Gyanús - Tízmilliók tűntek el a fideszes vagyonnyilatkozatából

Publikálás dátuma
2017.05.02. 11:21
FOTÓ: Tóth Gergő (Bánki Erik középen)
Bánki Erik fideszes képviselő úgy vett 2013-ban hetvenmillió forintért részvényeket, hogy szűk két évvel korábban feleennyije sem volt - írja a Magyar Nemzet. A lap több furcsaságot is talált a politikus vagyonnyilatkozataiban. Mint írják, a dokumentumokban egyik évről a másikra tízmilliók jelennek meg, majd tűnnek el, és ami megmarad, annak az eredete is erősen megkérdőjelezhető.

A parlament gazdasági bizottságát vezető képviselőről pénteken a 24.hu írta meg, hogy négy éve bő hetvenmilliót fektetett az azóta Mészáros Lőrinc érdekeltségbe kerülő Opimus (korábbi nevén Phylaxia) Nyrt.-be. A politikus azonban a 2012 júniusában leadott bevallásában még csak 32,2 millió forintnyi nettó vagyont tüntetett fel (ennyit tett ki a vagyonelemek és a hitelei különbözete), azaz rövid időn belül hirtelen több tíz millió forinttal gazdagodott.

Egészen pontosan két év alatt 94,8 millióval, amit az ezt követő fél esztendőben (legalábbis a 2015. januári bevallás alapján) további 53-mal sikerült megfejelnie. Bár Bánki már ekkor sem keresett rosszul, hiszen komoly összeget tehetett zsebre tiszteletdíjként, választókerületi pótlékként és lakhatási támogatásként is, a jelenleg bruttó 997 ezer forintos, illetve a korábban ennél esetleg néhány százezerrel magasabb jövedelem sem magyaráz ilyen mértékű gazdagodást.

Először Bánki részvényvagyona ugrott meg vélhetően az Opimus-befektetések miatt, majd hirtelen lett a politikusnak közel 350 ezer eurója állampapírokban és befektetési jegyekben. Bánki Eriket kereste a lap, hogy megtudják, miből sikerült ekkora vagyonra szert tennie, de május 1-jén a munkaszüneti napra hivatkozva nem kívánt válaszolni kérdéseikre.

Az alátámasztott forrás nélküli villámgyors gazdagodás után még furcsább, hogy amilyen gyorsan jött, 2015 és 2017 között ugyanolyan gyorsan köddé is vált befektetések jelentős része. Az idén év elejére Bánki részvényvagyona lényegében megszűnt, és megvált egyéb értékpapírjaitól is.

Időközben vett ugyan egy motort és egy BMW 420d személygépkocsit is a fideszes képviselő, illetve vásárolt nagyjából 42 hektárnyi szántót Baranyában, ez azonban nagyon nem egyenértékű a 2014-es bő 170 milliós értékpapír-portfólióval. A Magyar Nemzet becslése szerint az említett szerzemények együttesen 50-60 millió forintot érhetnek. A korábbi 10 helyett ráadásul 2015 végén már 60 milliós banki hitelről adott számot a politikus, azaz a 2015-ben beszerzett ingatlanokat és ingóságokat lényegében egy az egyben hitelből vette.

Így fordulhatott elő, hogy Bánki vagyona az elmúlt két évben szinte pontosan annyival csökkent, mint amennyivel a részvények vásárlása környékén nőtt. Ez a hullámzás pedig különösen annak fényében érdekes, amit egy a magyar részvénypiacot jól ismerő pénzügyi befektető a 24.hu-nak mondott. Jelesül, hogy szerinte Bánki nem a saját pénzéből jegyzett részvényeket. A szakértő úgy fogalmazott: „Csak a mesében van olyan, hogy a saját, keservesen megtakarított hetvenmillióját berakja akkor az Opimusba… amennyire én ezt a világot ismerem, ezek az emberek csak biztosra mennek, vagy nem a saját pénzüket fektetik be.”

A furcsaságok sorát bővíti, hogy Bánki a hirtelen „elszegényedés” ellenére is hetvenmillióval nagyobb vagyont mutatott ki idén év elején leadott nyilatkozatában, mint öt esztendővel korábban, ami még mindig soknak tűnik ahhoz, amit csak a képviselői fizetésből össze lehet spórolni - számolt be a fideszes képviselő gyanús ügyeiről a napilap.

Vizsgálták Bánki cégügyeit
Tavaly márciusban tudta meg a Hír TV, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálja Bánki Erik cégügyeit, miután egy magánszemély feljelentést tett az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága fideszes elnökének ügyében. A gyanú szerint Bánki Erik tavaly 52 millió forintot vett ki két olyan betéti társaságából, amelyeknek a hozzáférhető cégadatok szerint nincs tevékenységük. Az Együtt korábban már vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett a kétszázötven milliárdos jegybanki költéseket titkosító törvény benyújtója ellen. A párt tudni akarta, miből telik két olyan betéti társaságnak - amelyeknek se honlapjuk, se látható tevékenységük nincsen -, arra, hogy a fideszes politikus ötvenmillió forint fölötti összeget vegyen ki belőlük.



Szerző
Témák
Bánki Erik
Frissítve: 2017.05.02. 11:45

Tarlós elmondta, miről fog beszélni Orbánnal

Publikálás dátuma
2017.05.02. 11:05
FOTÓ: Molnár Ádám
Tarlós István sikernek tartja, hogy a BKV-nál és a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-nél létrejött a bérmegállapodás. A főpolgármester a köztévében azt is elárulta, hogy az önkormányzatok béremelésének hiánya biztosan szóba fog kerülni az Orbán Viktorral tervezett találkozóján.

Tarlós köszönetet mondott a BKV két meghatározó szakszervezeti vezetőjének és a BKV dolgozóinak azért, hogy sikerült elkerülni a sztrájkot. Az FKF-nél is létrejött korábban egy ilyen megállapodás a szakszervezetekkel - tette hozzá.

A főpolgármester szerint most a megállapodásokkal "egy igazságtalanságot" el tudtak kerülni a főváros két meghatározó cégénél. Ugyanakkor - mint mondta - az Orbán Viktor miniszterelnökkel tervezett találkozón "szóba fog kerülni", hogy az önkormányzatoknál már körülbelül tíz éve nem volt általános béremelés a cégek dolgozói, a köztisztviselők, a közalkalmazottak körében. Ez a "direkt állami cégeknél" megtörtént a közelmúltban, és "nem csekély feszültséget eredményezett" az önkormányzati cégek dolgozói körében - mutatott rá.

Tarlós István azt közölte, ennek megoldására szeretnének "valamilyen forrást (...) kieszközölni", mert az önkormányzatok forrásai "inkább mérséklődtek, apadtak" az utóbbi időben a különböző központi intézkedések következtében. A főpolgármester elmondta azt is, hogy az FKF-nél történt belső ellenőri jelentés "sötét ügyekről" nem tesz említést.

Szerző

Simicskát akadályozó törvényről vitáznak a Házban

Publikálás dátuma
2017.05.02. 10:54

Az Országgyűlés ma kezd általános vitát arról a kormánypárti törvényjavaslatról, amely azzal szigorítaná a pártfinanszírozási törvényt, hogy a pártoknak megtiltaná a piaci ár alatti reklámozás lehetőségét. 

Az ülés 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd Süli János teheti le esküjét a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterként. Orbán Viktor kormányfő április 10-én jelentette be a parlamentben, hogy tárca nélküli minisztert nevez ki a paksi atomerőmű-beruházás felügyeletére és irányítására. Áder János köztársasági elnök két héttel később nevezte ki Süli Jánost a posztra. 

Ezt követően a képviselők két órában interpellálhatják a kormány tagjait, majd egy órában azonnali kérdéseket tehetnek fel nekik.

A burkolt pártfinanszírozás megakadályozásáról szóló kormánypárti előterjesztésről az ülésnap végén kezdődhet általános vita. A fideszes politikusok javaslata azt célozza, hogy a politikai tömörülések csak paci áron vehessék igénybe a reklámhordozókat. Kósa Lajos, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője korábban azt mondta, meg kell nehezíteni, hogy milliárdosok pártokat vásárolhassanak fel. Úgy fogalmazott szerinte a javaslattal "a Jobbiknak is segíthetnek, hogy kiszabadulhassanak Simicska Lajos hálójából", de utalt Lendvai Ildikó szocialista politikus korábbi kijelentésére is, miszerint Soros Györgynek befolyása van a baloldalra.

Lendvai Ildikó cáfolta Kósát
Lendvai Ildikó volt szocialista országgyűlési képviselő lapunknak határozottan cáfolta Kósa Lajos kijelentését, miszerint korábban azt mondta volna, hogy Soros Györgynek befolyása van a baloldalra. 

Szerző