A magyarországi antiszemita jelenségek vizsgálatakor a Medián külön fejezetet szentelt a Jobbik megítélésének. A vélemények megoszlottak, ám a többség zsidóellenesnek tartja a pártot - állapította meg az eredményeket ismertető kutatási jelentés. A néppártosodási stratégia tehát ebből a szempontból nem volt hatásos. A válaszadók relatív többsége (44 százalék) nem észlelte, hogy ilyen tekintetben érdemi változás történt volna a Jobbik politikájában. A megkérdezetteknek csak 24 százaléka látja úgy, hogy a Jobbik most kevésbé zsidóellenes, mint korábban. Hajszálnyival még többen is vannak azok (25 százalék), akik pont fordítva gondolják: szerintük a párt zsidóellenesebb lett az utóbbi időben.
Összességében a válaszadók 54 százaléka továbbra is antiszemita pártnak tekinti a Jobbikot - derül ki a Medián közelmúltban nyilvánosságra hozott reprezentatív felméréséből. Legnagyobb mértékben (67 százalék) a Demokratikus Koalíció és a "baloldali kispártok" támogatói minősítették zsidóellenes pártnak a Jobbikot, legkevésbé pedig maguk a Jobbik szavazói (32 százalék). Az „erősen antiszemiták” válaszai nagyjából fele-fele arányban oszlottak meg. Az erősen antiszemiták és a Jobbik szavazói közül kerültek ki a legtöbben olyanok (34-35 százalék), akik szerint a korábbi évekhez képest a párt ma már nem annyira zsidóellenes.
A Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes szavazókorú népességben a januári 37 százalékról április végére 31 százalékra esett vissza, ami azt jelenti, hogy az utóbbi negyedévben közel félmillió szavazó távolodott el a kormánypárttól - áll a Medián legfrissebb közvélemény-kutatásából, amelyet részletesen a HVG hetilap közöl. A felmérést a Medián április 21. és 26. között végezte, vagyis bőven azután, hogy a kormány a legnagyobb tiltakozást kiváltó, CEU elleni támadása elindult. A Fidesz veszteségéből az ellenzéki pártok közül a legtöbbet a Jobbik kasszírozta, a teljes népességben 14 százalék, a választani tudó "biztos" szavazók közül 20 százalék áll Vona Gáborék mögött. A Jobbikon kívüli ellenzéki pártok együttes támogatottsága 20 százalékról 24 százalékra nőtt három hónap alatt a teljes népességben, az MSZP 9 százaléka mellett a DK és az LMP 4-4 százalékon, a Momentum 2 százalékon, az Együtt, a Kétfarkú Kutya Párt, a Moma és a Párbeszéd 1-1 százalékon áll, a Liberálisok jelenleg nem mérhetők.
A Medián rákérdezett a cigányellenességre is. A Jobbikot - olvasható a jelentésben - még többen tartják cigányellenesnek, mint ahányan antiszemitának. Ugyanakkor a válaszolók közül valamivel többen vélik úgy, hogy e téren a párt mérsékeltebbé vált: noha a mérséklődést észlelők ebben a vonatkozásban is kisebbségben vannak. Végső soron a válaszadók majdnem kétharmada (63 százaléka) változatlanul cigányellenesnek minősíti a Jobbikot. A kisebb baloldali pártok táborában kiugróan magas - négyötödöt meghaladó - azok aránya, akik így gondolják. Még akkor is, ha 30 százalékuk úgy érzékeli, csökkent a Jobbik cigányellenessége. Mindent egybevetve a válaszadók 40 százaléka szerint a Jobbik maradt ugyanolyan cigányellenes, amilyen volt: 32 százalék kevésbé, 25 százalék viszont még inkább cigányellenesnek tartja a pártot.
A pártpreferencia és az antiszemitizmus mértéke alapján a válaszok megoszlása hasonló képet mutat - összegzi a Medián elemzése. A baloldali választóközönség jóval cigányellenesebbnek látja a Jobbikot, mint a kormánypárti és a bizonytalan szavazók, a jobbikosokhoz képest pedig még nagyobb a különbség. A következtetésekkel - figyelmeztetnek a kutatók - óvatosan kell bánni, mert a Jobbik politikájának változásait firtató kérdésekre sokan nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni.
A Jobbik a 2014-es parlamenti választás előtt indult el a politikai centrum felé. Vona Gábor pártelnök többször kijelentette, eltökélt abban, hogy végigviszi a néppártosodási folyamatot. Az évek óta tartó „cukiságkampány” azonban felemás eredményt hozott. A legnagyobb siker a tapolcai időközi választáson elért győzelem: jobbikos jelölt először szerzett egyéni körzetben parlamenti mandátumot. A mérleg másik serpenyőjében a párt szempontjából kevéssé biztató népszerűségi mutatók vannak. A csökkenő létszámú és befolyású kemény mag a „nemzeti radikális” (értsd: szélsőséges, rasszista) irányvonal elárulásával vádolja a pártvezetést.
Amennyire erősíti, annyira destabilizálja is a Jobbik helyzetét Simicska Lajos felbukkanása. Amit kezdetben a párt politikusai sem akartak elhinni, ma már nehezen vitatható: az Orbán Viktorral történt emlékezetes szakítás után Simicska a háttérből – ki tudja, milyen módon, a rendelkezésére álló média- és reklámfelületek révén mindenképpen – igyekszik pályán tartani a Jobbikot.
A miniszterelnök ezért „csicskapártnak” nevezte a Jobbikot, a Fidelitas pedig (megfelelve a neki szánt szerepnek) hasonló tartalmú plakátkampánnyal segít rá, hogy az üzenet minél többekhez eljusson. A kormánypárt intenzív propagandával szeretné elfelejtetni, hogy Simicska Lajos, a kegyvesztett oligarcha évtizedeken át Orbán Viktor egyik legfőbb bizalmasa, a Fidesz gazdasági holdudvarának kulcsfigurája volt.
