A Mercedes új gyárat épít Kecskeméten

Publikálás dátuma
2017.04.28. 07:24
A Mercedes-gyár belülről FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Két újabb jelentős beruházást jelentett be a Mercedes-Benz: Kecskeméten egy 580 millió eurós beruházásnak köszönhetően 2018-ban elkészül az új 99 ezer négyzetméter alapterületű karosszériaüzem csarnok - közölte Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (MBMH) ügyvezető igazgatója, csütörtöki sajtótájékoztatóján.

További egy milliárd eurót fektet a Mercedes-Benz a második kecskeméti gyárának megépítésébe. Az Ipar 4.0 jegyében ebben a gyárban első- és hátsókerék meghajtású modelleket fognak gyártani. A tervek szerint az évtized végén gördülnek majd le az első járművek a gyártósorról. A beruházások egy részét a 2016-ban elért nyereségéből finanszírozza a cég - jegyezte meg Ekkehard Philipp, az MBMH Kft. pénzügyi igazgatója.

Jelenleg 12 hibrid, plug-in hibrid és teljesen elektromos modell szerepel a Mercedes személyautó kínálatában, amelyet 2025-ig további 10 teljesen elektromos személyautóval tervez bővíteni a márka. Nem kizárt, hogy az egyik elektromos modellt Kecskeméten szerelik majd össze. Itt gyártják majd a kompakt gépjárművek következő generációjának modelljeit is.

A kecskeméti gyár tervei szerint négy év alatt mintegy 2500 új munkahelyet teremt, s ezzel több mint 6 ezren dolgoznak majd a német óriás magyarországi üzemében.

A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. szerelőszalagjairól tavaly 190 ezer személyautó gördült le, s mivel teljes kapacitással működik a gyár, idén is ennyivel számolnak. A gyártás 2012. márciusi beindítása óta már elkészült az 500 ezredik "magyar" Mercedes.

A gyár árbevétele 2016-ban 3,4 milliárd euró felett volt, amely némiképp meghaladja a 2015. évi értéket. A kecskeméti gyár dolgozói 2016-ban mintegy 16 millió euró személyi jövedelemadót és egyéb bérből levont közterhet fizettek be a magyar költségvetésbe. Munkaadóként és társaságként tavaly 24 millió euró adót és járulékot rótt le a vállalat a magyar államnak, s ebből mintegy 6 millió euró a kecskeméti önkormányzat kasszájába jutott - közölték a gyár vezetői.

Szerző

Aggódik a kormány, mi lesz 2020 után

Kormányzati körökben is elkezdtek aggódni a 2020 utáni idők bizonytalansága miatt. Egyelőre még az a várakozás, hogy nagyrészt megmaradnak a kelet-európai régiók felzárkózását finanszírozó források. A gazdasági kamara úgy látja, az unió szétesésével fenyeget a támogatások leállítása, és a források elosztásáért is felelős miniszterhelyettes is csak elméleti síkon tudta levezetni a Világgazdaság konferenciáján, hogy mitől lesz Magyarország versenyképesebb az új pénzügyi ciklusban.

Nem maradhatnak az Európai Unió perifériáin élő államok védelem nélkül, ugyanis sajátos a közösség működése. Az erőforrások zöme az unió centruma felé irányul. Ennek a következménye, hogy a munkaerő is a szolgáltatások is a nyugat-európai országok felé áramlik – jelentette ki Parragh László, az MKIK elnöke a Világgazdaság című lap csütörtöki konferenciáján. Ez pedig azt eredményezi, ha a centrum nem kívánja támogatni a periférián lévő országokat, akkor az unió szétesik és ezek az államok leszakadnak. Éppen ezért kell a kohéziós politikát fenntartani – magyarázta az MKIK vezetője.

Ebben a folyamatban az államok felépítésének és működésének nagy szerepe lesz a közeli jövőben. Meg kell oldani, hogy az rendelkezésre álló eszközöket minél hatékonyabban ki tudják használni. Az a szabályozás, amely arról szólt, hogy nem kell beleszólni a piaci folyamatokba, megbukott – jelentette ki. Az államnak aktívabbnak kell lennie, vissza kell nyesegetnie azokat a vadhajtásokat, amelyek gúzsba kötik a gazdaságot, például a monopolhelyzetet eredményez. Parragh szerint fontos lesz az átláthatóság biztosítása, a bírósági döntésektől kezdve, a bürokratikus folyamatokon át. Ezen felül mindenképpen fel kell lépni a korrupció ellen. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni - amit a történelmi tapasztalatok is mutatnak -, hogy a mindent ellenőrző ország megöli a piacot.

Az unió szabályozásával és működésével kapcsolatban a konferencián előadást tartó Csepreghy Nándor kijelentette, hogy most lényegi kérdésben kell majd dönteni. Arról kell határozni, hogy a nemzeti érdekeket felülíró szabályozási környezet jöjjön létre a közösségen belül, vagy olyan rendszer, amelyben a tagállamok kooperációban, kompromisszumok mentén együtt dolgoznak. Az Miniszterelnökség miniszterhelyettese kijelentette, hogy a kormány az utóbbiban hisz. Más a kihívás ugyanis Németországban, mint Kelet-Európában és a balkáni félszigeten is. A működési rendszer meghatározásában meghatározó időszak következik, hiszen erre nagy hatással lesznek a francia, vagy az őszi német választások eredményei, de ebbe a sorba tartozik a Brexit is. Az miniszterhelyettes ide tartozóan arról is szólt, hogy a kohéziós források megtartása ésszerű döntés lenne. Ez ugyanis komoly eredményeket generál a nyugat-európai országokban is, hiszen például 1 eurónyi kohéziós tőke Közép-Kelet-Európában az néhány év múlva 2-3 eurónyi megrendelést jelent Németországban vagy más nyugati államokban. Éppen ezért idézte a miniszterelnök-helyettes Günther Oettinger, a német uniós biztost, aki szerint a nyugati országok növekedését is megtörné, ha ezeket a forrásokat elvonnák a periféria országaitól. Csepreghy is jelezte a kormánytagok által az utóbbi időben szinte úton-útfélen hangoztatott kijelentést, hogy a tagság pénzügyi mérlege ugyan pozitív, de az EU-pénzeket nem ingyen kapjuk, hiszen számottevő piacvédelmi engedményeket tettünk, gazdaságszuverenitást adtuk cserébe.

Azt is kiemelte, hogy ahhoz, hogy Magyarország sikeres szereplője maradjon az uniónak, ahhoz szükség van a magyar vállalatok fejlődésére. Ennek egyik első eleme, hogy a belső keresletet minél nagyobb részét magyar vállalatok elégítsék ki. A következő lépés, s ez a gazdaság növekedése szempontjából kulcskérdés, hogy a komolyabb hazai cégek a régió meghatározó szereplőivé váljanak, s legyen egy olyan kör is, amelyik a világpiacon is versenyképes. Ennek érdekében emelnék az uniós forrásokon belül 60 százalékra azoknak a pénzeknek az arányát, amelyet gazdaságfejlesztésre lehet fordítani. Most 54-55 százaléknál tartunk, ami lehet, hogy egyesek szemében kudarc, ám komoly előrelépés az előző ciklus 14 százalékához képest. Ugyancsak ezt a célt szolgálta az, hogy a kormány az adminisztráció és a bürokrácia csökkentése érdekében 2015-ben több mint 100 törvénymódosítást nyújtott be. Ennek fényében az igencsak elkeserítő, hogy a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában tavaly ősszel minden eddiginél rosszabb 69. helyre csúsztunk le. Az pedig a kétkedőket aligha győzi meg, hogy jelenleg a parlament előtt van egy olyan törvény, amely a közműszolgáltatások bekötési idejének csökkentését szolgálja – ahogy Csepreghy Nándor fogalmazott.

Szavai szerint a kiemelten fontos versenyképességi kérdés az energiabiztonság is. Ebben pedig bizonyosan segít a paksi beruházás. Magyarország ugyanis a jelenlegi ismeretek szerint nem tud energiafüggetlen országgá válni. A nukleáris energia pedig igencsak olcsó ebből Paksnak is köszönhetően ma Magyarországon 34-35 forint egy kW/óra, míg egy tisztán zöld energiából élő államban 90 forint. Erről az előnyről pedig most nem lehet lemondani – mondta.

Szerző

Rezsicsökkentés - Itt az újabb brüsszeli energiakoki

Publikálás dátuma
2017.04.28. 07:22
Illusztráció: Népszava
Ha lassan is, de tovább őrölnek Brüsszel malmai: az Európai Bizottság ismét felszólította Magyarországot a hazai energiatarifák törvényességének helyreállítására. Az ügyben két éve zajlik kötelezettségszegési eljárás ellenünk. A megsértett EU-irányelvek nem közvetlenül hatnak a 2013-as rezsicsökkentésre, de az uniós beállítás dacára ahhoz mégis van közük. A Fidesz-kommunikáció azonban kifejezett valótlanságokkal védekezik.

Az EU az eljárásban az áram- és gáztarifának csak a szállítási elemét támadja. Ennek megállapítását – kormánypárti beállításokkal szemben – Brüsszel egyáltalán nem bízná a piacra, mivel a vezetékek természetes monopóliumok. Az EU pont az ebből adódó visszaélési lehetőségek ellen küzd. Ilyen, ha például a vezeték tulajdonosa egyszersmind kereskedő is és különböző szállítási feladatok rangsorolásakor maga felé hajlik a keze. (Ide sorolható például, amikor az Orbán-kormány rendeleti úton az olcsó osztrák gázt biztosító vezetékhez segítette az Orbán-közeli MET-et.) De sérti Brüsszel igazságérzetét az is, ha az adott kormány politikai okokból kedvezményes szállítási tarifát szab egy-egy fogyasztói csoportnak, legyen az például a lakosság vagy az ipar.

Az eljárás egyik központi kifogása, hogy a 2013-as rezsicsökkentés során kivonták a tarifából a szolgáltatók egyes garantált költségelemeit, így például adókat vagy illetékeket. Valótlan, hogy ez a rezsicsökkentés eltörlésére irányulna, de az is, hogy ez nem hat a díjmérséklésre. Szakértők szerint az unió kívánalmainak maradéktalan betartása akár járhatna némi díjnövekedéssel is, de létezik ezt elkerülő és az EU-nak megfelelő megoldás is.

Tavaly az Orbán-kabinet mutatott némi engedékenységet, egy rövid ideig visszaállították a közműhivatal árhatározat-alkotási jogát. Ebben az esetben a hivatalnak meg kell indokolnia az általa kiszámolt mértéket, amit a szolgáltató bíróságon megtámadhat. Ám Németh Szilárd rezsibiztos kezdeményezése nyomán tavaly az év vége óta a hivatal ismét csak rendeletet alkot, amit nem kell indokolni és nem is perelhető. Így a szolgáltatók ismét nem jutottak hozzá elismert költségeikhez. Brüsszel ezt mostani felszólításában külön felrótta. Így követelik a – Dorkota Lajos volt fideszes képviselő irányította – közműhivatal függetlenségének növelését is. Az ügy minden bizonnyal az Európai Bíróságon folytatódik.

Az Európai Bizottság egy másik ügyben is felszólította Magyarországot, amiatt, mert nem hajtotta végre maradéktalanul az egyenlő bánásmódról és a szülési szabadságról szóló uniós irányelveket.

Szerző