Aggódik a kormány, mi lesz 2020 után

Kormányzati körökben is elkezdtek aggódni a 2020 utáni idők bizonytalansága miatt. Egyelőre még az a várakozás, hogy nagyrészt megmaradnak a kelet-európai régiók felzárkózását finanszírozó források. A gazdasági kamara úgy látja, az unió szétesésével fenyeget a támogatások leállítása, és a források elosztásáért is felelős miniszterhelyettes is csak elméleti síkon tudta levezetni a Világgazdaság konferenciáján, hogy mitől lesz Magyarország versenyképesebb az új pénzügyi ciklusban.

Nem maradhatnak az Európai Unió perifériáin élő államok védelem nélkül, ugyanis sajátos a közösség működése. Az erőforrások zöme az unió centruma felé irányul. Ennek a következménye, hogy a munkaerő is a szolgáltatások is a nyugat-európai országok felé áramlik – jelentette ki Parragh László, az MKIK elnöke a Világgazdaság című lap csütörtöki konferenciáján. Ez pedig azt eredményezi, ha a centrum nem kívánja támogatni a periférián lévő országokat, akkor az unió szétesik és ezek az államok leszakadnak. Éppen ezért kell a kohéziós politikát fenntartani – magyarázta az MKIK vezetője.

Ebben a folyamatban az államok felépítésének és működésének nagy szerepe lesz a közeli jövőben. Meg kell oldani, hogy az rendelkezésre álló eszközöket minél hatékonyabban ki tudják használni. Az a szabályozás, amely arról szólt, hogy nem kell beleszólni a piaci folyamatokba, megbukott – jelentette ki. Az államnak aktívabbnak kell lennie, vissza kell nyesegetnie azokat a vadhajtásokat, amelyek gúzsba kötik a gazdaságot, például a monopolhelyzetet eredményez. Parragh szerint fontos lesz az átláthatóság biztosítása, a bírósági döntésektől kezdve, a bürokratikus folyamatokon át. Ezen felül mindenképpen fel kell lépni a korrupció ellen. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni - amit a történelmi tapasztalatok is mutatnak -, hogy a mindent ellenőrző ország megöli a piacot.

Az unió szabályozásával és működésével kapcsolatban a konferencián előadást tartó Csepreghy Nándor kijelentette, hogy most lényegi kérdésben kell majd dönteni. Arról kell határozni, hogy a nemzeti érdekeket felülíró szabályozási környezet jöjjön létre a közösségen belül, vagy olyan rendszer, amelyben a tagállamok kooperációban, kompromisszumok mentén együtt dolgoznak. Az Miniszterelnökség miniszterhelyettese kijelentette, hogy a kormány az utóbbiban hisz. Más a kihívás ugyanis Németországban, mint Kelet-Európában és a balkáni félszigeten is. A működési rendszer meghatározásában meghatározó időszak következik, hiszen erre nagy hatással lesznek a francia, vagy az őszi német választások eredményei, de ebbe a sorba tartozik a Brexit is. Az miniszterhelyettes ide tartozóan arról is szólt, hogy a kohéziós források megtartása ésszerű döntés lenne. Ez ugyanis komoly eredményeket generál a nyugat-európai országokban is, hiszen például 1 eurónyi kohéziós tőke Közép-Kelet-Európában az néhány év múlva 2-3 eurónyi megrendelést jelent Németországban vagy más nyugati államokban. Éppen ezért idézte a miniszterelnök-helyettes Günther Oettinger, a német uniós biztost, aki szerint a nyugati országok növekedését is megtörné, ha ezeket a forrásokat elvonnák a periféria országaitól. Csepreghy is jelezte a kormánytagok által az utóbbi időben szinte úton-útfélen hangoztatott kijelentést, hogy a tagság pénzügyi mérlege ugyan pozitív, de az EU-pénzeket nem ingyen kapjuk, hiszen számottevő piacvédelmi engedményeket tettünk, gazdaságszuverenitást adtuk cserébe.

Azt is kiemelte, hogy ahhoz, hogy Magyarország sikeres szereplője maradjon az uniónak, ahhoz szükség van a magyar vállalatok fejlődésére. Ennek egyik első eleme, hogy a belső keresletet minél nagyobb részét magyar vállalatok elégítsék ki. A következő lépés, s ez a gazdaság növekedése szempontjából kulcskérdés, hogy a komolyabb hazai cégek a régió meghatározó szereplőivé váljanak, s legyen egy olyan kör is, amelyik a világpiacon is versenyképes. Ennek érdekében emelnék az uniós forrásokon belül 60 százalékra azoknak a pénzeknek az arányát, amelyet gazdaságfejlesztésre lehet fordítani. Most 54-55 százaléknál tartunk, ami lehet, hogy egyesek szemében kudarc, ám komoly előrelépés az előző ciklus 14 százalékához képest. Ugyancsak ezt a célt szolgálta az, hogy a kormány az adminisztráció és a bürokrácia csökkentése érdekében 2015-ben több mint 100 törvénymódosítást nyújtott be. Ennek fényében az igencsak elkeserítő, hogy a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában tavaly ősszel minden eddiginél rosszabb 69. helyre csúsztunk le. Az pedig a kétkedőket aligha győzi meg, hogy jelenleg a parlament előtt van egy olyan törvény, amely a közműszolgáltatások bekötési idejének csökkentését szolgálja – ahogy Csepreghy Nándor fogalmazott.

Szavai szerint a kiemelten fontos versenyképességi kérdés az energiabiztonság is. Ebben pedig bizonyosan segít a paksi beruházás. Magyarország ugyanis a jelenlegi ismeretek szerint nem tud energiafüggetlen országgá válni. A nukleáris energia pedig igencsak olcsó ebből Paksnak is köszönhetően ma Magyarországon 34-35 forint egy kW/óra, míg egy tisztán zöld energiából élő államban 90 forint. Erről az előnyről pedig most nem lehet lemondani – mondta.