Alig több, mint fél tucat regionális integrátor működhetne az országban a kormányzati elképzelések szerint. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) koncepciója szerint az alulról szerveződés túl lassú. A tervezet alapján csak néhány nagybirtok felelne meg az integrátori feltételeknek.
A kamarai szakértők úgy vélik, ezért jobb, ha az állam jogszabályokkal tereli be a gazdákat az integrációkba. Az integrátortól kellene megvennie a gazdáknak a szaporítóanyagokat, a műtrágyát a terményt, illetve a jószágot pedig az integrátornak kellene eladnia a termelőnek és az értékesítené a piacon. A bírálók szerint a haszon nagy része is a nagybirtokosnál csapódna le.
A koncepció bírálói úgy vélik, az integrátornak jutnának a jogok, a gazdáknak a kötelezettségek. De nem csak ez vele a baj.
Ezen a területen semmiféle állami beavatkozásra nincs szükség, mert az integrációk mindenféle állami beavatkozás nélkül is nagyon jól működnek. A kudarcba fulladt sertésprogramhoz hasonlóan ez sem több lufinál, és egyébként is megvalósíthatatlan - nyilatkozta a Népszavának Raskó György agrárközgazdász, akinek agrárcége mintegy 100 gazdával működik együtt integrátorként, üzleti alapon, egyetlen forint állami támogatás nélkül. A profitot pedig arányosan megosztják az integráción belül.
Az államilag kijelölt integrátorhálózathoz közpénzek rendelhetnek, amiből el lehet "téríteni". Erről szólhat ez a történet és nem másról - vélte Raskó György.
Erőből megvalósíthatja a kormány az államilag támogatott integrátorhálózatot, Dél-Amerikában vannak erre példák - vélekedett Sallai R. Benedek, az LMP szakpolitikusa, aki maga is gazdálkodó.
Az integrációs elképzelés a termőföld privatizációval, az agrárszerkezet strukturális átalakításával, mind abba az irányba hat, hogy a lehető legkisebb élőmunkaigénnyel a lehető legnagyobb termelési hatékonyságot érjék el. Ez viszont azzal járhat, hogy a felére, negyedére csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. A feleslegessé vált munkaerő pedig a városokba, vagy külföldre menekül, illetve helyben marad számukra a közmunka - figyelmeztetett Sallai R. Benedek. Nem csoda, hogy egyre inkább elapad a mezőgazdaság munkaerő utánpótlása is. Az ellenzéki politikus is úgy vélte, az elsődleges cél, hogy néhány kormányközeli nagybirtokos profitálhasson az állami integrációs rendszerből.
Mindenek előtt a kistermelők közötti együttműködés akadályait kellene felszámolni - említette lapunknak Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese. Egyebek mellett a beszerzési ár alatti értékesítésre, a szerződéses fegyelem betartására kellene koncentrálni. Szükség lenne integrációs törvényre, de nem olyanra, amely csak az integrátornak adna jogot és nem kezeli egyenlő partnerként a két felet. A koncepciót kidolgozó kamarának inkább a termelő oldalára kellene állni - vélte a szakpolitikus.
Megkerestük a Földművelésügyi Minisztériumot (FM) és az agrárkamarát is. A szaktárca kérdésünkre azt válaszolta, hogy a mezőgazdasági termelésszervezésre vonatkozó önálló törvényi szabályozás megalkotása nem szerepel a Földművelésügyi Minisztérium 2017. évi jogalkotási tervében és erre irányuló törekvés ebben a kormányzati ciklusban sem várható.
Ugyanakkor folyamatban van a piaci szereplők közötti szerződéses kapcsolatokból eredő feszültségek és problémák összegyűjtése és áttekintése - tették hozzá. Ebbe bevonnák valamennyi termékpálya érdekképviseleti szervezetét. A válaszból az nem derült ki, hogy melyek azok a feszültségek és problémák, amelyekre az FM hivatkozott.
A NAK idén március elején szervezett összevont kamarai osztályülést, ahol a résztvevők megvitatták a termékpálya szintű integrációs együttműködés lehetőségeiről szóló, munkaanyagot. A kamara valamennyi érintettet szeretné bevonni a végleges, majdan a döntéshozók elé kerülő változat kialakításába - válaszolta a Népszava kérdésére a NAK.
Az új szerződés három gazdasági évre vagy három termelési/tartási/tenyésztési ciklusra szólna. Ezen idő alatt az integrátornak teljes körű szolgáltatást kell nyújtania az integrált vállalkozásnak, a csatlakozó vállalkozás pedig az ezzel összefüggő munkára, tevékenységre vállal kötelezettséget. Ez alapján cáfolják a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) által megfogalmazott észrevételt, mely szerint a NAK által felvázolt koncepció csak az integrátornak adna jogokat, az integrált gazdáknak pedig csak kötelezettségeket - írta a kamara.
Arra azonban továbbra sincs válasz, hogy egy piaci alapon, alulról szerveződő rendszerbe mi szükség van a kamarai, illetve az állami beavatkozásra. Az némi magyarázatot ad, hogy a kamara javaslat szerint a felülről kijelölt integrátorok adókedvezményben is részesülhetnének.
