Államosítás az agráriumban - Elnéptelenedik a vidék?

Publikálás dátuma
2017.04.26. 07:21
FOTÓK: TÓTH GERGŐ
Elnéptelenedhet a vidék, ha megvalósul az agrárkamara termelésszervezésre kidolgozott koncepciója. Egyelőre még a szakemberek is vitatkoznak arról, hogy egyáltalán reális-e az elképzelés.

Alig több, mint fél tucat regionális integrátor működhetne az országban a kormányzati elképzelések szerint. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) koncepciója szerint az alulról szerveződés túl lassú. A tervezet alapján csak néhány nagybirtok felelne meg az integrátori feltételeknek.

A kamarai szakértők úgy vélik, ezért jobb, ha az állam jogszabályokkal tereli be a gazdákat az integrációkba. Az integrátortól kellene megvennie a gazdáknak a szaporítóanyagokat, a műtrágyát a terményt, illetve a jószágot pedig az integrátornak kellene eladnia a termelőnek és az értékesítené a piacon. A bírálók szerint a haszon nagy része is a nagybirtokosnál csapódna le.

Szemléletváltás a Fideszben
A Fidesz agrárpolitikai szemléletváltásáról árulkodik Győrffy Balázsnak, fideszes országgyűlési képviselőnek, a NAK elnökének a szervezet honlapján megjelent nyilatkozata. Ebben egyértelműen kimondta, hogy egy gazdaság bizonyos méret alatt nem képes versenyképesen termelni. "Annak a világnak lassan vége, hogy valaki fogja magát és termel valamit, majd reméli, hogy csak talál rá vevőt. Így nem lehet talpon maradni" - mondta egyebek mellett Győrffy. Ez nyílt beismerése annak, hogy a kormánypárt csak szavakban támogatta eddig is a családi, illetve a kis gazdaságokat, mert nem tekintette és tekinti azokat életképesnek. Ezért is tartja fontosnak a NAK és a kormányzat is az integrációkat. Persze a kamara szabná meg az integrációs feltételeket, de még a felügyelet jogára is igényt tartana. Emellett az állami ellenőrzést, úgymond "minőségbiztosítását" is szükségesnek tartotta. Ráadásul 3 évre be is betonoznák az integrátorokat a stabilitásra hivatkozva.

A koncepció bírálói úgy vélik, az integrátornak jutnának a jogok, a gazdáknak a kötelezettségek. De nem csak ez vele a baj. 

Ezen a területen semmiféle állami beavatkozásra nincs szükség, mert az integrációk mindenféle állami beavatkozás nélkül is nagyon jól működnek. A kudarcba fulladt sertésprogramhoz hasonlóan ez sem több lufinál, és egyébként is megvalósíthatatlan - nyilatkozta a Népszavának Raskó György agrárközgazdász, akinek agrárcége mintegy 100 gazdával működik együtt integrátorként, üzleti alapon, egyetlen forint állami támogatás nélkül. A profitot pedig arányosan megosztják az integráción belül.

Az államilag kijelölt integrátorhálózathoz közpénzek rendelhetnek, amiből el lehet "téríteni". Erről szólhat ez a történet és nem másról - vélte Raskó György.

Erőből megvalósíthatja a kormány az államilag támogatott integrátorhálózatot, Dél-Amerikában vannak erre példák - vélekedett Sallai R. Benedek, az LMP szakpolitikusa, aki maga is gazdálkodó. 

Az integrációs elképzelés a termőföld privatizációval, az agrárszerkezet strukturális átalakításával, mind abba az irányba hat, hogy a lehető legkisebb élőmunkaigénnyel a lehető legnagyobb termelési hatékonyságot érjék el. Ez viszont azzal járhat, hogy a felére, negyedére csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. A feleslegessé vált munkaerő pedig a városokba, vagy külföldre menekül, illetve helyben marad számukra a közmunka - figyelmeztetett Sallai R. Benedek. Nem csoda, hogy egyre inkább elapad a mezőgazdaság munkaerő utánpótlása is. Az ellenzéki politikus is úgy vélte, az elsődleges cél, hogy néhány kormányközeli nagybirtokos profitálhasson az állami integrációs rendszerből.

Mindenek előtt a kistermelők közötti együttműködés akadályait kellene felszámolni - említette lapunknak Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese. Egyebek mellett a beszerzési ár alatti értékesítésre, a szerződéses fegyelem betartására kellene koncentrálni. Szükség lenne integrációs törvényre, de nem olyanra, amely csak az integrátornak adna jogot és nem kezeli egyenlő partnerként a két felet. A koncepciót kidolgozó kamarának inkább a termelő oldalára kellene állni - vélte a szakpolitikus.

Megkerestük a Földművelésügyi Minisztériumot (FM) és az agrárkamarát is. A szaktárca kérdésünkre azt válaszolta, hogy a mezőgazdasági termelésszervezésre vonatkozó önálló törvényi szabályozás megalkotása nem szerepel a Földművelésügyi Minisztérium 2017. évi jogalkotási tervében és erre irányuló törekvés ebben a kormányzati ciklusban sem várható.

Ugyanakkor folyamatban van a piaci szereplők közötti szerződéses kapcsolatokból eredő feszültségek és problémák összegyűjtése és áttekintése - tették hozzá. Ebbe bevonnák valamennyi termékpálya érdekképviseleti szervezetét. A válaszból az nem derült ki, hogy melyek azok a feszültségek és problémák, amelyekre az FM hivatkozott.

A NAK idén március elején szervezett összevont kamarai osztályülést, ahol a résztvevők megvitatták a termékpálya szintű integrációs együttműködés lehetőségeiről szóló, munkaanyagot. A kamara valamennyi érintettet szeretné bevonni a végleges, majdan a döntéshozók elé kerülő változat kialakításába - válaszolta a Népszava kérdésére a NAK. 

Az új szerződés három gazdasági évre vagy három termelési/tartási/tenyésztési ciklusra szólna. Ezen idő alatt az integrátornak teljes körű szolgáltatást kell nyújtania az integrált vállalkozásnak, a csatlakozó vállalkozás pedig az ezzel összefüggő munkára, tevékenységre vállal kötelezettséget. Ez alapján cáfolják a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) által megfogalmazott észrevételt, mely szerint a NAK által felvázolt koncepció csak az integrátornak adna jogokat, az integrált gazdáknak pedig csak kötelezettségeket - írta a kamara.

Arra azonban továbbra sincs válasz, hogy egy piaci alapon, alulról szerveződő rendszerbe mi szükség van a kamarai, illetve az állami beavatkozásra. Az némi magyarázatot ad, hogy a kamara javaslat szerint a felülről kijelölt integrátorok adókedvezményben is részesülhetnének.

Egymillió sertést vágnának évente Mohácson
Átadták kedden az integrátorként működő Bonafarm-csoporthoz tartozó MCS Vágóhíd Zrt. 21 milliárd forintos zöldmezős beruházását, a vágó, csontozó, daraboló és csomagoló üzemét Mohácson. Az új létesítmény Magyarország második legnagyobb vágóhídja.
A 2,7 milliárd forintos állami támogatással felépült létesítményben évente 800 ezer normál és 100 ezer nagysúlyú sertés levágását tervezik. A jelenleg 600 munkavállalót foglalkoztató üzem teljes kapacitását az év végéig éri el.

 

Szerző

Alapítványi milliárdok Mészároséknak

Publikálás dátuma
2017.04.25. 22:20
FOTÓ: Népszava
Újabb milliárdokat költ az MNB Pallas Athéné Domus Animae alapítványa a Csónak utcai Lónyai-Hatvany villa rekonstrukciójára - írta az Index, az EU hivatalos közbeszerzési lapjára hivatkozva.

A munkákat a Mészáros Lőrinchez több szálon is kötődő Magyar Építő Zrt. végezheti. Most 4,49 milliárd forintot fordít a PADA második ütemben a Várban található, dunai panorámás villa újjáépítésére. Az első ütemben már ráköltöttek csaknem 1 milliárdot, ekkor is a Magyar Építővel dolgoztatott a jegybank alapítványa. A cég Szíjj László, Mészáros Lőrinc üzlettársa tulajdonában van, igazgatóságában pedig tavaly év végéig bent ült Csík Zoltán, aki a felcsúti polgármester több vállalkozását is vezeti. Az MNB-alapítványok tegnap közleményben közölték, hogy nyilvánosak az alapítványok befektetéseit segítő tanulmányok, amelyeket a BanKonzult Kft. készített számukra - írta az MTI. A hvg.hu írta meg, hogy Matolcsy György unokatestvérének cégétől öt jegybanki alapítvány is megrendelte ugyanazt a kiadványt, havi (ötször) 750 ezer forintért. Eddig titkolták, mi is van a drága kiadványban, ám most a BanKonzult Kft. hozzájárult a hat hónapnál régebbi számok nyilvánosságra hozatalához, azok üzleti értéke ugyanis aktualitásukban rejlik - írták az alapítványok.

Szerző

Paks2 - Az LMP nem adja fel, újabb két kérdést nyújtott be

Az LMP kedden újabb két kérdést nyújtott be a paksi bővítés ügyében a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). Így az ellenzéki párt már 13 népszavazási kezdeményezést tett; az eddig benyújtott 11-et az NVB elutasította, a most beadott kettő pedig később kerül a testület elé.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke kedden, az NVB épülete előtt tartott Nem hagyjuk, hogy a Fidesz évtizedekre eladósítsa az országot címmel meghirdetett sajtótájékoztatóján ismertette két újabb kérdésüket; ezek közül az egyik a beruházás a teljes iratnyilvánosságot célozza, míg a másik a költségvetés titkosításának feloldását. A benyújtott kérdések így szólnak: Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényben oldja fel a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó teljes iratanyag minősítését?", és "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben oldja fel a paksi atomerőmű bővítésének árát megalapozó összes tételes beárazott költségvetés titkosítását?" Hadházy Ákos arról beszélt, feltehetően azért titkosították a beruházást érintő dokumentumokat, hogy ne derülhessen ki, hogy "valakik nagyon meg fogják szedni magukat". Gyalázatosnak nevezte Gulyás Gergely (Fidesz) országgyűlési képviselőnek azt a nyilatkozatát, ami szerint már úgysem lesz a választásokig népszavazás.

Arra utalva, hogy a választások előtt 40 napon belül már nem lehet népszavazást tartani, és hogy az elhúzódó jogorvoslati eljárások miatt a népszavazási kezdeményezések nem érhetnek időben jogerőre, azt mondta: a jogászaik szerint ez még nem igaz, bár "határeset" a dátum. Szerinte Gulyás Gergely arra utalt, hogy az NVB, a bíróságok, és az Alkotmánybíróság ki fogják használni a legutolsó törvényes határidőket, ez pedig elismerése e szervezetek "függőségének". Szerinte az NVB, illetve annak elnöke, Patyi András "folyamatosan és szándékosan" akadályozza a népszavazások kiírását. Közölte azt is, az eddig benyújtott, és az NVB által elutasított 11 népszavazási kezdeményezésük ügyében jogorvoslattal éltek a Kúrián.

Szerző