Macron nagy győzelmet arathat az illiberálisok felett

Komoly vereséget szenvedtek a tradicionális pártok – a Republikánusok és a szocialisták - a francia elnökválasztáson, Marine Le Pen pedig a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) valaha elért legjobb eredményét érte el, ám ez sem volt számára elég a győzelemhez.

A vasárnapi francia elnökválasztás legnagyobb meglepetése talán az volt, hogy Párizsban nem lőttek mellé a közvéleménykutatók, amelyek szinte százalékra pontosan megjósolták a végeredményt. Le Pen a belügyminisztérium adatai szerint 7,6 millió szavazatot kapott, ez jóval több annál, min amit a Nemzeti Front a 215-ös regionális választás során elért. Akkor 6,8 millióan voksoltak a párta, s az számított eddig a rekordnak a szélsőjobboldali politikai erő szempontjából.

A szociálliberális Emmanuel Macron a végeredmény szerint 23,85 százalékot szerzett, Le Pen 21,43 százalékot. Mintegy másfél százalékkal lemaradva a Republikánusok jelöltje, Francois Fillon következik 19,94 százalékkal. A konzervatív politikusnál alig szerepelt rosszabbul a baloldali radikális Jean-Luc Mélenchon. Eddig a voksok 97 százalékát számolták össze, a teljes végeredményhez még a külföldön szavazott franciák voksainak összesítésére van szükség.

Ismét jelentős összefogás tapasztalható azért, hogy az ország elkerülje a legrosszabbat, Marine Le Pen hatalomra kerülését. Számos bal- és jobboldali politikus már az első eredmények közzétételét követően szólított fel Macron támogatására a május 7-én esedékes második fordulóban, köztük a konzervatívok jelöltje, Francois Fillon is, illetve a szocialisták által indított Benoit Hamon. Fillon azzal indokolt, hogy Marine Le Pen szerencsétlenséget hozna Franciaországra. Hamon pedig úgy vélte, a szélsőjobboldali politikus kiirtaná a baloldalt. (Mindössze 6,35 százalékot szerzett, ami a szocialisták történetének legrosszabb eredménye az elnökválasztások során.)

Feltűnő azonban, hogy a baloldali radikális Jean-Luc Mélenchon eddig nem jelezte Macron támogatását, vasárnap este csak annyit volt hajlandó mondani, hogy megvárja a végeredményt, majd kikéri 450 ezer támogatójának véleményét, s csak ezután nyilatkozik erről. Csatlakozott a Macront támogatók táborához Bernard Cazeneuve miniszterelnök is, aki szerint Le Pen legyőzésével meg kell akadályozni a franciák megosztását. Alain Juppé konzervatív politikus, Bordeaux polgármestere (Fillon őt győzte le a Republikánusok előválasztásának második fordulójában) a Twitteren jelezte, hogy mindenfajta hezitálás nélkül támogatja Macront Le Pennel szemben, akinek politikája katasztrófa lenne Franciaország számára – fejtette ki.

Francois Hollande köztársasági elnök is elsők között gratulált Macron első helyen való továbbjutásához. Bár sosem volt ennyire népszerűtlen államfője Franciaországnak, amiért nem is vállalt második mandátumot, s az eltelt öt évben a sajtó folyamatosan arról cikkezett, hogy Hollande mennyire alkalmatlan a pozíciójára, Macron várható győzelmével ő is méltó módon vonulhat vissza. Mert bár az általa fémjelzett szocialisták leszerepeltek, Macron lényegében Hollande elnöknek köszönheti azt, hogy ismertté vált a francia politikában, hiszen sokáig az elnöki hivatalban szolgált, majd az államfő kérésére nevezték ki gazdasági miniszternek. Bár később Macron szakított a szocialistákkal, s megalapította saját mozgalmát, az En marche-ot, ettől tény marad, hogy a még hivatalban lévő elnök indította el a politikai pályán.

Macron beszédében azt közölte, egyetlen év alatt sikerült megváltoztatniuk a francia belpolitikát. Szakítani kíván a hagyományos politikai rendszerrel, amely „alkalmatlan arra, hogy időben reagáljon a problémákra”. Mint mondta, új lendületet kíván adni Európának is. Hozzátette, a hazafiak elnöke akar lenni, s nem a nacionalistáké. Támogatóinak erejétől függ majd az, hogyan kormányozhat. Ezért arra kérte mozgalmának tagjait, mindent tegyenek meg azért, hogy többségre támaszkodhasson a parlamentben. Az En marche fiatal politikai formáció, nincs a parlamentben.

Marine Le Pen történelmi eredményről tett említést. „Elérkezett az ideje annak, hogy megszabadítsuk a francia népet az arrogáns elittől, amelyik mindent elő akar írni számára” – fogalmazott. Ez a kijelentése arra utal, hogy a két választás között változtat stratégiáján, s nem az euróövezetből, az Európai Unióból való kilépésre koncentrál, nem is a menekültkérdést helyezi középpontba, hanem Donald Trump mintájára az elitet, az establishmentet támadja. A Nemzeti Front elnöke hozzátette, a franciáknak meg kell ragadniuk „ezt a történelmi lehetőséget”. Szerinte a második fordulóban a teljes káosz, a „védelem nélküli határok” állnak szemben „olyan biztonságos határokkal, amelyek megvédik munkánkat, vásárlóerőnket, biztonságunkat, nemzeti identitásunkat”.

Felmérések szerint a második fordulót hatalmas fölénnyel nyerheti meg Macron. A Harri Interactive a voksolást követő felmérése szerint Macron 64 százalékot szerezhet, az Ipsos ugyanakkor 62 százalékot jósol neki. Igaz, 12 százalék nem volt hajlandó nyilatkozni arról, melyik jelöltet támogatja majd.

Le Pen esetleges győzelme a harmadik diadal lenne a nacionalista populisták számára a tavaly júniusi Brexittel kapcsolatos népszavazás, illetve Donald Trumpnak az amerikai elnökválasztáson aratott győzelme után.

lásd még: Balhé Párizsban - A szélsőjobb ellen tüntettek a választás napján