Európa ad reményt a jobb életre

Publikálás dátuma
2017.04.29 07:00
MarianneThyssen
Fotó: /
Brüsszel túlhatalma helyett az Európai Szociális Pillért támadja a kormány. Ez is azt mutatja, hogy a Fidesz nem hisz sem az ország, sem a magyar bérek felzárkózásában.
NÉPSZAVA, 1890. ÁPRILIS 27. Az újság régi, a munkaharc 127 évmúlva is aktuális

NÉPSZAVA, 1890. ÁPRILIS 27. Az újság régi, a munkaharc 127 évmúlva is aktuális

Azzal, hogy a kormány kampányt indított a még csak formálódó Európai Szociális Pillér (az uniós bér- és szociálpolitika bizonyos fokú egységesítése) ellen, valójában azt támadja, amiért Magyarország 2004. május 1-jén az EU tagja lett: a reményt, hogy létezik felzárkózás, és a jövedelmek. illetve juttatások terén idővel megközelíthetjük a fejlettebb tagállamokat. A Szociális Pillér két kulcsponton is ellentétes az Orbán-kabinet foglalkoztatási elképzeléseivel: a Fidesz-kormány a gazdaság élénkítését alapvetően a munkajogok leépítésére és a bérek alacsonyan tartására alapozta – a következmény, mint ma már látszik, a tömeges elvándorlás lett –, a közfoglalkoztatási modell pedig (amely az eredeti célokat, az érintettek munkapiaci beilleszkedését tekintve szintén kudarctörténet) nem működne, ha minden munkaviszonyszerűen foglalkoztatott ember számára meg kellene fizetni az európai bérminimumot. Hogy kiért harcol itt valójában a magyar kormányzat, azt nehéz meghatározni – talán a minimálbéren bejelentettek sokaságát foglalkoztató kisvállalkozások lehetnek az akció címzettjei –, az viszont világosan látszik, hogy ki ellen folyik a háború. Nem Brüsszel van a célkeresztben, hanem a legalacsonyabb munkajövedelmű magyarok legalább egymilliós tömege: nekik biztosan kevés okuk lesz az ünneplésre május elsején.

Hiányzó európai minimum

Mintha nem ezen a világon, de legalábbis nem Európában élne az Orbán-kormány, amikor a hazai foglalkoztatási és béradatokról kommunikál. A magyar munkavállalók helyzete nagyon is sanyarú Európában, talán nem is véletlen a kivándorlás egyre növekvő mértéke.

"Amióta Magyarország saját útját járja és visszaszerezte gazdasági önrendelkezését, 12 százalékról 4,5-re süllyedt a munkanélküliség, és közel 700 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben. Brüsszel azonban egyre nagyobb hatalmat akar magának az adópolitikában és a foglalkoztatáspolitikában is. Ez veszélyezteti az eddig elért eredményeinket a foglalkoztatásban és az adócsökkentésben is" - állt a kormánypárt pénteki közleményében. Míg a Fidesz-KDNP szerint a ma napirenden lévő európai szociális pillér elképzelései számos ponton ütköznének az orbáni foglalkoztatás-politika eddigi intézkedéseivel, valójában sem az Európai Bizottság, sem az Európai Unió nem támadja a magyarországi munkahely-teremtő intézkedéseket. Sőt, - mint a Bizottság a minap közzétett válaszában részletesen kifejtette - az EU igen jelentős mértékben támogatja a magyarországi munkahely-teremtést. A 2007-2013-as ciklusban az Unió több mint 21 milliárd eurót (6,5 billió forintot) folyósított Magyarországnak a növekedés és a munkahely-teremtés támogatására. E finanszírozás több mint 150 ezer munkahely létrejöttéhez járult hozzá.

ÉS, SIKERÜLT?
Május 1-je nemcsak a munka ünnepe, hanem az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk 13. évfordulója is. A legutolsó, 2016 szeptemberében készült felméréshez képest ma 4 százalékponttal több válaszadó, a megkérdezettek 57 százaléka tartja jó dolognak az uniós tagságot, s ez a szám újra megközelíti a pénzügyi válság előtti, 2007-es mutatókat. A magyarok több mint a fele felgyorsítaná a tagállamok közötti integrációt, és kiemelkedően magas számban gondolják úgy, hogy az Unió demokratikusan működik - derült ki az Eurobarométer legfrissebb felmérésből.

Magyarország ugyanakkor 2010 óta ismét jelentősen le van maradva az uniós átlaghoz, s leginkább Nyugat-Európához képest - a jelentős támogatások ellenére is. Az EU-ban a legmagasabb minimálbér Luxemburg van, ahol 600 ezer forintnak megfelelő összegnél kevesebbet (1999 euró) senki nem vihet haza. Nem sokkal rosszabb a helyzet Írországban, Hollandiában, Belgiumban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban. A középmezőnybe egyetlen kelet-európai országnak, Szlovéniának (805) sikerült beverekednie magát, míg a legkevesebbel - ahogy azt már megszoktuk - a kelet-európai munkavállalóknak kell beérniük. A legalacsonyabb minimálbérrel rendelkező országok az új uniós tagállamok közül kerülnek ki, Magyarország (412 euró) mellett Bulgária (235 euró), Románia (275 euró), Lettország és Litvánia (380 euró), Csehország (407 euró) alkotja az alsóházat.

A 2012-ben beadott adóbevallások alapján a magyar adózók egyharmadának (mintegy 1,26 millió ember) volt a minimálbérnek megfelelő vagy annál alacsonyabb havi jövedelme. Ha nem is számoljuk ehhez a havi kevesebb mint 50 ezer forintot kapó közfoglalkoztatottak százezreit, akkor is egyértelmű, hogy a magyar munkavállalók jelentős része nem európai színvonalon él.

Jelenleg mind a minimálbér, mind a minimáljövedelem tekintetében a döntés joga a tagországoké. Április 26-án az Európai Bizottság előterjesztette a szociális jogok európai pillérét. A program semmiféle nemzeti szuverenitási kérdést nem érint, hacsak nem az egységes uniós minimálbér bevezetése lenne az elfogadhatatlan "szuverenitás-vesztés".

Biró Marianna

n

Marianne Thyssen foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztos: "Küzdjünk közösen azért, hogy a szociális jogok európai pillére, általában pedig a szociálisan érzékenyebb Európa valamennyi dolgozó számára valósággá váljon."

Elmennek, de maradhatnak?
Szombaton Brüsszelben tárgyalnak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői a Brexit uniós munkavállalókat érintő következményeiről. Ez Magyarországot is jelentős mértékben érinti: az Eurostat adatai szerint ugyanis Nagy-Britanniában hivatalosan is legalább 96 ezer magyar dolgozott 2010 után, ami kétszerese a nagy összeomlás előtti adatnak. Habár maga Orbán 55 ezer angliai munkavállalót emlegetett a David Cameron brit miniszterelnökkel való budapesti találkozóján 2016 elején, valójában a KSH adatai és becslések szerint is csak Londonban több százezer honfitársunk tartózkodik. Sőt, a brit Social Security Office által belső használatra készített tanulmányból kiolvasható: már 2014-ben is csaknem 1,4 millió magyarnak volt angliai társadalombiztosítási száma. Persze ez nem jelenti azt, hogy ennyien ott is tartózkodnak jelenleg, ám hogy valamikor munkát vállaltak a szigetország valamely pontján, az biztos. Tény az is, hogy a kivándorlás mérhető módon 2010 után gyorsult fel, a Londonban élő magyaroknak pedig jelenleg alig hat százaléka mondja csak, hogy tervezi a hazatérést.

Szerző
2017.04.29 07:00

Orvosai szerint is megmérgezték a Pussy Riot aktivistáját

Publikálás dátuma
2018.09.18 15:50

Fotó: AFP/Picture-Alliance/
Pjotr Verzilov már túljutott az életveszélyen, korábban ideiglenesen elvesztette látását, hallását és beszédképességét is.
 Valószínűleg megmérgezték a Pussy Riot orosz ellenzéki pop punk zenekar Berlinben kezelt aktivistáját, kezelőorvosai keddi tájékoztatása szerint nincs más magyarázat a tüneteire.    A Charité egyetemi klinika sajtótájékoztatóján elmondták, hogy Pjotr Verzilov túljutott az életveszélyen, visszanyerte eszméletét, állapota javul. Tudata még nem tisztult ki teljesen, de várhatóan nem szenved maradandó károsodást - írja az MTI.
Tüneteit nagy dózisú méreg okozhatta, amely a belső szervek működését szabályozó vegetatív idegrendszert támadta meg. Az anyagot még nem sikerült pontosan beazonosítani, és azt sem tárták még fel, hogy miként került a szervezetébe.
2018.09.18 15:50

"Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában"

Publikálás dátuma
2018.09.18 15:09
Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a moszkvai Kremlben 2018. szeptember 18-án
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
„A kedvezőtlen dolgok arra valók, hogy legyőzzük őket”– mondta az orosz elnöknek.
Kiegyensúlyozottnak és kiszámíthatónak nevezte a Magyarország és Oroszország közötti kapcsolatot Orbán Viktor miniszterelnök kedden Moszkvában a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való tárgyalása előtt – írja az MTI. A kormányfő a Kremlben az őt fogadó orosz elnök társaságában örömét fejezte ki, hogy idén is megtartják a kétoldalú találkozójukat. „Az önnel való találkozónak nagy jelentősége van a magyar politikában, hiszen fontos partnerei vagyunk egymásnak” – mondta Putyinnak. Magyarországnak szüksége van a kiszámítható partnerekre, és „örülök annak, hogy évek óta kiegyensúlyozott és kiszámítható a két ország közötti kapcsolat” – fogalmazott. A miniszterelnök közölte: azt nem mondhatni, hogy a nemzetközi környezet mindig kedvező lett volna az együttműködéshez, de „a kedvezőtlen dolgok arra valók, hogy legyőzzük őket”, és ez végül is sikerült, mert hiába esett vissza a két ország közötti kereskedelem a szankciók következtében, sikerült megfordítani a tendenciákat. Orbán azt mondta, azzal a szándékkal érkezett Moszkvába Putyinhoz, hogy megköszönje az elmúlt években végzett munkát – amellyel a hanyatlást sikerült emelkedésre változtatni –, és hogy a fejlődésnek további távlatokat nyissanak a kereskedelemben, a beruházásokban, az energetikában, a mezőgazdaságban és a kultúrában. Az orosz elnök arról beszélt: Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában és a kétoldalú kapcsolatok sokoldalúan fejlődnek. Putyin méltatta, hogy a kétoldalú kapcsolatok mind a kormányközi bizottság, mind a régiók szintjén jól működnek. Rámutatott arra, hogy a kereskedelmi forgalom pozitív tendenciát mutatott tavaly, 25 százalékkal nőtt, s idén, az első fél évben is ugyanennyivel bővült. Az orosz elnök szerint a kölcsönös beruházások szintje elérte a mintegy 1 milliárd dollárt és további befektetésekre van kilátás.
Orbán és Putyin utoljára júliusban tárgyalt, miután az orosz elnöki hivatal külpolitikai tanácsadója nyilvánosan bejelentette: Vlagyimir Putyin azonnal találkozni akar a magyar miniszterelnökkel. Orbán az egyoldalúan bejelentett találkozó előtt nem sokkal, a brüsszeli NATO-csúcson a szövetséget fenyegető keleti veszélynek nevezte Oroszországot. 

Reakciók

A magyar cégek erősítése, a metrószerelvények kötbérének kifizetése és az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítésének elutasítása is szerepel az LMP elvárásai között, amelyeket frakcióvezető-helyettesük fogalmazott meg keddi budapesti sajtótájékoztatóján a miniszterelnök moszkvai útjával kapcsolatban. Demeter Márta Orbán látogatásával összefüggésben azt is kifogásolta, hogy „sosem ad kellő tájékoztatást” a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalásairól. Az ellenzéki politikus a kormány feladatának nevezte a magyar vállalatok segítését a multik helyett annak érdekében, hogy a hazai cégek exportképessé válhassanak. Azt a kérdést is feltette: milyen hasznot hozott az embereknek az, hogy az ország csatlakozott a moszkvai székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankhoz, és kinek a piacfoglalását szolgálják az innen érkező hitelek. A 3-as metró szerelvényeinek kötbérével kapcsolatban azt mondta: vagy haladéktalanul fizesse ki az orosz fél az összeget, vagy építsen légkondicionálót a szerelvényekbe.    A Magyar Liberális Párt közleményében azt írta: Orbán Viktor a magyar emberek helyett Vlagyimir Putyin céljait szolgálja azzal, hogy a Brüsszel-ellenes harcával folyamatosan hátráltatja a menekültválság valódi megoldását. Az európai határvédelem ötletének elvetésével Orbán hivatalosan is elismerte: abban érdekelt, amiben a Putyin által támogatott, európai szélsőjobboldal is: hogy minél tovább tartson a menekültválság. Putyin célja az európai közösség és Európai Unió szétzilálása, és ebben egyik legfőbb partnere éppen a magyar kormányfő – tették hozzá. „Miközben a július 12-i NATO-csúcson Orbán keleti veszélynek nevezte Oroszországot, a magyar kormányfő ma azért utazott Moszkvába, hogy újabb hosszú távú gázszerződést kössön Putyinnal és részesedést szerezzen az orosz Nemzetközi Befektetési Bankban. Orbán Viktor történelmi bűne, hogy a paksi bővítéssel évtizedekre kiszolgáltatottá tette hazánkat Oroszországnak. Annak az Oroszországnak, amely jelenleg is háborúval fenyegeti Ukrajna függetlenségét és a kárpátaljai magyarokat” – fogalmaztakA párt szerint a Fidesz-kormány nem csak gazdasági és nemzetbiztonsági együttműködésben áll Putyin Oroszországával, hanem politikai szövetségben is. „Orbán illiberális állama ezért üldözi az emberi jogok védelmével foglalkozó magyar civil szervezeteket, ezért szállta meg a Fidesz a jogállamot, és építette le a magyar demokráciát, ezért sértik meg itthon az LMBTQ-szervezetek jogait, ezért akarják tönkre tenni hazánk egyik legjobb egyetemét, ezért burjánzik a korrupció, és ezért szállták a magyar gazdaságot a kormánypárti oligarchák” – olvasható a közleményben.

2018.09.18 15:09
Frissítve: 2018.09.18 15:39