Előfizetés

Elutasította a kétfarkúak népszavazási kérdéseit az NVB

Publikálás dátuma
2017.04.25. 20:03
A kétfarkú kutyapárt szombati békemenete FOTÓ: Vajda József
Hét népszavazási kezdeményezést utasított el a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén egyebek mellett egyértelműségi problémákra és arra hivatkozva, hogy nem lehet tréfát űzni a jogintézményből. A hét elutasított kérdésből hármat a  Magyar Kétfarkú Kutya Párt nyújtott be.

Az NVB 10:2 arányban utasította el egy magánszemély (a DK-s Sebián-Petrovszki László) a külföldi egyetemeket érintő népszavazási kezdeményezésének hitelesítését. A testület döntését azzal indokolta, hogy a kezdeményezés csak az OECD-országokban államilag elismert felsőoktatási intézmények számára biztosítaná, hogy bejelentés alapján folytathassanak külföldön oklevelet adó képzési tevékenységet, a többi intézménynek továbbra is működési engedély, akkreditáció alapján kellene működne.     

A tagok egyebek mellett azzal érveltek, hogy a kezdeményezés szerint javasolt módosítás diszkriminatív helyzetet teremtene, hiszen hátrányosan érintené a magyarországi felsőfokú intézményeket, és az abban tanuló diákokat, valamint, a nem OECD országok iskoláit.     

Vágó Gábor (volt LMP-s parlamenti képviselő) magánszemélyként három népszavazási kezdeményezést nyújtott be, a letelepedési engedélyek megszerzésével, kiadásával kapcsolatban, valamint a harmadik országbeli állampolgárok  beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatályon kívül helyezéséről. Az NVB a kérdések hitelesítését megtagadta, részben választópolgári, illetve jogalkotói egyértelműségi problémára, részben okafogyottságra hivatkozva.

Az NVB három, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt által benyújtott népszavazási kezdeményezést is napirendre vett, és azokat egyhangúlag el is utasították, arra hivatkozással, hogy azok a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütköznek. Az ülésen felmerült, hogy egy viccpárt komolytalan kezdeményezéseit egyáltalán érdemben kell-e tárgyalniuk.

Az első kérdés azt célozta, hogy az Országgyűlés nevezze át Paks városát, annak érdekében, hogy a tervezett atomerőművi beruházást érintő nemzetközi szerződések érvényüket veszítsék. Egy másik kezdeményezés szerint új atomerőművi blokk csak a felcsúti stadion 50 méteres körzetében épülhetne. A harmadik kezdeményezés pedig arra irányult, hogy az NVB ne minősíthesse a választópolgárok számára túl bonyolultnak az atomenergiával kapcsolatos népszavazási kérdéseket.     

Patyi András elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabályozásnak nem az a rendeltetése, hogy jópofa tréfákat űzzenek a népszavazás jogintézményéből, és a döntéshozó szervezetekből; az NVB-ből, a Kúriából, vagy az Országgyűlésből. Nem rendeltetésszerű az a szervezői magatartás, ami lehetetlen, abszurd célokra irányuló kérdéseket tartalmaz - fűzte hozzá.  

Az NVB egy, a múlt vasárnapi zuglói időközi önkormányzati választást érintő határozatot is hozott. A testület 11:1 arányban meghozott nem jogerős határozatában megállapította, hogy az ATV műsorszolgáltatóként az egyik választási hírműsorával megsértette az esélyegyenlőség alapelvét, mert egyik híradójából - a többi jelölő szervezet közül egyedüliként - kihagyta a Magyar Munkáspártot.     Az NVB határozatai nem jogerősek, azokkal szemben a Kúrián lehet jogorvoslattal élni.

Vajdahunyad vára - Nem tudni, mit terveznek vele

Publikálás dátuma
2017.04.25. 18:12
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Tavaly ősszel derült ki, hogy a következő három évben 3,7 milliárd forintot költenek a Vajdahunyad vára műemléki épületrekonstrukciójára a Liget Budapest projekt keretében.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a nemzetgazdasági miniszternek a nemzeti fejlesztési miniszter bevonásával a 2017 és 2019 közötti költségvetési időszakban kell biztosítania legfeljebb 3,7 milliárd forintos forrást a Vajdahunyad várára, a büdzsé állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetében. Az épületrekonstrukció beruházásának építtetői feladatait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. látja el a kormányhatározat alapján. Mint írják, a munkálatok határidejét a Liget Budapest projekt megvalósításával összehangoltan állapítják meg. Csak azt nem tudni, végül mi lesz az épület sorsa.

A Liget-projekt indulásakor több forrásból is lehetett olyan pletykákat hallani, amelyek szerint Andy Vajna filmügyi kormánybiztos kaszinót nyitna az épületben, Baán László, a Liget-projektet felügyelő kormánybiztos azonban határozottan cáfolta ezt a tervet.

Búcsú Földes Annától, a „tanárnőtől”

S. P.
Publikálás dátuma
2017.04.25. 18:07
FOTÓ: Népszava
Hosszú betegség után, életének 87. évében elhunyt Földes Anna újságíró, színikritikus, az irodalomtudományok kandidátusa, az Irodalmi Újság és a Nők Lapja egykori munkatársa, a Bálint György Újságíró Iskola volt igazgatója, tanára. Temetéséről később intézkednek.

A neve ajánlólevél volt minden pályakezdőnek. Aki azzal kopogtatott be a kilencvenes évek elején valamelyik szerkesztőségbe, hogy az újságíró iskolában Földes Anna növendéke volt, nagy eséllyel találtak neki valamelyik sarokban egy asztalt. Született pedagógus volt, aki nemcsak a szakma fogásait adta át növendékeinek, hanem az emberi tisztességet, a riportalany és a téma iránti alázatot is.

Annak a nemzedéknek volt az egyik utolsó tagja, akit az élet alaposan próbára tett. „Szabályos kispolgári életet éltünk, ami 1944-ben összedőlt”, mesélte egy interjúban, és ez mindent elmondott: a munkaszolgálatra behívott édesapáról, a deportálásból soha vissza nem tért mamáról, az elveszett lakásról, a családi békéről. Számára mindig egyetlen mérce volt: a legjobbnak lenni abban, amit csinál, s ez az irodalom, illetve az újságírás volt. Mint akkoriban sok fiatalt őt is magukkal ragadták a „fényes szelek”: a Diákszövetség aktivistájából 1952-ben az Irodalmi Újság munkatársa lett, aztán ’56 novemberében,mint sokan mások, ő is utcára került. Apósa, Horváth Zoltán, a Népszava egykori főszerkesztője, adta élete legfontosabb tanácsát: dolgozzon a Nők Lapjának. Azt gondolta, rövid kitérő lesz csupán - több mint három évtized lett belőle. A csaknem egymillió példányos hetilap rovatvezetőjeként lett a kulturális újságírás „nagyasszonya”. A rendszerváltást követő években vette át az újságíró iskola vezetését, kollégáink nemzedékei kerültek ki a keze alól. A Rózsa Ferenc-díj, a MÚOSZ Aranytoll életmű díja ismerte el munkásságát.