtásáról”. De a városban házilag készített kerékvetőt sem érdemes kihelyezni.

Nagykanizsán a gazda meg inkább üsse agyon a szomjas kutyáját, ha beleiszik a szökőkút vízébe, mert ott emiatt is büntetés jár.

A XII. kerületnek még arra is kiterjedt a figyelme, hogy a vaddisznóknak nem szabad élemet kihelyezni. Miskolcon a galambok etetése közterületen kétszázezer forintba kerülhet. De ugyanennyit fizethet az is, aki az erkélyén ebet tart, szőnyeget porol, illetve „a lakásban vízhasználat során más helyiségét eláztatja”. Csak csőtörés ne történjen – figyelmeztetnek az ügyvédek.

Ha tilalmak kieszeléséről van szó, a képviselők fantáziája féktelen

V. J.
Publikálás dátuma
2017.04.23. 13:11
A Kétfarkú kutyapárt járdafestése Forrás: MKKP/Facebook
Helyi rendeletben határozhatják meg a közösségi együttélés alapvető szabályait, s ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit az önkormányzatok, és a fantáziájuk szinte végtelen.

Most (is) Kaposvárra figyelhet a világ. Ezúttal a derék képviselők azt találták ki, hogy nyilvánítsák a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartássá a járdák kifestését. Az előterjesztés címzettje nyilván a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, amelynek aktivistái a településen is kipingáltak egy rossz állapotú járdaszakaszt – írja érdekes összeállításában a Magyar Ügyvéd blog, melyből válogattunk.

Szankcionálni lehetne tehát azt, „aki járda, vagy közút felületén, valamint a közterületen elhelyezett eszközökön, dísztárgyakon a tulajdonos vagy vagyonkezelő hozzájárulása nélkül festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más anyaggal létrehozott képi, grafikus, vagy szöveges, nem vízoldékony felületbevonatot hoz létre, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges”.

Aki ezt teszi, ötvenezer forintig terjedő helyszíni, illetve maximálisan kétszázezer forint közigazgatási bírságra számíthat.

A kaposváriaknak nem ez az első emlékezetes húzása. Ott találták ki még a kétezres évek derekán a hírhedt „guberálós” rendeletet, amely szerint aki „a közterületre kihelyezett gyűjtőedényzetből szemetet önt ki, vesz ki vagy abban guberál, szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható”.

Az ügy az Alkotmánybíróság (AB) elé került. A bírák a guberálás kapcsán leszögezték: jogszabály „akkor minősíthet egy magatartást egyéni jogot vagy közrendet sértőnek, tehát tilalmasnak, ha annak van megfelelő alkotmányos indoka”. Ilyen viszont nem volt.

Kaposvárott 2013-ban rendelet mondta ki: szabályt sért, aki „életvitelszerű lakhatás céljára szolgáló ingóságait közterületen tárolja vagy helyezi el”. Az ombudsman közbelépett, hiszen ezzel a város egész területéről kitiltották a fedél nélkülieket, akik az ingóságaikat kénytelenek maguknál tartani, mi több, közterületen elhelyezni.

Vannak igazi gyöngyszemek másutt is. A legabszurdabb talán a Pest megyei Kakucs község rendelete, amely szerint a buszmegállókban naponta összesen maximum egy órát lehetne üldögélni. A képviselők szerencsére gyorsan hatályon kívül helyezték ezt a jogalkotási tréfát.

Lásd még: Kakucsország zord földjén

Kevésbé vicces az az ásotthalmi helyi rendelet, amely szerint tilos közterületen a müezzin tevékenysége, a burka és a csador viselése, valamint az olyan propagandatevékenység, amely a házasságot nem egy férfi és egy nő életközösségeként mutatja be. A rendeletet néhány napja az AB megsemmisítette.

Törökszentmiklóson szabálysértő a 14 évnél idősebb gyerek, aki beleül a játszótéri hintába; ha valaki a közparkokban növények „termését szedi és eltulajdonítja”. (Vajon miként minősülhet a lehullott vadgesztenye gyűjtése?)

Ózdon üldözendő a nem pihenési célra kialakított eszközök, sőt, a virágágyások pihenés céljára történő igénybevétele. A városi strand medencéjében kizárólag egy- vagy kétrészes fürdőruhában, illetve fürdőnadrágban lehet tartózkodni. Aki fél a leégéstől és pólóban menne a medencébe, sokba kerülhet neki”. Persze jó pénzért lehet venni úszóoverallt.

Makón büntetni rendelik azt, aki „nem gondoskodik a járdán felburjánzó gaz kiirtásáról”. De a városban házilag készített kerékvetőt sem érdemes kihelyezni.

Nagykanizsán a gazda meg inkább üsse agyon a szomjas kutyáját, ha beleiszik a szökőkút vízébe, mert ott emiatt is büntetés jár.

A XII. kerületnek még arra is kiterjedt a figyelme, hogy a vaddisznóknak nem szabad élemet kihelyezni. Miskolcon a galambok etetése közterületen kétszázezer forintba kerülhet. De ugyanennyit fizethet az is, aki az erkélyén ebet tart, szőnyeget porol, illetve „a lakásban vízhasználat során más helyiségét eláztatja”. Csak csőtörés ne történjen – figyelmeztetnek az ügyvédek.