Elképesztő pénzszórásra készül a kormány

Publikálás dátuma
2017.05.03 07:22
Varga Mihály átadja a büdzsé tervezetét Kövér László házelnöknek. Egy hónap vita után elfogadja a kormánytöbbség. FOTÓ: Tóth Ger
Benyújtották a jövő évi költségvetés tervezetét, amiről állítják, hogy nem választási, de végül meglett a módja, hogy a kabinet többet költhessen.

Varga Mihály, a nemzetgazdasági tárca vezetője tegnap délután benyújtotta a parlamentnek a jövő évi költségvetési tervezetet, amelyet június 15-én már el is fogadnak – derült ki a miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján. Az országgyűlés oldalára tegnap felkerült dokumentum szerint alapvetően a fogyasztás növekedésén és az uniós forrásokon nyugszik a büdzsé. Ez köszön vissza egyébként a Költségvetési Tanács (KT) törvénytervezethez fűzött, a szervezet oldalára kirakott véleményéből is.

Rámutatnak ugyanis, hogy a kormány által 4,3 százalékra várt jövő évi gazdasági növekedés – amely meghalad minden más rendelkezésre álló prognózist –, a bruttó átlagkereset várható dinamikus növekedésén, valamint az uniós források tervezett nagymértékű felhasználásán alapul. A terv szerint a bruttó átlagkereset 8,8 százalékos emelkedése mellett a lakossági fogyasztás 4,6 százalékkal bővül jövőre. (A minimálbér és a garantált bérminimum jövőre is 8, illetve 12 százalékkal nő.) Ebben érdemi bizonytalanságot jelent az idei év eleji tapasztalat, hogy a bérnövekedés ellenére a kiskereskedelmi adatok igencsak elmaradnak a várakozásoktól. Mindezek mellett a KT felhívja a figyelmet a szakképzett munkaerő hiányára, amely szerinte már veszélyezteti a nemzetgazdasági tárca által megálmodott növekedési ütemet.

A vázolt jövő évi büdzsé 3 százalékos inflációval tervez, ami annyit tesz, hogy alapesetben a nyugdíjak is ilyen mértékben emelkednek.

Varga Mihály több adócsökkentést is beígért. A kisvállalkozói adót 1 százalékponttal, 13 százalékra mérséklik. Folytatódik a szociális hozzájárulási adó süllyedése is 22-ről, 20 százalékra, míg a kétgyermekes családok kedvezménye tovább bővül, havi 35 ezer forintra. Ezzel párhuzamosan marad a 9 százalékos társasági adókulcs és nem változik a 15 százalékos egységes szja sem. Ezen felül 27-ről 5 százalékra csökken a halhús áfája, és tovább faragnának az éttermi, valamint az internetszolgáltatások forgalmi adóján is – 18-ról 5 százalékra.

A költségvetési tervezet 2,4 százalékos európai uniós módszertan szerinti hiányt jelöl meg. Ez összességében nem lenne csúnya, hiszen bőven az uniós 3 százalékos elvárás alatt van. Ugyanakkor a tavalyi konvergencia programban még 1,8 százalékot terveztek jövőre, vagyis a korábbi elképzeléseket roppant gyorsan sikerült felülírni. Ebből, és az elmúlt napok fejleményeiből, amikor is jelentősen, csaknem 176 milliárddal növelték az idei büdzsé kiadási oldalát, arra lehet következtetni, hogy a számos alkalommal hangoztatott: „nem lesz választási költségvetés” kijelentéseket csak mérsékelten kell komolyan venni. (Annak ellenére, hogy Varga Mihály sajtótájékoztatóján azért igyekezett sulykolni, hogy valóban nem választási büdzséről van szó.) A hiánycél növelése ugyanis éppen arra szolgál bizonyítékul, hogy a kormány érdemi mozgásteret szeretne hagyni magának a költekezésre.

A fogyasztás igencsak jelentékenyre tervezett bővülése természetesen további területekre is hatással lesz. Az áfabevételek esetében ugyanis 8 százalékos fejlődést tervez a nemzetgazdasági tárca, amelyben a fogyasztás felfutása mellett azért az árak emelkedésének és az önkéntes jogkövetés erősödésének is szerepe lesz. Ez egyébként annyit tesz, hogy az áfabevétel 289 milliárd forinttal növekedhet. Amennyiben azonban a lakosság költése mégsem indulna be, akkor ezen a téren is érhetik kellemetlen meglepetések a kabinetet.

Érdemi változásnak látszik, hogy az államadósság hosszú ígérgetés után 70 százalék alá bukhat, ami még így is a régióban a legmagasabb lesz. A költségvetési tervezet szerint ugyanis az adósság GDP-hez viszonyított mértéke 2018 végére az idei bázishoz viszonyított 71,4 százalékról 69,5 százalékra csökken.

Már most megindul a pénzszórás
A kormány többek között a béremelések és a járulékmódosítások terheinek átvezetése miatt módosítja az idei büdzsét. Eközben váratlanul 175,8 milliárd forintos elkölthető tartalékokra bukkant a kabinet, amit a tervek szerint szét is oszt. Így a többi között az országos közúthálózat felújítása és korszerűsítése 50 milliárd forint, a Honvédelmi Minisztérium eszközfelújítására 10 milliárd forint plusz jut. Ám nem kevés summát, több mint 5 milliárd forintot kap ebből a keretből a kommunikációs feladatainak ellátására a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda is. E szerint borítékolhatóan a mostaninál is nagyobb lángon ég majd a kabinet Brüsszellel és Soros Györggyel foglalkozó gyűlöletkampánya.

Szerző

A bérekről is megállapodott a Suzuki a dolgozókkal - 18%-os emelés jön

Publikálás dátuma
2019.02.22 19:41
Ellenzéki demonstráció az esztergomi Suzukinál
Fotó: Vajda József
A felek a pénteki tárgyalások eredményeként az Üzemi Tanács által javasolt minden pontban – 2019-es bérek, éves bónusz, béren kívüli juttatások – végleges megállapodásra jutottak.
Minden pontban megegyezett egymással a vállalat és az Üzemi Tanács - olvasható a Magyar Suzuki Zrt. szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Mint írják, a december óta tartó tárgyalások alapját az Üzemi Tanács által benyújtott javaslat képezte, amely a bérfejlesztésre és a dolgozók általános elégedettségéhez hozzájáruló béren kívüli juttatásokra vonatkozott.

"Az Üzemi Tanáccsal folytatott eredményes egyeztetéseknek köszönhetően, a 2019. évi bérfejlesztésről szóló végleges megállapodás szerint
az alapbéremelés mértéke átlagosan 18 százalék a direkt dolgozók esetében. A múlt évben a direkt dolgozók átlagos alapbéremelése 12,5 százalék volt.
Így tehát a vállalat 2018-ban és 2019-ben együttesen több mint 30%-os bérfejlesztést hajtott végre a fizikai dolgozók körében" - áll a közleményben. A cég bejelentése alapján az újonnan megszületett megállapodáson felül a Magyar Suzuki további juttatásokat biztosít dolgozói számára, mint például a jelenléti pótlék, fix műszakpótlék, üzemi meleg étkezés, ingyenes buszjárat, temetési és házasságkötési támogatás, gyermekszületési támogatás és törzsgárda jutalom.

Tartja a szintet a Mol

Publikálás dátuma
2019.02.22 18:49

Fotó: Népszava
Tartja rekordközeli nyereségét Magyarország legnagyobb vállalatcsoportja, a Mol.
A 2017-eshez képest hajszálnyi csökkenést mutató, 301 milliárdos, nemzetközi számviteli elvek szerint számolt nettó nyereséggel zárta a tavalyi évet a Mol – derül ki Magyarország legnagyobb társaságcsoportja tegnap közzétett előzetes adataiból. Ez még így is a harmadik legmagasabb eredmény az olajcég szűk harminc éves történelmében. Az árbevétel negyednyi emelkedést mutatva - öt éve először - ismét 5 ezermilliárd forint fölé került. A tőzsde és a társaság által is kiemelten kezelt, „újbeszerzési árakkal becsült, tiszta”, különböző leírások előtti, úgynevezett EBITDA-eredmény 728 milliárd forintra jött ki, ami 8 százalékos ugrás tavalyhoz képest. Ez az érték adataink szerint rekord, bár dollárban számítva álltak ennél magasabban is. Eme, átszámítva 2,69 milliárd dolláros nyereség jelentősen meghaladja az év során felfelé módosított, 2,4 milliárdos célt és az elemzői várakozásokat. (Tavalyelőtt az év közben szintén felfelé húzott, 2,3 milliárd dolláros célhoz képest tevékenységük 2,45 milliárdos hasznot hajtott.) Idén viszont ezen a soron ismét kevesebb, 2,3 milliárd nyereséggel terveznek – derült ki Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató kommentárjából. A nyereségadat az utolsó tavalyi negyedévben az azt megelőző év hasonló időszakához képest még ennél is nagyobb mértékben emelkedett, az üzleti eredmény ugyanakkor közel harmadával visszaesett. Az elemzők mindazonáltal idén a tavaly majdnem kétszeresére emelt, közel százmilliárdos osztaléknál is többre számítanak. A számokat leginkább továbbra is a kutatás-termelés hozta, közel 50 százalékkal 1,27 milliárdra emelkedő nyereségével. A kitermelés némi emelkedést mutatva napi 111 ezer hordó kőolajnak felelt meg, kiemelve az Északi-tenger brit területén lévő Catcher-mező teljesítményét. Míg a finomítás-kereskedelem egymilliárdos nyeresége 16 százalékos csökkenést, addig a „fogyasztói szolgáltatások” 423 millió dolláros nyeresége 18 százalékos bővülést mutat. A központi gázvezeték-üzemeltetés 2017-nél szintén szerényebb, 200 millió dollár alatti nyereséget hozott. A tőzsdei befektetők a piac átlagos emelkedéséhez képest a számokat kedvezőtlenül fogadták, így a részvényérték közel 1 százalékot esett.

A Corvinus-alapítványé lesz az állami osztalék

Az utóbbi napok kapcsolódó eseményei, hogy a csoport legnagyobb tulajdonosa, a magyar állam 25 százalékos hányadából 10 százalékot hamarosan átad a Budapesti Corvinus Egyetem működtetésére alakuló Macenas Universitatis Corvini Alapítánynak, amely részére a teljes, rá eső osztalékról is lemond. A csoport legfontosabb döntéseit a megszűnő ügyvezető testület helyett mostantól a Hernádi Zsoltból, Molnár József vezérigazgatóból és Világi Oszkár ügyvezetőből álló vezető tisztségviselők bizottsága hozza. A horvát kormány az EU-szabályoknak való megfelelés érdekében törölte a sokat vitatott, Mol-irányította INA nevű energiatárságuk alapszabályának az ottani állam kivételezett helyzetét biztosító pontjait. Ugyanakkor a jelentős részvényadásvételek továbbra is Zágráb engedélyéhez kötöttek. Bár Hernádi Zsoltot az őt korrupcióval vádoló horvát ügyészség kérésére az Interpol úgymond már negyed éve visszahelyezte nemzetközi körözési listájára, a Mol első emberének arcképe máig sem tűnt fel a nyilvános adatbázisban.