Metrórobbantás - Megnevezték a merénylet feltételezett megrendelőjét

Egy Szíriában harcoló kirgizisztáni ujgur dzsihadista parancsnok, Abu Szalah al-Uzbeki (valódi nevén Szirozsiddin Muhtarov) volt a szentpétervári metróban április 3-án elkövetett öngyilkos merénylet megrendelője - írta a kirgiz nemzetbiztonsági állami hivatalra hivatkozva a kedden a Gazeta.ru orosz hírportál.

Muhtarov ellen az Interpol tavaly nemzetközi körözést adott ki a biskeki kínai nagykövetség ellen augusztus 30-án megkísérelt terrortámadás miatt. A kínai diplomáciai képviselet kapujában egy ujgur öngyilkos merénylő vezette gépkocsi robbant fel, egy ember halálát okozva, és további hármat megsebesítve.

Muhtarovot a terrortámadás megszervezése mellett a terrorizmus finanszírozásával, irathamisítással, tiltott határátlépéssel és bűnszervezet létrehozásával is gyanúsítják. A terrorista kirgiz állampolgár. A közép-ázsai ország hatóságai szerint irataiban üzbég nemzetiségűként szerepel, de valójában ujgur származású.

A 27 éves férfi a túlnyomórészt üzbégek lakta kirgizisztáni Fergana-völgyben, Os megyében született. Egy ideig sofőrként dogozott több orosz városban, így Szentpéterváron is, majd a szíriai polgárháború kitörése után Jordániába költözött, ahol Korán-iskolákban tanult. Szíriában a főleg üzbégekből álló Tauhid val Dzsihád szélsőséges szervezet fegyvereseinek parancsnoka lett.

Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a múlt héten közölte, sikerült beazonosítni, hogy ki áll az Oroszország "északi fővárosában" elkövetett merénylet mögött, de nem nevezte meg az illetőt. Az iszlamista szélsőségek internetes kommunikációját figyelő SITE Intelligence Group egyébként azt közölte kedden, hogy a terrortámadásért egy kevéssé ismert csoport, a Samil imám zászlóalj vállalta a felelősséget, az állítva, hogy az al-Kaida terrorszervezet megbízásából cselekedett, válaszul Oroszország szíriai, líbai és csecsenföldi fellépésére. A csoport, amelynek közleményét eredetileg egy mauritániai hírügynökség közölte, azt állította, hogy az öngyilkos merénylő, Akbardzson Dzsalilov az al-Kaida vezére, Ajman az-Zavahri utasítására követte el a merényletet.

A terroristák az orosz csapatok Szíriából való kivonását követelték, és újabb oroszországi merényleteket helyeztek kilátásba.  A szentpétervári terrortámadásnak 15 halálos áldozata volt, és további 102-en megsebesültek. A robbantással összefüggésben az orosz hatóságok összesen tíz közép-ázsiai származású személyt vettek eddig őrizetbe. Az öngyilkos merénylő kirgizisztáni üzbég volt, csakúgy, mint legkevesebb két feltételezett társa.

Szerző

Lenácizta, majd segélyt kér Németországtól a török vezetés

A közelmúltban éles feszültség alakult ki Ankara és Berlin között. A török miniszterelnök Németországot „náci intézkedések” alkalmazásával is megvádolta. Most viszont Ankara gazdasági segítséget kér Németországtól.

A török - német kapcsolatok alakulását az elmúlt években hullámvölgyek és hullámhegyek jellemezték. Így volt ez legutóbb is, amikor Recep Tayyip Erdogan elnök népszavazást kezdeményezett jogköreinek bővítése érdekében. 

A népszavazás előkészítésének időszakában, körülbelül április 16.-ig a török tisztségviselők nem tarthattak beszédeket az „Igen” válasz kampány-rendezvényein. A helyi hatóságok a lebonyolítás nehézségeire és biztonsági problémákra hivatkoztak. A német szövetségi kormány határozottan leszögezte, hogy „semmiféle befolyást” nem gyakorolt a helyi hatóságok döntéseire, de Recep Tayyip Erdogan ezt másképpen látta.

A török elnök azzal vádolta Németországot, hogy „náci intézkedésekhez” folyamodott. Angela Merkel kancellár válaszul kilátásba helyezte, hogy a vádaskodás megismétlődése esetén minden kampány-rendezvényt betilt.

Ma már Ankara egészen más hangot üt meg.

A Bild hétfői számában megjelent interjú szerint Mehmet Simsek miniszterelnök-helyettes kijelentette: a népszavazásnak vége, az ügyek visszakerülhetnek régi medrükbe. Egyben anyagi támogatásért folyamodott Németországhoz.

„Azt hiszem, el kell jönnie annak az időnek, amikor kapcsolataink újra normális jelleget öltenek” mondta a miniszterelnök-helyettes.

Mehmet Simsek hozzátette: a G20 ország-csoport pénzügyminisztereinek múlt heti, washingtoni ülésén már tárgyaltak arról, hogyan állíthatják talpra Törökország gazdaságát. „Németországra tehát szükségünk van” tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.

Németország a török gazdaság legfontosabb kereskedelmi partnere; a forgalom 2016-ban elérte a 37 milliárd eurót.

A két országot összeköti egy, a menekült-válságért viselt felelősségről szóló Európai Uniós megállapodás is. Az EU több milliárd eurós támogatásra vállalt kötelezettséget annak fejében, hogy Törökország megakadályozza újabb migráns-tömegek Égei-tengeren keresztül történő  beáramlását.

Mehmet Simsek segélykérelmét a Tagesspiegel német lap szerint a Bundestag-ban hitetlenkedve fogadták.

A Zöld Párt török-német politikusa, Özcan Mutlu kijelentette, hogy bár minden szálat nem szakítottak el, „nagy bátorságra vall, hogy a török miniszterelnök-helyettes úgy viselkedik, mintha semmi sem történt volna”.

Özcan Mutlu szóvá tette azt is, hogy Németországban egyre nő a felháborodás a török- német újságíró, Deniz Yücel fogva-tartása miatt. Az újságírót terrorizmushoz kapcsolódó vádak miatt vették őrizetbe, mert cikket írt Erdogan elnök veje, a török energetikai miniszter Berat Albayrak elleni hacker-támadásokról.

Deniz Yücel letartóztatása feldühítette a németeket. Angela Merkel a török eljárást „keserűnek és csalódást keltőnek” nevezte.

Özcan Mutlu-nak kétségei vannak azzal kapcsolatban is, van-e befolyása Mehmet Simsek-nek Recep Tayyip Erdogan Európával kapcsolatos magatartására. „Semmi jele nincs annak, hogy a török elnök szelídebb hangot próbálna megütni”.

Özcan Mutlu szerint Ankarának biztosítania kell a jogbiztonságot, különösen, ha gazdasági segítséget kér Németországtól. „A német vállalatok csak akkor ruháznak be Törökországban, ha biztosak lehetnek abban, nem teszik ki őket az állam kénye-kedvének.”

Egy nyugati multinacionális vállalat vezetője, aki szintén létesített vállalkozást Törökországban, azt mondta a Tagesspiegel-nek, hogy a növekvő jog-bizonytalanság miatt visszaesett a kereslet. Az önmagát megnevezni nem kívánó menedzser rámutatott: Törökország elveszítheti a közel-keleti és afrikai országok térségi központjaként játszott szerepét, amelyet valamelyik Öböl menti ország, így az Egyesült Arab Emirátus vehet át.

Szerző

Felségsértési per indult Prágában

Egy prágai bíróságon eljárás indult egy férfi ellen, akit azzal vádolnak, hogy tojással dobálta meg Miloš Zeman cseh köztársasági elnököt. 

A 63 éves Jindřich Frühauf a vád szerint egy 2014 november 17-i egy nyilvános eseményen hajigált tojásokat az ott megjelent elnök irányába. 

Jindřich Frühauf a keddi tárgyaláson azt vallotta, hogy nem dobált tojásokat és nem volt nála semmi más, csak egy vuvuzela, a dél-afrikai szurkolók által használt fúvós hangszer. Kijelentette: undorítónak találja az ügyet övező hisztériát és úgy érzi, mintha Belorussziában, Oroszországban, Kínában vagy inkább a XX. századi Csehszlovákiában lenne.

Szerző