Előfizetés

Együtt: a büdzsé csak kenyeret és cirkuszt ad

Az Együtt - a Korszakváltók szerint a jövő évre javasolt büdzsé nem a biztonság, hanem a lopás költségvetése, ami fejlődés helyett csak "kenyeret és cirkuszt" ad.

Az ellenzéki párt politikusa, Szelényi Zsuzsanna szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján "meglehetősen idealisztikusnak" nevezte a 4,3 százalékosra tervezett GDP-növekedést, szerinte azt Magyarország gazdasági teljesítménye nem indokolja, legfeljebb csak az uniós pénzek erőltetett lehívásával lehet elérni.

A független képviselő szerint a jövő évre tervezett gigaberuházások óriási korrupciós kockázatot jelentenek. A paksi erőmű bővítésére 106, a Puskás Ferenc stadionra 64, míg a Modern városok programra 150 milliárd forintot szánnak - emelt ki néhány adatot, arra is felhívva a figyelmet, hogy a tömeges bevándorlás kezelésére 75 milliárd forintot akar fordítani a kormány annak ellenére, hogy jelenleg csak pár tucat menekült tartózkodik az országban. 

Szelényi Zsuzsanna különösen nagy problémának nevezte, hogy ha a kormány egy év alatt elkölti az uniós pénzek jelentős részét, akkor a következő esztendőkben már nem állnak rendelkezésre források. A rendőrség, a honvédség, a határőrség és a futball azok a területek, ahol a nagy összegek koncentrálódnak - értékelt a képviselő, aki mindezt úgy értelmezte, hogy a büdzsé még az eddigieknél is sokkal inkább "férfibarát".

Az Együtt a módosító javaslataival azt szeretné elérni, hogy a humán erőforrásokba fektessék be a pénzeket, hogy a magyarok ne akarjanak külföldre költözni - közölte. Az Együtt jobb adózással, színvonalasabb oktatással, a női munkavállalás elősegítésével, a gyermekvállalási kedv növelésével szeretné versenyképesebbé tenni Magyarországot - mondta.

Levelet írt Kövérnek az ET emberi jogi biztosa

Publikálás dátuma
2017.05.03. 12:32
A Hősök Vétója elnevezésű tüntetés a civil szervezetek megbélyegzése és a lex CEU ellen a Hősök terén FOTÓ: Tóth Gergő
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa április 26-án levelet írt Kövér László fideszes házelnöknek a készülő civil törvényről. Nils Muižnieks súlyos aggályainak adott hangot a készülő tervezet miatt, amely április 7-én került az Országgyűlés elé, s melynek célja, hogy megbélyegezhesse azokat a szervezeteket, amelyek külföldről is kapnak támogatást. 

"Mint Ön is tudja, 2014-ben levélben figyelmeztettem már a Miniszterelnökséget vezető minisztert, Lázár Jánost azért, mert a kormányzati retorika és bizonyos kormánypárti politikusok meg kívánták bélyegezni a Magyarországon működő civil szervezeteket. Sajnálattal veszem tudomásul, hogy miközben ilyen törvényalkotási terveik vannak, a kormánykoalíció egyes tagjainak retorikája továbbra sem változott abban, hogy lényegében 'külföldi ügynököknek" bélyegez bizonyos civil szervezeteket, és finanszírozási okokra hivatkozva megkérdőjelezi ezen szervezetek működésének legalitását". 

Megírtuk: az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése csütörtökön arra szólította fel Magyarországot, hogy függessze fel a külföldi finanszírozású civil szervezetek átláthatóságát célzó törvényjavaslat parlamenti vitáját és a felsőoktatási intézményeket érintő törvénymódosítás alkalmazását. A közgyűlés aggodalmát fejezte ki, hogy a magyar kormány nyilvános konzultáció nélkül kíván életbe léptetni súlyos következményekkel járó szabályozásokat, ezért arra kérte a Magyarországot, hogy folytasson nyílt párbeszédet a civil társadalommal, az Európa Tanáccsal és más nemzetközi szervezetekkel. A közgyűlés rögzítette, hogy a Velencei Bizottsághoz, az ET alkotmányjogi szakértőkből álló testületéhez fordul a civil szervezeteket és a felsőoktatási intézményeket érintő magyar törvénytervezetekkel kapcsolatban annak megállapítására, hogy a szabályozások összhangban vannak-e az Európa Tanács normáival.

Most az ET emberi jogi biztosa levelében is egyértelművé tette: a civil törvény tervezetét ellentétetesnek tartják a Magyarország által vállalt nemzetközi joggal és normákkal. Mint írta: a megbélyegző korlátozások aligha tekinthetőek szükségesnek egy demokratikus társadalomban, és nem egyeztethetőek össze az Európai Emberi Jogi Egyezmény 11-es cikkének, valamint az Európa Tanács más normáinak követelményeivel. "Ezen okok miatt arra erősen ösztönzöm a magyar Országgyűlést, hogy utasítsa el a törvényjavaslat elfogadását. Készen állok arra, hogy megvitassuk ezeket a kérdéseket Önnel és a magyar Országgyűlés más tagjaival is. Hálás lennék, ha valamennyi magyar parlamenti képviselőnek eljuttatná levelemet" - írta Kövérnek az emberi jogi biztos.

A Kövér Lászlónak címzett levélért kattintson ide!

A képviselőket is arra kérték, ne szavazzák meg
A parlamenti képviselőkhöz fordult a Levegő Munkacsoport, amelyben konstruktív javaslatot mutatnak be a civil szervezetek átláthatóságának a kormány által kívánt javítására. Azt javasolják, hogy a számviteli törvény szerinti beszámoló-készítési kötelezettséget szabályozó rendeletbe illesszék a „külföldről származó támogatások” sort. A kormány által javasolt törvénymódosítással szemben ez nem kivételezne senkivel, hanem minden szervezetre vonatkozna, és egyértelművé tenné nemcsak a szervezet külföldről származó bevételének mértékét az adott évben, hanem az évek során bekövetkezett változásokat is.
A most az országgyűlés előtt lévő tervezettel olyan szervezeteket bélyegeznének meg a „külföldről támogatott szervezet” kifejezéssel, amelyek Magyarországon működnek, a magyar emberek egészségének, környezetének, szociális helyzetének, életkörülményeinek javításán, alapvető jogaik biztosításán fáradoznak. Ráadásul amit tesznek, annak elvégzése valójában az állam és az önkormányzatok feladata volna. Például számos olyan környezetvédő, természetvédő civil szervezet is a törvény hatálya alá kerülne, amely évtizedek óta dolgozik Magyarország környezeti állapotának és a magyar emberek egészségének javítása érdekében, és ezt – sok, egyéb területen tevékenykedő civil szervezethez hasonlóan – következetesen pártpolitikától függetlenül teszi.
Mindezért a Levegő Munkacsoport azt kéri az országgyűlési képviselőktől, hogy ne szavazzák meg a civil szervezetek megalázását célzó jelenlegi törvényjavaslatot - írták.

 

Levelet írt Kövérnek az ET emberi jogi biztosa

Publikálás dátuma
2017.05.03. 12:32
A Hősök Vétója elnevezésű tüntetés a civil szervezetek megbélyegzése és a lex CEU ellen a Hősök terén FOTÓ: Tóth Gergő
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa április 26-án levelet írt Kövér László fideszes házelnöknek a készülő civil törvényről. Nils Muižnieks súlyos aggályainak adott hangot a készülő tervezet miatt, amely április 7-én került az Országgyűlés elé, s melynek célja, hogy megbélyegezhesse azokat a szervezeteket, amelyek külföldről is kapnak támogatást. 

"Mint Ön is tudja, 2014-ben levélben figyelmeztettem már a Miniszterelnökséget vezető minisztert, Lázár Jánost azért, mert a kormányzati retorika és bizonyos kormánypárti politikusok meg kívánták bélyegezni a Magyarországon működő civil szervezeteket. Sajnálattal veszem tudomásul, hogy miközben ilyen törvényalkotási terveik vannak, a kormánykoalíció egyes tagjainak retorikája továbbra sem változott abban, hogy lényegében 'külföldi ügynököknek" bélyegez bizonyos civil szervezeteket, és finanszírozási okokra hivatkozva megkérdőjelezi ezen szervezetek működésének legalitását". 

Megírtuk: az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése csütörtökön arra szólította fel Magyarországot, hogy függessze fel a külföldi finanszírozású civil szervezetek átláthatóságát célzó törvényjavaslat parlamenti vitáját és a felsőoktatási intézményeket érintő törvénymódosítás alkalmazását. A közgyűlés aggodalmát fejezte ki, hogy a magyar kormány nyilvános konzultáció nélkül kíván életbe léptetni súlyos következményekkel járó szabályozásokat, ezért arra kérte a Magyarországot, hogy folytasson nyílt párbeszédet a civil társadalommal, az Európa Tanáccsal és más nemzetközi szervezetekkel. A közgyűlés rögzítette, hogy a Velencei Bizottsághoz, az ET alkotmányjogi szakértőkből álló testületéhez fordul a civil szervezeteket és a felsőoktatási intézményeket érintő magyar törvénytervezetekkel kapcsolatban annak megállapítására, hogy a szabályozások összhangban vannak-e az Európa Tanács normáival.

Most az ET emberi jogi biztosa levelében is egyértelművé tette: a civil törvény tervezetét ellentétetesnek tartják a Magyarország által vállalt nemzetközi joggal és normákkal. Mint írta: a megbélyegző korlátozások aligha tekinthetőek szükségesnek egy demokratikus társadalomban, és nem egyeztethetőek össze az Európai Emberi Jogi Egyezmény 11-es cikkének, valamint az Európa Tanács más normáinak követelményeivel. "Ezen okok miatt arra erősen ösztönzöm a magyar Országgyűlést, hogy utasítsa el a törvényjavaslat elfogadását. Készen állok arra, hogy megvitassuk ezeket a kérdéseket Önnel és a magyar Országgyűlés más tagjaival is. Hálás lennék, ha valamennyi magyar parlamenti képviselőnek eljuttatná levelemet" - írta Kövérnek az emberi jogi biztos.

A Kövér Lászlónak címzett levélért kattintson ide!

A képviselőket is arra kérték, ne szavazzák meg
A parlamenti képviselőkhöz fordult a Levegő Munkacsoport, amelyben konstruktív javaslatot mutatnak be a civil szervezetek átláthatóságának a kormány által kívánt javítására. Azt javasolják, hogy a számviteli törvény szerinti beszámoló-készítési kötelezettséget szabályozó rendeletbe illesszék a „külföldről származó támogatások” sort. A kormány által javasolt törvénymódosítással szemben ez nem kivételezne senkivel, hanem minden szervezetre vonatkozna, és egyértelművé tenné nemcsak a szervezet külföldről származó bevételének mértékét az adott évben, hanem az évek során bekövetkezett változásokat is.
A most az országgyűlés előtt lévő tervezettel olyan szervezeteket bélyegeznének meg a „külföldről támogatott szervezet” kifejezéssel, amelyek Magyarországon működnek, a magyar emberek egészségének, környezetének, szociális helyzetének, életkörülményeinek javításán, alapvető jogaik biztosításán fáradoznak. Ráadásul amit tesznek, annak elvégzése valójában az állam és az önkormányzatok feladata volna. Például számos olyan környezetvédő, természetvédő civil szervezet is a törvény hatálya alá kerülne, amely évtizedek óta dolgozik Magyarország környezeti állapotának és a magyar emberek egészségének javítása érdekében, és ezt – sok, egyéb területen tevékenykedő civil szervezethez hasonlóan – következetesen pártpolitikától függetlenül teszi.
Mindezért a Levegő Munkacsoport azt kéri az országgyűlési képviselőktől, hogy ne szavazzák meg a civil szervezetek megalázását célzó jelenlegi törvényjavaslatot - írták.