Varga Mihály, a nemzetgazdasági tárca vezetője tegnap délután benyújtotta a parlamentnek a jövő évi költségvetési tervezetet, amelyet június 15-én már el is fogadnak – derült ki a miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján. Az országgyűlés oldalára tegnap felkerült dokumentum szerint alapvetően a fogyasztás növekedésén és az uniós forrásokon nyugszik a büdzsé. Ez köszön vissza egyébként a Költségvetési Tanács (KT) törvénytervezethez fűzött, a szervezet oldalára kirakott véleményéből is.
Rámutatnak ugyanis, hogy a kormány által 4,3 százalékra várt jövő évi gazdasági növekedés – amely meghalad minden más rendelkezésre álló prognózist –, a bruttó átlagkereset várható dinamikus növekedésén, valamint az uniós források tervezett nagymértékű felhasználásán alapul. A terv szerint a bruttó átlagkereset 8,8 százalékos emelkedése mellett a lakossági fogyasztás 4,6 százalékkal bővül jövőre. (A minimálbér és a garantált bérminimum jövőre is 8, illetve 12 százalékkal nő.) Ebben érdemi bizonytalanságot jelent az idei év eleji tapasztalat, hogy a bérnövekedés ellenére a kiskereskedelmi adatok igencsak elmaradnak a várakozásoktól. Mindezek mellett a KT felhívja a figyelmet a szakképzett munkaerő hiányára, amely szerinte már veszélyezteti a nemzetgazdasági tárca által megálmodott növekedési ütemet.
A vázolt jövő évi büdzsé 3 százalékos inflációval tervez, ami annyit tesz, hogy alapesetben a nyugdíjak is ilyen mértékben emelkednek.
Varga Mihály több adócsökkentést is beígért. A kisvállalkozói adót 1 százalékponttal, 13 százalékra mérséklik. Folytatódik a szociális hozzájárulási adó süllyedése is 22-ről, 20 százalékra, míg a kétgyermekes családok kedvezménye tovább bővül, havi 35 ezer forintra. Ezzel párhuzamosan marad a 9 százalékos társasági adókulcs és nem változik a 15 százalékos egységes szja sem. Ezen felül 27-ről 5 százalékra csökken a halhús áfája, és tovább faragnának az éttermi, valamint az internetszolgáltatások forgalmi adóján is – 18-ról 5 százalékra.
A költségvetési tervezet 2,4 százalékos európai uniós módszertan szerinti hiányt jelöl meg. Ez összességében nem lenne csúnya, hiszen bőven az uniós 3 százalékos elvárás alatt van. Ugyanakkor a tavalyi konvergencia programban még 1,8 százalékot terveztek jövőre, vagyis a korábbi elképzeléseket roppant gyorsan sikerült felülírni. Ebből, és az elmúlt napok fejleményeiből, amikor is jelentősen, csaknem 176 milliárddal növelték az idei büdzsé kiadási oldalát, arra lehet következtetni, hogy a számos alkalommal hangoztatott: „nem lesz választási költségvetés” kijelentéseket csak mérsékelten kell komolyan venni. (Annak ellenére, hogy Varga Mihály sajtótájékoztatóján azért igyekezett sulykolni, hogy valóban nem választási büdzséről van szó.) A hiánycél növelése ugyanis éppen arra szolgál bizonyítékul, hogy a kormány érdemi mozgásteret szeretne hagyni magának a költekezésre.
A fogyasztás igencsak jelentékenyre tervezett bővülése természetesen további területekre is hatással lesz. Az áfabevételek esetében ugyanis 8 százalékos fejlődést tervez a nemzetgazdasági tárca, amelyben a fogyasztás felfutása mellett azért az árak emelkedésének és az önkéntes jogkövetés erősödésének is szerepe lesz. Ez egyébként annyit tesz, hogy az áfabevétel 289 milliárd forinttal növekedhet. Amennyiben azonban a lakosság költése mégsem indulna be, akkor ezen a téren is érhetik kellemetlen meglepetések a kabinetet.
Érdemi változásnak látszik, hogy az államadósság hosszú ígérgetés után 70 százalék alá bukhat, ami még így is a régióban a legmagasabb lesz. A költségvetési tervezet szerint ugyanis az adósság GDP-hez viszonyított mértéke 2018 végére az idei bázishoz viszonyított 71,4 százalékról 69,5 százalékra csökken.
