Aggódik a kormány, mi lesz 2020 után

Kormányzati körökben is elkezdtek aggódni a 2020 utáni idők bizonytalansága miatt. Egyelőre még az a várakozás, hogy nagyrészt megmaradnak a kelet-európai régiók felzárkózását finanszírozó források. A gazdasági kamara úgy látja, az unió szétesésével fenyeget a támogatások leállítása, és a források elosztásáért is felelős miniszterhelyettes is csak elméleti síkon tudta levezetni a Világgazdaság konferenciáján, hogy mitől lesz Magyarország versenyképesebb az új pénzügyi ciklusban.

Nem maradhatnak az Európai Unió perifériáin élő államok védelem nélkül, ugyanis sajátos a közösség működése. Az erőforrások zöme az unió centruma felé irányul. Ennek a következménye, hogy a munkaerő is a szolgáltatások is a nyugat-európai országok felé áramlik – jelentette ki Parragh László, az MKIK elnöke a Világgazdaság című lap csütörtöki konferenciáján. Ez pedig azt eredményezi, ha a centrum nem kívánja támogatni a periférián lévő országokat, akkor az unió szétesik és ezek az államok leszakadnak. Éppen ezért kell a kohéziós politikát fenntartani – magyarázta az MKIK vezetője.

Ebben a folyamatban az államok felépítésének és működésének nagy szerepe lesz a közeli jövőben. Meg kell oldani, hogy az rendelkezésre álló eszközöket minél hatékonyabban ki tudják használni. Az a szabályozás, amely arról szólt, hogy nem kell beleszólni a piaci folyamatokba, megbukott – jelentette ki. Az államnak aktívabbnak kell lennie, vissza kell nyesegetnie azokat a vadhajtásokat, amelyek gúzsba kötik a gazdaságot, például a monopolhelyzetet eredményez. Parragh szerint fontos lesz az átláthatóság biztosítása, a bírósági döntésektől kezdve, a bürokratikus folyamatokon át. Ezen felül mindenképpen fel kell lépni a korrupció ellen. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni - amit a történelmi tapasztalatok is mutatnak -, hogy a mindent ellenőrző ország megöli a piacot.

Az unió szabályozásával és működésével kapcsolatban a konferencián előadást tartó Csepreghy Nándor kijelentette, hogy most lényegi kérdésben kell majd dönteni. Arról kell határozni, hogy a nemzeti érdekeket felülíró szabályozási környezet jöjjön létre a közösségen belül, vagy olyan rendszer, amelyben a tagállamok kooperációban, kompromisszumok mentén együtt dolgoznak. Az Miniszterelnökség miniszterhelyettese kijelentette, hogy a kormány az utóbbiban hisz. Más a kihívás ugyanis Németországban, mint Kelet-Európában és a balkáni félszigeten is. A működési rendszer meghatározásában meghatározó időszak következik, hiszen erre nagy hatással lesznek a francia, vagy az őszi német választások eredményei, de ebbe a sorba tartozik a Brexit is. Az miniszterhelyettes ide tartozóan arról is szólt, hogy a kohéziós források megtartása ésszerű döntés lenne. Ez ugyanis komoly eredményeket generál a nyugat-európai országokban is, hiszen például 1 eurónyi kohéziós tőke Közép-Kelet-Európában az néhány év múlva 2-3 eurónyi megrendelést jelent Németországban vagy más nyugati államokban. Éppen ezért idézte a miniszterelnök-helyettes Günther Oettinger, a német uniós biztost, aki szerint a nyugati országok növekedését is megtörné, ha ezeket a forrásokat elvonnák a periféria országaitól. Csepreghy is jelezte a kormánytagok által az utóbbi időben szinte úton-útfélen hangoztatott kijelentést, hogy a tagság pénzügyi mérlege ugyan pozitív, de az EU-pénzeket nem ingyen kapjuk, hiszen számottevő piacvédelmi engedményeket tettünk, gazdaságszuverenitást adtuk cserébe.

Azt is kiemelte, hogy ahhoz, hogy Magyarország sikeres szereplője maradjon az uniónak, ahhoz szükség van a magyar vállalatok fejlődésére. Ennek egyik első eleme, hogy a belső keresletet minél nagyobb részét magyar vállalatok elégítsék ki. A következő lépés, s ez a gazdaság növekedése szempontjából kulcskérdés, hogy a komolyabb hazai cégek a régió meghatározó szereplőivé váljanak, s legyen egy olyan kör is, amelyik a világpiacon is versenyképes. Ennek érdekében emelnék az uniós forrásokon belül 60 százalékra azoknak a pénzeknek az arányát, amelyet gazdaságfejlesztésre lehet fordítani. Most 54-55 százaléknál tartunk, ami lehet, hogy egyesek szemében kudarc, ám komoly előrelépés az előző ciklus 14 százalékához képest. Ugyancsak ezt a célt szolgálta az, hogy a kormány az adminisztráció és a bürokrácia csökkentése érdekében 2015-ben több mint 100 törvénymódosítást nyújtott be. Ennek fényében az igencsak elkeserítő, hogy a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában tavaly ősszel minden eddiginél rosszabb 69. helyre csúsztunk le. Az pedig a kétkedőket aligha győzi meg, hogy jelenleg a parlament előtt van egy olyan törvény, amely a közműszolgáltatások bekötési idejének csökkentését szolgálja – ahogy Csepreghy Nándor fogalmazott.

Szavai szerint a kiemelten fontos versenyképességi kérdés az energiabiztonság is. Ebben pedig bizonyosan segít a paksi beruházás. Magyarország ugyanis a jelenlegi ismeretek szerint nem tud energiafüggetlen országgá válni. A nukleáris energia pedig igencsak olcsó ebből Paksnak is köszönhetően ma Magyarországon 34-35 forint egy kW/óra, míg egy tisztán zöld energiából élő államban 90 forint. Erről az előnyről pedig most nem lehet lemondani – mondta.

Szerző

Rezsicsökkentés - Itt az újabb brüsszeli energiakoki

Publikálás dátuma
2017.04.28. 07:22
Illusztráció: Népszava
Ha lassan is, de tovább őrölnek Brüsszel malmai: az Európai Bizottság ismét felszólította Magyarországot a hazai energiatarifák törvényességének helyreállítására. Az ügyben két éve zajlik kötelezettségszegési eljárás ellenünk. A megsértett EU-irányelvek nem közvetlenül hatnak a 2013-as rezsicsökkentésre, de az uniós beállítás dacára ahhoz mégis van közük. A Fidesz-kommunikáció azonban kifejezett valótlanságokkal védekezik.

Az EU az eljárásban az áram- és gáztarifának csak a szállítási elemét támadja. Ennek megállapítását – kormánypárti beállításokkal szemben – Brüsszel egyáltalán nem bízná a piacra, mivel a vezetékek természetes monopóliumok. Az EU pont az ebből adódó visszaélési lehetőségek ellen küzd. Ilyen, ha például a vezeték tulajdonosa egyszersmind kereskedő is és különböző szállítási feladatok rangsorolásakor maga felé hajlik a keze. (Ide sorolható például, amikor az Orbán-kormány rendeleti úton az olcsó osztrák gázt biztosító vezetékhez segítette az Orbán-közeli MET-et.) De sérti Brüsszel igazságérzetét az is, ha az adott kormány politikai okokból kedvezményes szállítási tarifát szab egy-egy fogyasztói csoportnak, legyen az például a lakosság vagy az ipar.

Az eljárás egyik központi kifogása, hogy a 2013-as rezsicsökkentés során kivonták a tarifából a szolgáltatók egyes garantált költségelemeit, így például adókat vagy illetékeket. Valótlan, hogy ez a rezsicsökkentés eltörlésére irányulna, de az is, hogy ez nem hat a díjmérséklésre. Szakértők szerint az unió kívánalmainak maradéktalan betartása akár járhatna némi díjnövekedéssel is, de létezik ezt elkerülő és az EU-nak megfelelő megoldás is.

Tavaly az Orbán-kabinet mutatott némi engedékenységet, egy rövid ideig visszaállították a közműhivatal árhatározat-alkotási jogát. Ebben az esetben a hivatalnak meg kell indokolnia az általa kiszámolt mértéket, amit a szolgáltató bíróságon megtámadhat. Ám Németh Szilárd rezsibiztos kezdeményezése nyomán tavaly az év vége óta a hivatal ismét csak rendeletet alkot, amit nem kell indokolni és nem is perelhető. Így a szolgáltatók ismét nem jutottak hozzá elismert költségeikhez. Brüsszel ezt mostani felszólításában külön felrótta. Így követelik a – Dorkota Lajos volt fideszes képviselő irányította – közműhivatal függetlenségének növelését is. Az ügy minden bizonnyal az Európai Bíróságon folytatódik.

Az Európai Bizottság egy másik ügyben is felszólította Magyarországot, amiatt, mert nem hajtotta végre maradéktalanul az egyenlő bánásmódról és a szülési szabadságról szóló uniós irányelveket.

Szerző

Kudarccal végződött a Hunguard-átvilágítás

Publikálás dátuma
2017.04.28. 07:21
A pénzügyi intézményeknek nem tetszett, hogy egy offshore-szerű cég kutakodik belső adataikban FOTÓ: Thinkstock
Az érintett akár ezres nagyságrendű pénzügyi szolgáltató töredékénél sikerült időre elvégezni az informatikai rendszerek átvilágítását a tevékenységre egyedül jogosult kormányközeli Hunguardnak.

A „pénzügyi szolgáltatók tanúsításának” egyedüli jogosultja, a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetvezetőhöz közel álló Hunguard Kft. az ezernyi érintettből mindössze 21-nél fejezte be a március 31-i határidőig a kötelező átvilágítást – derül ki Matolcsy György jegybankelnök Szakács László szocialista képviselő írásbeli kérdésére adott parlamenti válaszából. Arra a kérdésre, hogy hány érintett társaságnál nem fejeződött be az eljárás, nem feleltek. (Az illetékes Magyar Nemzeti Bank – MNB - oldalán csak az érintett cégtípusokból közel százat sorol.)

Matolcsy szavai szerint az adatokat a „tanúsító szervezettől” kapták. Ez a megfogalmazás egyértelműen a – jegybankelnök által néven nem nevezett – Hunguardot fedi, hiszen a pénzügyi szolgáltatók informatikai rendszereinek átvilágítását egy bonyolult eljárásrend alapján ma kizárólag az offshore-jellegű Hunguard végezheti. A levél tanúsága szerint ugyanakkor nem akadt olyan pénzügyi társaság, amely megbukott volna a kft. vizsgáján.

Adódik a kérdés: akkor most mi lesz? A „fennmaradó” pénzügyi szolgáltatókban az ügyfelek átvilágítás híján már kevésbé bízhatnak meg, avagy az eljárás amúgy is csak a Fidesz-kassza áttételes dagasztását célozza, ami semmiben nem növeli az átvilágítottak renoméját, egyszersmind a kimaradókét se csökkenti. Ennek kapcsán a jegybankelnök elismeri a mulasztást, amivel kapcsolatban – szavai szerint – tájékoztatást kértek. Ezután elemeznek, értékelnek és majd döntenek. Szavai se tükrözik azt, hogy a Hunguard-átvilágítás hiánya azonnali fenyegetést jelentene a magyar pénzügyi szektorra.

Szakács László

Szakács László

A pénzügyi cégek teljesen felesleges pénzkidobásnak tartják az átvilágítást, aminek költsége előbb-utóbb mindenképp megjelenik tarifáikban – közölte megkeresésünkre Szakács László. Egy-egy vizsgálat tarifája értesülései alapján 1-10 millió forint között mozoghat. Információi szerint a kudarc oka az átvilágítások késedelmes elkezdése. Ennek kapcsán fennakadásokat okozhatott akár az is, hogy a pénzügyi cégek számára a törvényhozó kötelezővé tette, hogy betekintést engedjen belső rendszereibe egy – ráadásul offshore-jellegű - külsős magáncégnek. Szerinte a belső adatok védelme okozhatott egyeztetési problémákat. A szocialisták attól se nyugodtak meg, hogy mostantól Matolcsy György „figyeli az eseményeket”, de maguk is úgy látják: a magyar pénzügyi rendszer finoman szólva nem sínyli meg a hunguardos átvilágítás hiányát – fogalmazott.

Megjegyzendő: a vonatkozó szabály a Hunguard kivételével mind a pénzügyi, mind a tanúsítói szakmában egyöntetű tiltakozást váltott ki. Más szakértők is kétkedésüket fejezték ki, hogy a cégbírósági adatok szerint 26 munkavállalót foglalkoztató cég a rendelkezésre álló néhány hónap alatt valóban megfelelő szakmai színvonalon képes lenne az összes érintett vállalkozás rendszereinek alapos vizsgálatára.

A Hunguard megkeresésünkre elismerte a késedelem tényét, egyszersmind lényegében az érintett vállalkozásokra hárította a felelősséget. Az audit akkor tekinthető lezártnak, ha minden információ rendelkezésre áll és az ügyfél az ezek alapján jelzett hiányosságok kijavítását is elvégezte – írták lapunknak. Az auditor a biztonsági tanúsítványt csak a javítások ellenőrzése után állíthatja ki. Feladatukként azt jelölték meg, hogy az átvilágítással növeljék a hitelintézetek informatikai biztonságát és támogassák az MNB felügyeleti tevékenységét.

A Hunguard neve már három éve felmerült, amikor a parlament egy elrejtett törvénymódosítással egyes közműszolgáltatók számlarendszereinek „átvilágítását” tette kötelezővé. Az átvilágítás jogosultjainak körét a Fidesz-KDNP-frakció kínosan igyekezett úgy alakítani, hogy végül tényleg lényegében csak a Hunguarddal szerződhessenek a cégek. A szintén szükségtelennek tartott átvilágításból a Hunguard több száz millió forintos haszonra tett szert, amit az akkori többségi tulajdonos, Csík Balázs fel is vett. Tavalyelőtt a brókerbotrányok nyomán a kormány a pénzügyi cégeket is hasonló átvilágításra kötelezte. A hasonlóképp a Hunguardra szabott feltételrendszer nyomán a jogosító listára végül csak a társaság jelentkezett. Eközben kiderült, hogy tavaly év elején a cég többsége a valós haszonhúzót elrejtő hátterű ciprusi-máltai tulajdonba került, amely szintén több százmillió forint hasznot vont ki. Azt a visszatérő pletykát, hogy az egész ügy mögött Rogán Antal állhat, igazolni látszott például, hogy, mint kiderült, a kabinetvezető ebben az időszakban közös informatikai találmányt nyújtott be Csík Balázzsal és másik hunguardos kollégájával. A találmányt később megvásárló cég pedig több szálon kötődött a Rogánhoz közel álló Kertész Balázs ügyvédhez.

Szerző