Elképesztő pénzszórásra készül a kormány

Publikálás dátuma
2017.05.03 07:22
Varga Mihály átadja a büdzsé tervezetét Kövér László házelnöknek. Egy hónap vita után elfogadja a kormánytöbbség. FOTÓ: Tóth Ger
Fotó: /
Benyújtották a jövő évi költségvetés tervezetét, amiről állítják, hogy nem választási, de végül meglett a módja, hogy a kabinet többet költhessen.

Varga Mihály, a nemzetgazdasági tárca vezetője tegnap délután benyújtotta a parlamentnek a jövő évi költségvetési tervezetet, amelyet június 15-én már el is fogadnak – derült ki a miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján. Az országgyűlés oldalára tegnap felkerült dokumentum szerint alapvetően a fogyasztás növekedésén és az uniós forrásokon nyugszik a büdzsé. Ez köszön vissza egyébként a Költségvetési Tanács (KT) törvénytervezethez fűzött, a szervezet oldalára kirakott véleményéből is.

Rámutatnak ugyanis, hogy a kormány által 4,3 százalékra várt jövő évi gazdasági növekedés – amely meghalad minden más rendelkezésre álló prognózist –, a bruttó átlagkereset várható dinamikus növekedésén, valamint az uniós források tervezett nagymértékű felhasználásán alapul. A terv szerint a bruttó átlagkereset 8,8 százalékos emelkedése mellett a lakossági fogyasztás 4,6 százalékkal bővül jövőre. (A minimálbér és a garantált bérminimum jövőre is 8, illetve 12 százalékkal nő.) Ebben érdemi bizonytalanságot jelent az idei év eleji tapasztalat, hogy a bérnövekedés ellenére a kiskereskedelmi adatok igencsak elmaradnak a várakozásoktól. Mindezek mellett a KT felhívja a figyelmet a szakképzett munkaerő hiányára, amely szerinte már veszélyezteti a nemzetgazdasági tárca által megálmodott növekedési ütemet.

A vázolt jövő évi büdzsé 3 százalékos inflációval tervez, ami annyit tesz, hogy alapesetben a nyugdíjak is ilyen mértékben emelkednek.

Varga Mihály több adócsökkentést is beígért. A kisvállalkozói adót 1 százalékponttal, 13 százalékra mérséklik. Folytatódik a szociális hozzájárulási adó süllyedése is 22-ről, 20 százalékra, míg a kétgyermekes családok kedvezménye tovább bővül, havi 35 ezer forintra. Ezzel párhuzamosan marad a 9 százalékos társasági adókulcs és nem változik a 15 százalékos egységes szja sem. Ezen felül 27-ről 5 százalékra csökken a halhús áfája, és tovább faragnának az éttermi, valamint az internetszolgáltatások forgalmi adóján is – 18-ról 5 százalékra.

A költségvetési tervezet 2,4 százalékos európai uniós módszertan szerinti hiányt jelöl meg. Ez összességében nem lenne csúnya, hiszen bőven az uniós 3 százalékos elvárás alatt van. Ugyanakkor a tavalyi konvergencia programban még 1,8 százalékot terveztek jövőre, vagyis a korábbi elképzeléseket roppant gyorsan sikerült felülírni. Ebből, és az elmúlt napok fejleményeiből, amikor is jelentősen, csaknem 176 milliárddal növelték az idei büdzsé kiadási oldalát, arra lehet következtetni, hogy a számos alkalommal hangoztatott: „nem lesz választási költségvetés” kijelentéseket csak mérsékelten kell komolyan venni. (Annak ellenére, hogy Varga Mihály sajtótájékoztatóján azért igyekezett sulykolni, hogy valóban nem választási büdzséről van szó.) A hiánycél növelése ugyanis éppen arra szolgál bizonyítékul, hogy a kormány érdemi mozgásteret szeretne hagyni magának a költekezésre.

A fogyasztás igencsak jelentékenyre tervezett bővülése természetesen további területekre is hatással lesz. Az áfabevételek esetében ugyanis 8 százalékos fejlődést tervez a nemzetgazdasági tárca, amelyben a fogyasztás felfutása mellett azért az árak emelkedésének és az önkéntes jogkövetés erősödésének is szerepe lesz. Ez egyébként annyit tesz, hogy az áfabevétel 289 milliárd forinttal növekedhet. Amennyiben azonban a lakosság költése mégsem indulna be, akkor ezen a téren is érhetik kellemetlen meglepetések a kabinetet.

Érdemi változásnak látszik, hogy az államadósság hosszú ígérgetés után 70 százalék alá bukhat, ami még így is a régióban a legmagasabb lesz. A költségvetési tervezet szerint ugyanis az adósság GDP-hez viszonyított mértéke 2018 végére az idei bázishoz viszonyított 71,4 százalékról 69,5 százalékra csökken.

Már most megindul a pénzszórás
A kormány többek között a béremelések és a járulékmódosítások terheinek átvezetése miatt módosítja az idei büdzsét. Eközben váratlanul 175,8 milliárd forintos elkölthető tartalékokra bukkant a kabinet, amit a tervek szerint szét is oszt. Így a többi között az országos közúthálózat felújítása és korszerűsítése 50 milliárd forint, a Honvédelmi Minisztérium eszközfelújítására 10 milliárd forint plusz jut. Ám nem kevés summát, több mint 5 milliárd forintot kap ebből a keretből a kommunikációs feladatainak ellátására a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda is. E szerint borítékolhatóan a mostaninál is nagyobb lángon ég majd a kabinet Brüsszellel és Soros Györggyel foglalkozó gyűlöletkampánya.

Szerző
2017.05.03 07:22

Az egészségügy és az oktatás kivéreztetésével tudta tartani a kormány a hiányt

Publikálás dátuma
2018.12.14 09:30
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Idén 2 százalék alatt lehet a GDP arányos államháztartási hiány mértéke. Ennek az az ára, hogy elsősorban az egészségügyből és az oktatásból jelentős összegeket vonnak ki.
Az úgynevezett ESA (európai módszertan) szerinti, GDP arányos hiány az előzetesen kalkulált 2,4 százalék helyett 1,8 százalék körül alakulhat idén - fejtette ki Kovács Árpád a Világgazdaságnak. A Költségvetési Tanács elnöke hozzátette: a pénzforgalmi egyenleget jelentősen befolyásolhatja, hogy mennyi uniós forrás érkezik még decemberben. Hasonló mértékű hiányt prognosztizált Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján, a szakember azonban tart attól, hogy az esztendő utolsó napjaiban - mint azt a Fidesz-kormányok eddigi gyakorlatában 2010 óta megszokott -, a kedvező hiány terhére osztogat majd a kormány, megfogalmazása szerint "stadionokra, mindenféle egyházi célokra". A lapunknak nyilatkozó Katona Tamás egyetemi tanár szerint azonban erre most nem lesz módja a kabinetnek. A szakember idézi a jegybank pénzügyi számlák harmadik negyedévi alakulásáról szóló adatait, eszerint a szeptemberrel zárult egy évben az államháztartás nettó hiánya 913 milliárd forint, a bruttó hazai termék 2,2 százakkal volt, ez az úgynevezett ESA deficit, amelyet a maastricht-i kritériumok szerint figyelembe vesz az Európai Bizottság is. Korántsem ennyire kedvező az államháztartás - önkormányzatok nélküli - pénzforgalmi szemléletű hiánya, amely október végén egész éves előirányzat 123 százaléka volt - hívta fel a figyelmet Katona Tamás. Ennek oka nyilvánvaló: a kormány a 2018 tavaszi választások előtt minden uniós pályázatra leszerződött, és a költségvetés terhére a támogatások 60 százalékát kifizette, most pedig arra vár, hogy a hiányzó 1 678 milliárd forintot - a bemutatott számlák ellenében - Brüsszel kifizesse. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez teljes mértékben soha sem sikerült, így a kormány "jótékonykodásának", de sokkal inkább választási propagandájának részbeni eredménytelenségét az emberekkel fizetteti meg. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét?  Katona Tamás szerint ennek egyértelmű magyarázata, hogy az egészségügyből és az oktatásból vonnak el tőkét, így az alacsonyabb kiadások miatt javul a mérleg. Ez a két ágazat képezi ugyanis a költségvetési kiadások 60 százalékát. Ugyanakkor a költségvetési szervek lejárt tartozásai októberben - egyetlen hónap alatt 14 százalékkal növekedtek, jórészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma 6,5 milliárd forintnyi kifizetetlen számlái miatt, ennek közel 85 százalékát az egészségügyi beszállítók állították ki. Katona Tamás ebből azt a következtetést vonta le, hogy a normális működés feltételei változatlanul hiányoznak, ami önmagában is magyarázza az egészségügyi ellátás romló színvonalát. A szakember úgy fogalmazott, hogy a kormány az egészségügyben láthatólag képtelen megállítani az adósságspirált, valószínűleg nem is karja. Mivel a kimutatott hiány permanens mérséklése a kormányzat ikonikus célkitűzése, nem elképzelhetetlen, hogy kreatív lépésekkel a statisztikában szereplő deficitmutató akkor is a kívánt szintre süllyed, ha ennek feltételeit a kormány a valóságban - főképp az uniós források jelentős kiesése miatt - nem tudja megteremteni -mondta Katona Tamás.  Aki utalt arra is, hogy idén a nyári időszakban új helyzet állt elő: ma már nem is az a kérdés, hogy visszavonnak-e támogatásokat, hanem annak a mértéről folyik az egyeztetés a magyar kormány és az Európai Bizottság között.  

Kopint-Tárki: Elérte csúcsát a világgazdaság

Az eddig vártnál gyorsabb gazdasági bővülésre számít idén és jövőre Magyarországon a Kopint-Tárki. A gazdaságkutató 4,8 százalékra emelte idei és 4,1 százalékra 2019-es növekedési előrejelzését - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján. Viszont idei inflációs várakozásaikat  2,9 százalékra, a jövő évit pedig 3,4 százalékra. Bár a pénzromlás üteme lassan emelkedik, még sem érzékelnek erős árnyomást a gazdaságban. A nettó reálkeresetekről úgy vélekedtek, hogy a tavalyi, kimagasló 10,3 százalékos növekedés után idén 8,2 százalékkal tovább bővülhetnek. A jövő évi béremelésekről - mint ismeretes - nem született még megállapodás, de Palócz Éva nem lepődne meg, hogy esetleg jövőre ismét két számjeggyel emelkednének a keresetek.  A GDP arányos államadósság 72 százalékra csökkenhet 2018-ban, jövőre pedig 71 százalékra. Nagy Katalin vezető kutató szerint  a világgazdasági növekedés elérte a csúcsát,a következő két évben kicsivel 3 százalék feletti növekedés várható. Az eurózónában is lassul a növekedés, amit a kereskedelmi háború veszélyének növekedése, a vállalatok pesszimizmusa okoz. Idén 1,9 százalékos, jövőre 1,6 százalékos gazdasági bővülés lehet az euróövezetben.

2018.12.14 09:30
Frissítve: 2018.12.14 09:37

Aki magyar, az a második legszegényebb – Románia is beelőzött minket

Publikálás dátuma
2018.12.14 08:24
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az életszínvonalat tekintve hazánknál csak Bulgáriában rosszabb a helyzet. A luxemburgi polgárok a leggazdagabbak az EU-ban.
Az Eurostat friss összesítése szerint Magyarországon az egy főre jutó tényleges fogyasztás (AIC) mindössze 62 százaléka volt tavaly az uniós átlagnak, ez ráadásul rosszabb az előző években mértnél – vette észre a hvg.hu. Az életszínvonalat tekintve csak Bulgáriában rosszabb a helyzet, ott 54 százalékos a mutató, míg Horvátországban szintén 62 százalék. Romániában 2015-ben – amikor Magyarország 63 százalékon állt – az AIC 58 százalékos volt, 2017-re már 68 százalékra nőtt. Az unióban a luxemburgi polgárok a leggazdagabbak, az ő életszínvonaluk az EU-átlag 132 százaléka. A nagyhercegséget Németország követi (122 százalék), a harmadik pedig Ausztria, 117 százalékkal. Az első ötbe még a dánok és a britek kerültek be, ott a jóléti mutató az uniós átlag 114 százalékán áll. Nem sokkal jobb a kép, ha az egy főre jutó, a vásárlóerővel korrigált (PPS) nemzeti összterméket – vagyis a fejlettség leggyakoribb mutatóját – nézzük: ezen a listán Magyarország – az uniós átlag 68 százalékával – hátulról a hatodik. A legszegényebb ezúttal is Bulgária, a dél-európai országban a fejlettség még az EU-átlag felét sem éri el (49 százalék). A leggazdagabb Luxemburgban viszont a 253 százaléka, míg a második helyre újból felkúszott íreknél 181 százalék.
2018.12.14 08:24
Frissítve: 2018.12.14 09:50