Kiűzetés a kiskastélyból

Utcára kerülhet a keszthelyi Festetics-kastélyhoz tartozó majorság hajdani cselédlakásaiban élő hatvan ember, köztük huszonkét gyerek. A bérlők eddig ígéreten kívül semmit nem kaptak.

– Utcára megyünk? Hajléktalanok leszünk? – fogalmazza kérdésekbe félelmeit a a fenékpusztai majorságban élő Varga Gyula, miközben egy reklámszatyorból előhúzza a levelet, amelyben a terület, az épületek fenntartója arról értesítették őket: április 30-án lejáró bérleti szerződésüket nem hosszabbítják meg, attól számított harminc napon belül kiürítve át kell adniuk a lakásaikat.

Varga Gyula egyike annak a hatvan embernek, aki a Keszthelytől és a híres Festetics-kastélytól úgy hét-nyolc kilométerre lévő, kiskastélynak nevezett fenékpusztai épületegyüttesben bérel lakást. Az ingatlanokat a terület fenntartójától, a keszthelyi Festetics-kastélyt is üzemeltető állami Helikon Kastélymúzeum Kft.-tól bérlik. Ki volt cselédlakásban, más az egykori iskola, megint más a hajdanvolt lengyár épületében lakik, de az mindenkinél ugyanaz: nyomorúságos körülmények között élnek. A majorban az udvari csap az egyetlen vízvételi lehetőség, közös a vécé, az épületek zöme düledezik. Az állapotokról mindennél többet elárul az: havi 2540 forint bérleti díjat kellett fizetniük a lakóknak.

– Van, aki már negyven-ötven éve itt él, más ide született – magyarázza indulatosan Horváth László. – A szüleim is a nagy kastélyhoz tartozó szolgálati lakásban éltek. Amikor még Czoma László volt a kastély igazgatója, azt ígérte: ha mennünk kell, lesz hol laknunk. Most meg itt állunk ezzel a felszólítással és nem tudjuk, hová menjünk. Néztem albérletet, de én azt nem tudom megfizetni. Állítólag a város sem tud megfelelő lakásokat biztosítani.

– Akad, aki több százezer forintot is ráköltött a lakására, hogy emberhez méltóbb körülmények között élhessen – veszi át a szót ifjabb Horváth László, majd azzal folytatja: – Azt valóban már korábban is tudni lehetett, hogy örökre nem maradhatunk itt. De azért az mégsem járja, hogy alig egy hónapot adnak csak, miközben maguk is tudják, nincs hová mennünk.

Ifjabb Horváth már az ombudsmant is megkereste levélben és bírósági pert is indított. – Amióta új a vezetése a keszthelyi kastélymúzeumnak, egyre csak azon vannak, hogyan tudnának innen kitenni bennünket. Kénytelenek voltunk évről–évre új szerződést aláírni, és mindig szigorítottak rajta. Beleírták,hogy ha nem csináltatunk kéményt és nem tetetünk villanyórát, utcára tesznek bennünket.

– Azt is kikötötték, hogy kutya nem lehet szabadon, hogy csak két-két kutya és macska lehet lakásonként, vagy, hogy porszívózni, mosni nem lehet este tíz után – folytatja a sort Soós Lászlóné.

Pálinkás Róbert, a Helikon Kastélymúzeum Kft. ügyvezető igazgatója – a város korábbi fideszes alpolgármestere – sajtóközleményében azt írta: a hajdani Festetics-birtok, a kiskastély felújítására 1,5 milliárd forintos pályázatot kíván benyújtani a kft., a Festetics-örökség bemutatása érdekében. Ez több éve napirenden van, és folyamatosan tájékoztatták arról a majorság hajdani cselédlakásait bérlőket, hogy meg fog szűnni a lakhatásuk. Az épületek az állagmegóvás hiányában lakhatatlan állapotba kerültek, nem lehet tovább halogatni a felújítást.

A múlt hét végén a keszthelyi képviselő-testület is foglalkozott a fenékpusztai bérlők ügyével, s azt a döntést hozta: 50 millió forintot fordít a probléma megoldására, annak ellenére, hogy nem önkormányzati ingatlanban élnek. Ebből a pénzből bérlakás-felújításra költenének, valamint Keszthelyhez közeli településeken vásárolnának kisebb családi házakat. – Ha mindenkinek nem is oldódik meg a problémája, de legalább már a megoldás irányába mozdultunk el. Eddig ugyanis csupa elégtelen feleletet kaptak a lakók, ha azt kérdezték, mi lesz velük – értékeli a mára kialakult helyzetet a Népszavának Kovács Viktória keszthelyi DK-s önkormányzati képvisel.

A képviselő-testület ülésen kiderül egyébként az is, hogy a kastélymúzeum a 365 milliárd forintos Balaton-fejlesztési keretből remél támogatást, a majorság fejlesztésére készített pályázatot pedig szeptemberig lehet benyújtani, így az ingatlanokat addig kell lakatlanná tenni. Ha többet tehát nem is, néhány hónapot kaphatnak még a kiskastélyból kiűzött bérlők.

Egykor híres lovasbázis volt

Fenékpuszta az 1700-as években épült kastélyával és majorságával egykor neves lovasbázis volt, s nagy szerepe volt abban, hogy a magyar lótenyésztés világhírűvé vált. Az innen kikerülő lovak jó eredménnyel futottak Európa versenypályáin. A majorság leáldozásához az vezetett, hogy a második világháború után az Egyesült Államok jóvátétel fejében elvitette az egész fenékpusztai ménest. A hajdani alkalmazottak és leszármazottaik a cselédlakásokban maradtak, az egykori lóállások helyén pedig szükséglakások alakultak ki. Már korábban is születtek tervek a major helyreállítására, de eddig egy sem valósult meg.