Az Operettszínház főigazgatója lesz Doncsev utóda

Publikálás dátuma
2017.04.28. 10:50
Lőrinczy az Operettben FOTÓ: Szalmás Péter
Lőrinczy György kulturális menedzsert nevezi ki a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöki feladatainak ellátására május 1-től Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az NKA elnöke - közölte a tárca sajtóirodája.

Az új alelnök megbízatása - operettszínházi főigazgatói feladatkörének megtartása mellett - négy évre szól - olvasható a közleményben. "Megtiszteltetés és szakmai kihívás a Nemzeti Kulturális Alap alelnöki pozíciója, hiszen az NKA a magyarországi kultúrafinanszírozás, és ezáltal a páratlanul gazdag magyar művészeti élet alappillére. Köszönöm Balog Zoltán miniszter úrnak a bizalmat és a felkérést" - írta közleményében Lőrinczy György, hozzátéve: ebben a funkciójában sem kíván mást tenni, mint a szakmában eltöltött harminc évében, illetve a közelmúltban az NKA Színházművészeti Kollégiumának vagy az Emmi Színházművészeti Bizottságának tagjaként. 

"Az eltérő ízlés és a különböző meggyőződés alapján alkotó művészek és szakmai szervezetek együttműködését szeretném erősíteni. Valamennyi fontos kérdésben a kormányzati döntéshozók és a szakmai szereplők konstruktív és őszinte párbeszédét kívánom támogatni, mindenekelőtt azonban a nemrégiben átalakított adminisztratív rendszer megújuló működését kell segítenem" - fogalmazott Lőrinczy György. Az 50 éves kulturális szakember 2014 óta a Budapesti Operettszínház főigazgatója.

Az NKA eddigi alelnöke, Doncsev András  közös megegyezéssel történő távozását kedden közölte a minisztérium. Noha Doncsev korábban cáfolta, továbbra is tartja magát a pletyka, hogy az EMMI nehezményezi: túl sok liberális zenekar nyer a Cseh Tamás Programban. A Cseh Tamás Program 2014-ben indult, a közel sem hibátlan, mégis kiemelkedően fontos PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) elkaszálása után. 

Zeneipari forrásaink egybehangzóan állítják: semmi jelét nem látták annak a rémhírnek, hogy a CSTP beszántása volna a minisztérium célja.  A program nem tökéletes, de sikeres. A zenészek támogatása mellett sok egyéb programot is szervez: zeneipari előadássorozatot, beattörténeti filmklubot, programirodája zenekaroknak rendez menedzsment-tréningeket és fesztiválfellépéseket. Doncsev András lapunknak elmondta: alapvető célja volt, hogy az NKA ne bankként működjön, hanem hosszú távú, ciklusokon átívelő perspektívát nyújtson a művészeknek.

Lásd még: Megválnak az önálló vezetőktől

Szerző
Frissítve: 2017.04.28. 11:02

Lövöldözésbe torkollott a terrorellenes rajtaütés Londonban

Publikálás dátuma
2017.04.28. 10:08
Illusztráció: Jack Taylor/Getty Images
Terrorellenes rajtaütést hajtott végre csütörtök éjjel London északnyugati városrészében a Scotland Yard egy fegyveres egysége. A művelet során egy fiatal nőt lövés ért.

A rendőrségi beszámoló szerint a Willesden nevű negyed egyik lakóházában lezajlott akcióban három embert - egy 16 éves fiút, egy 20 éves nőt és egy 20 éves férfit - őrizetbe vettek. A lövéstől megsérült nőt, aki szintén a húszas éveiben jár, kórházba szállították, ahol rendőrségi őrizet mellett kezelik. A Scotland Yard beszámolója nem tér ki arra, hogy milyen körülmények között történt a fegyverhasználat.

A rendőrség nem sokkal később a délkelet-angliai Kent megyében is őrizetbe vett egy 43 éves nőt.  A rajtaütések után több helyszínen házkutatások kezdődtek. A Scotland Yard közlése szerint az akció előtt a londoni lakóházat és az őrizetbe vett embereket a rendőrség terrorelhárító egységei megfigyelés alatt tartották.

A hatósági tájékoztatás szerint a csütörtök esti összehangolt művelet nincs összefüggésben azzal a néhány órával korábbi akcióval, amelyben a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának egyik fegyveres osztaga a londoni parlament közelében őrizetbe vett egy 27 éves férfit. Ez az őrizetbe vétel is előzetes megfigyelési és adatgyűjtési művelet végkifejlete volt. Ebben az incidensben sérülés nem történt, és a Scotland Yard hangsúlyozta, hogy nem fenyeget közvetlen terrorveszély.

A parlamentnél elfogott férfit fegyverként is használható eszköz birtoklásának, valamint terrorcselekmény előkészületének vagy terrorcselekményre uszító tevékenységnek a gyanújával vették őrizetbe. Ez utóbbi meghatározás a 2000-ben kelt terrorellenes törvény ilyen esetekre vonatkozó cikkelye. A rendőrség szerint az őrizetbe vett fiatal férfinál késeket találtak.

A pénteki brit sajtó értesülései szerint a londoni muszlim közösség hívta fel a rendőrség figyelmét a brit állampolgárságú, de külföldön született férfi gyanús viselkedésére, és ekkor kezdődött megfigyelése, amely csütörtöki elfogásához vezetett. A helyszín közelében március 22-én egy magányos merénylő, Khalid Masood gépjárművével nagy sebességgel a gyalogosok közé hajtott a Westminster híd járdáján, majd a parlamentnél késsel megölt egy rendőrt. A támadásnak a rendőrrel együtt öt halálos áldozata volt. A merénylőt a helyszínen agyonlőtték.

Szerző

A nyugdíjrendszer igazságtalansága

Intenzív szakaszba érkeztek az Országos Nyugdíjas Parlament tartalmi előkészületei. A jelenleg zajló megyei nyugdíjas parlamentek küldöttjei rendre felvetik a nyugdíjasok életkörülményeinek nehézségeit, speciális szociális szükségleteik kielégítésének korlátait, növekvő bizonytalanságaikat, a romló közbiztonságot. A jelenlegi nyugdíjrendszer rengeteg hiányossága, egyenlőtlensége, kiszámíthatatlansága és méltánytalansága mellett felszínre került a rendszer legvállalhatatlanabb jellemzője is: az, hogy igazságtalan. Igazságtalan, mert az állampolgároknak az aktív időszakukban kialakult vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségei a nyugdíjas létük alatt nem hogy csökkennek, hanem tovább nőnek.

Az igazságtalanság legszembetűnőbb megnyilvánulása az, hogy a legalacsonyabb és a legmagasabb öregségi nyugdíjak év elején történő emelése között nyolcvanhétszeres különbség van, miközben a társadalmi státuszuk megegyezik, azaz nyugdíjasok. A számok nyelvén kifejezve ez úgy fest, hogy a havi 28500 forintos minimálnyugdíjnál az emelés 456 forint, míg a havi két és félmillió forintos nyugdíjnál havi 40000.

Az ordító igazságtalanságot fenntartani akarók azzal szoktak érvelni, hogy a nyugdíjnak a korábbi kereseteket is helyettesítenie kell, illetve a befizetett járulékokkal arányosnak kell lennie. Ezen érvelés hibája, hogy nincs tekintettel arra, hogy a kedvező helyzetben lévő munkavállaló az aktív időszakában sok esetben olyan ágazatban dolgozott, amelyet több ezer milliárdos közpénzzel konszolidáltak, vagy több száz milliárdos közpénztámogatás és adókedvezmény kedvezményezettje volt. Ugyanakkor a skála másik végén elhelyezkedő ágazatok alkalmazottjainak a bérét méltánytalanul alacsonyan tartották. Utalnék a KSH legfrissebb adataira, melyek szerint a pénzügyi, biztosítási ágazatban dolgozók havi átlagos bruttó bére 519 ezer forint, míg a szociális ellátás területén dolgozók havi átlagos bruttó bére 111 ezer forint. Az előbbi ágazatban dolgozók esetében könnyen alakultak ki milliós fizetések, felhalmozott vagyonok, az élet nehézségein könnyen átsegítő, konvertálható személyi kapcsolatok. A példaként felhozott másik ágazatban dolgozók többsége a halmozottan hátrányos helyzetbe kerülők csoportjába sodródik. Az aktív időszak alatt kialakult jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségeket – nehezen ugyan, de – a társadalom tudomásul veszi. Azt tartják sokan igazságtalannak, hogy a nyugdíjba vonulás időszakára kialakult egyenlőtlenségek a nyugdíjas években tovább nőnek.

A nyugdíjrendszer igazságtalanságának kevésbé átlátható területe a társadalmi jövedelmek (pl. jóléti, szociális és egészségügyi szolgáltatások) elosztása. A KSH legfrissebb kimutatása szerint az „öregségi ellátások” alsó és felső tizede között tizennyolcszoros a különbség: 36395 forint az alsó tizedben, míg 658637 forint a felső tizedben (decilisben).

Az igazságtalan nyugdíjrendszernek további vetületei is vannak. Utalnék itt a különböző típusú településeken élők nyugdíjának különbségére: amíg Budapesten az átlagnyugdíj havonta 153046 forint, addig egy békési községben 102519 forint. Említhetnénk a nemek közötti különbségeket is: míg a férfiak havi átlagnyugdíja 124897 forint, addig a nőké 97813 forint.

A fent említett igazságtalanságok megszüntetése nehéz helyzet elé állítja azokat, aki ennek felszámolására vállalkoznak. Nagyon kevesen vannak azok, akik a több évtizede hirdetett, hangoztatott és mára már dogmává merevedett elosztási elveket indokoltnak tartják megkérdőjelezni. Komoly ellentmondás érzékelhető a nyugdíjasok igazságérzéke és a „szakértők” álláspontjai között. A leggyakrabban hangoztatott érv, hogy „a nyugdíj az a járulékfizetéssel és szolgálati idővel megszerzett jog”. Az unalomig ismételgetett mondat tartalma igaz lehetett abban a korban, amikor munkakényszer volt, amikor központi bérszabályozás volt, amikor szigorú munkaügyi nyilvántartás volt, amikor központi áru és szolgáltatási elosztás volt érvényben. Akkor a legalacsonyabb és a legmagasabb munkajövedelemmel rendelkező tíz-tíz százalék között a különbség 4-5-szörös volt. (1987-ben: 4,6.)

Azt gondolom, hogy a fenti helyzetre jellemző peremfeltételek lényegi megváltozását nem kell bizonyítani. Azt mindenki a saját bőrén tapasztalhatja, hogy piacgazdaság átalakította a környezetünket. A jövedelmek nem csak a munkavállaló felkészültsége és szándékai szerint alakulnak. Elengedő most csak arra utalnom, hogy mára jelentős kereseti és vagyoni különbségek alakultak ki. Mára az alsó és felső jövedelmi tized különbsége kilencszeres lett (2012). Utalhatunk továbbá arra is, hogy ma már a „járulékok” elveszítették járulék jellegüket, illetve arra, hogy több százezer személy szerez biztosítási jogviszonyt anélkül, hogy fizetne egyáltalán járulékot, vagy az általános járulékfizetési szabályok szerint adózna.

Fontos feladat a magyarországi népesség 62 év feletti lakosságának igazság iránti igényével komolyan foglalkozni, hiszen ők alkotják az ország 20,6 százalékát.