Halott testben élő szellem

Publikálás dátuma
2017.05.04. 07:47
Boguslaw Linda élete legjobb alakítását nyújtja Wajda utolsó filmjében FORRÁS: VERTIGO MÉDIA
Andrzej Wajda, az európai film klasszikusa tavaly hunyt el. Művészi hagyatéka filmtörténeti korszakot zár le a magyarok kedvencével, Boguslaw Lindával a főszerepben.

A parancsuralmi érvényű szocialista realizmus fojtogatása, a hatalomnak behódoló társak és kollégák gyávasága, az ellenségnek kikiáltott művész alkotói lendületének ellehetetlenítése ismerős nekünk.

Andrzej Wajda Emlékképek című filmje, bár nevezték, nem került be az idei Oscar-jelöltek ötös válogatásába, de ez nem vesz le abból a tényből, hogy életművének fontos darabja. Művészi hagyaték, örökül hagyott üzenet a megtörhetetlen művészi tartásról.

Andrzej Wajda tavaly halt meg, már életében az európai film klasszikusa lett. A 90 évesen forgatott utolsó filmje méltó lezárása egy filmtörténeti súlyú sorozatnak: ahogy A márványember, a Vasember majd a Walesa – A remény embere című filmjeiben a kétkezi embereket képviselő hős megharcolja a maga harcát a sztálini típusú elnyomó gépezettel szemben, az Emlékképek az alkotói szabadságát és világlátását védelmező művész küzdelmét mutatja meg a világháború utáni évek egyre embertelenebb Lengyelországában. Az elődöknél ugyan kisebb léptékű, de változatlanul súlyos mondandójú film a lengyel avantgárd festészet karizmatikus alkotója, Wladislaw Strzeminski művészi bátorsága és személyes ereje előtt tiszteleg. A világháború utáni egyre sötétebb években játszódik a történet, Wajda minden képéről süt a szellemi és gazdasági kényszerek reménytelensége. A parancsuralmi érvényű szocialista realizmus fojtogatása, a hatalomnak behódoló társak és kollégák gyávasága, az ellenségnek kikiáltott művész alkotói lendületének ellehetetlenítése, a képeit vandál módon megsemmisítők sunyisága egy pontosan megrajzolt kor sötétségét idézi fel. Ha úgy tetszik: a Hamu és gyémántban elmesélt történet folytatását látjuk egy művész egyszemélyes szabadságharcában elmesélve. Elmaradoznak a tanítványai, megfosztják a katedrától, még festékhez sem juthat hozzá, éhezik és a méltatlan munkahelyekből is kidobják.

A film első fele klasszikus értelemben vett életrajz, de a második rész erős dráma, igazi Wajda-film. Ütős szimbolikájú képekkel a fizikai létezésből fokozatosan kiszorított ember kiszolgáltatottságáról és a legyűrhetetlen szabadságvágyról, az alkotóművész morális tartásáról. A nyolcvanas évek magyar filmjeinek kedvenc színésze, Boguslaw Linda élete tán legnagyobb alakítását látjuk a főszerepben.

Infó:

Emlékképek (Powidoki / Afterimage)

Andrzej Wajda utolsó filmje Wladislaw Strzeminski festőről

Forgalmazza: Vertigo

Szerző

Kim Dzsong Un rezsimje mindent túlél

Publikálás dátuma
2017.05.04. 07:31
Észak-koreai munkásnők dolgoznak az egyik keszongi üzemben FOTÓ: GETTY IMAGES
A 90-es évek éhínséggel sújtott krízise óta az észak-koreai gazdaság már-már felpezsdült. Hogy a rezsim minek köszönti túlélését, Csoma Mózes Korea-szakértő magyarázta el lapunknak.

Soha többé nem kell meghúzni a nadrágszíjat! – ezt ígérte első, 2012-es vezetői beszédében Kim Dzsong Un, akinek a nukleáris arzenál fejlesztése mellett a gazdaság fellendítése lett az egyik fő célkitűzése apja halála után. A fővárosban ennek mostanra konkrét nyomai vannak: megsokszorozódott az árusok száma, s az utakon is több az autó – írja a The New York Times helyszíni forrásokra hivatkozva.

Hasonló tapasztalatokról számolt be lapunknak az Észak-Koreát többször megjárt szakértő, Csoma Mózes is. „A gazdaság felpörgésének egyik oka, hogy az észak-koreai rezsim lényegében jóváhagyta a szabadtéri piacok működését. A kétezres évek közepe óta a lakosság ellátásának első számú forrásaivá váltak ezek a piacok, ahol a kapitalizmus nagyon primitív megjelenése tapasztalható. Fontos azonban megemlíteni, hogy nagy különbség van a főváros és a vidék között. Sok olyan terület van Phenjanon kívül, ahova a 60-as évek óta nem tette be a lábát külföldi” – mondta lapunknak az ELTE koreai tanszékének vezetője. Csoma Mózes kiemelte, hogy a turizmus szintén fontos muníciót jelent a rezsimnek. 1998 és 2008 között több mint egymillió dél-koreai turista látogatott el északra, de az utóbbi években rengeteg nyugati „katasztrófaturista” – számos skandináv – fizet be az igen borsos árú, s szigorúan ellenőrzött körutazásokra.

A turistákon kívül a külföldön élő, a phenjani rendszerrel nacionalista alapon lojális koreaiakra is számíthat a rezsim. Csoma kiemelte, hogy Japánban több százezres koreai kisebbség él, felmenőiket a II. világháború idején kényszermunkásként hurcolták a szigetországba. A 6-800 ezres diaszpóra létrehozott egy Dél-Korea-, s egy Észak-Korea-barát szervezetet is: ez utóbbi éveken át támogatta anyagilag a phenjani rezsimet. Folyamatos, és igen komoly valutabevételt jelentenek továbbá azok a vendégmunkások, akik kínai, oroszországi, közel-keleti építkezéseken, valamint európai gyárakban dolgoznak. „A vendégmunkások állami vállalatok szervezésében dolgoznak külföldön, ám csupán a fizetésük töredékét kapják meg az állami vállalatoktól. Az a bér pedig, amit a helyi partnercégektől kapnak, egy az egyben a munkát szervező észak-koreai állami vállalatokhoz kerül. Ugyanilyen keretek között dolgoztak a kétezres évek közepéig Csehországban észak-koreai varrónők, s jelenleg Lengyelországban, hajóépítő üzemekben dolgoznak még észak-koreai munkások” – magyarázta a szakértő.

Csoma emlékeztetett, hogy 1998 és 2008 között, míg baloldali kormány volt hatalmon Dél-Koreában, rendkívül intenzívek voltak a gazdasági kapcsolatok a szomszédos országok között, ami segítette a phenjani rezsim túlélését. „A 90-es évek közepén volt a legközelebb az összeomláshoz Észak-Korea. Emiatt belekényszerült abba, hogy nyisson Dél-Korea felé. A turisták beengedésén kívül különleges gazdasági övezeteket hoztak létre. A határ menti, keszongi térségben 2004-től tavalyig összesen 55 ezer észak-koreai dolgozott dél-koreai cégek alkalmazásában” – magyarázta Csoma.

A szakértő szerint azonban a legfontosabb bevételi forrást a bányászati termékek – főleg a szén – értékesítése jelenti a rezsim számára. Ezek fő felvevőpiaca Kína, épp ezért nagy csapás volna Phenjan számára, ha Peking az ENSZ által elfogadott gazdasági szankcióknak eleget téve ténylegesen leállítaná az észak-koreai szén átvételét. Kína ugyan idén bejelentette, hogy így tesz, ám kérdés, hogy ez a gyakorlatban is megtörténik-e. Csoma szerint aligha, hiszen a „100 százalékos bojkott a kínai vállalatokat is érzékenyen érintené”. A szankciók hatékonyságának kérdése egyébként is jó ideje foglalkoztatja a nemzetközi közvéleményt. A szakértő szerint az évek során azt lehetett látni, hogy a presszió inkább a vezetésnek kedvezett, hiszen a külföldi szankciókra hivatkozva tudták a diktatúrát szigorítani. „Ezzel szemben van egy másik opció, az, amit Dél-Korea követett 1998-2008 között: a gazdasági kapcsolatok élénkítése a rezsimmel, amelyek – különösen a 80-as évek kelet-európai tapasztalatai alapján – elkezdhetik a rezsim erodálását”.

Észak-koreai csiga és kabát Európában
A rezsim nem teszi publikussá a külgazdaságra vonatkozó adatait, az El País spanyol napilap így az ENSZ adatbázisából próbálta összegyűjteni, hogy kivel kereskedik Észak-Korea. A legfrissebb, 2015-ös adatok szerint Phenjan első számú partnere Kína: a kivitel közel 82 százaléka ide irányul, s az importáru 84 százaléka is innen származik.
A fő exportcikk a szén, amely közel 1,1 milliárd dolláros bevételt hozott a rezsimnek. A második számú exportcikknek a különböző ruhaneműk – mintegy 170 millió dolláros bevételt generálva –, így a kabátok, öltönyök, ingek számítanak.Kína után Spanyolország vásárolta a legtöbbet ezekből a ruhadarabokból.
A fő exportcikkek közé tartoznak még a csigák, amelyek fő felvevőpiaca Franciaország. Phenjan számos terméket importál: a legkeresettebb cikkek közé tartoznak a műszaki cikkek, az autók, a szójaolaj, a fagyasztott halak és a kőolaj.



Phenjan újabb atomtesztre készülhet

Műholdképek tanúsága szerint szokatlan mozgolódás tapasztalható Észak-Koreában, a Punggye Rinél található kísérleti föld alatti nukleáris központ közelében, ami arra utalhat, hogy Phenjan újabb atomtesztre készül. Az április 25-én készült felvételen munkások láthatóak, akik egy csatornából vizet pumpáltak ki, s feltételezések szerint az újabb robbantást készíthetik elő – írja az észak-koreai ügyekkel foglalkozó amerikai portál, a 38 North. A Johns Hopkins Egyetem szakértői azt az eshetőséget sem tartják kizártnak, hogy a mozgolódás annak a jele: lefújták a nukleáris kísérletet. Járművet ugyanis nem fedeztek fel a nukleáris bázis környékén. Egy felvételen az látható, amint a munkások éppen röplabdamérkőzést játszanak egymással.

Phenjan tavaly két kísérleti föld alatti nukleáris robbanást hajtott végre, ezt megelőzően pedig 2006-ban, 2009-ben és 2013-ban robbantott. Ez utóbbi különösen rejtélyes volt, mert semmi környezeti nyoma sem maradt, pedig az Egyesült Államok, Oroszország és Dél-Korea is gépeket küldött a térségbe, hogy elemezze a robbanás következményeit. A 2016 szeptemberében végrehajtott robbantás lehetett a legnagyobb, mert ezt követően a Richter-skála szerinti 5,3-es földmozgás rázta meg a Koreai-félszigetet. 2006-ban 4,1-es, 2009-ben 4,5-ös, 2013-ben a Richter-skálán mérve 4,9-es erősségű lökéshullámokat észleltek Észak-Koreában, a 2016-os, Phenjan állítása szerint termonukleáris bombával végrehajtott robbantás után pedig 5,1-es erősség földrengést mértek. - R.T.

Piacgazdaság embrionális állapotban
Bár Kim Dzsong Un kiszámíthatatlanabb nagyapjánál, Kim Ir Szennél és apjánál, Kim Dzsong Ilnél, az észak-koreai gazdaság mintha elmozdult volna a holtpontról. Jelentősebb változások tapasztalhatóak az építőiparban is, a Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámolója szerint az utcák élénkebbek, mint korábban, s az emberek Észak-Korea-kutatók szerint már nem éheznek.
Az állami szektor mellett lassan épül a magánszektor, amely a piacgazdaság jeleit mutatja. Dél-koreai közlések szerint egy új kapitalista polgárság van kialakulóban. Andrej Lankov, a szöuli Kookmin Egyetem szakértője szerint Kim Dzsong Un öt éves uralkodása alatt ugyan nem ment végbe gazdasági csoda az országban, de e tekintetben érezhetően javult a helyzet. Dél-koreai becslések szerint a gazdasági növekedés 2-3 százalékos. Csak 2015-ben teljesítettek gyengébben az országot sújtó szárazság miatt.

Kim Dzsong Un rezsimje mindent túlél

Publikálás dátuma
2017.05.04. 07:31
Észak-koreai munkásnők dolgoznak az egyik keszongi üzemben FOTÓ: GETTY IMAGES
A 90-es évek éhínséggel sújtott krízise óta az észak-koreai gazdaság már-már felpezsdült. Hogy a rezsim minek köszönti túlélését, Csoma Mózes Korea-szakértő magyarázta el lapunknak.

Soha többé nem kell meghúzni a nadrágszíjat! – ezt ígérte első, 2012-es vezetői beszédében Kim Dzsong Un, akinek a nukleáris arzenál fejlesztése mellett a gazdaság fellendítése lett az egyik fő célkitűzése apja halála után. A fővárosban ennek mostanra konkrét nyomai vannak: megsokszorozódott az árusok száma, s az utakon is több az autó – írja a The New York Times helyszíni forrásokra hivatkozva.

Hasonló tapasztalatokról számolt be lapunknak az Észak-Koreát többször megjárt szakértő, Csoma Mózes is. „A gazdaság felpörgésének egyik oka, hogy az észak-koreai rezsim lényegében jóváhagyta a szabadtéri piacok működését. A kétezres évek közepe óta a lakosság ellátásának első számú forrásaivá váltak ezek a piacok, ahol a kapitalizmus nagyon primitív megjelenése tapasztalható. Fontos azonban megemlíteni, hogy nagy különbség van a főváros és a vidék között. Sok olyan terület van Phenjanon kívül, ahova a 60-as évek óta nem tette be a lábát külföldi” – mondta lapunknak az ELTE koreai tanszékének vezetője. Csoma Mózes kiemelte, hogy a turizmus szintén fontos muníciót jelent a rezsimnek. 1998 és 2008 között több mint egymillió dél-koreai turista látogatott el északra, de az utóbbi években rengeteg nyugati „katasztrófaturista” – számos skandináv – fizet be az igen borsos árú, s szigorúan ellenőrzött körutazásokra.

A turistákon kívül a külföldön élő, a phenjani rendszerrel nacionalista alapon lojális koreaiakra is számíthat a rezsim. Csoma kiemelte, hogy Japánban több százezres koreai kisebbség él, felmenőiket a II. világháború idején kényszermunkásként hurcolták a szigetországba. A 6-800 ezres diaszpóra létrehozott egy Dél-Korea-, s egy Észak-Korea-barát szervezetet is: ez utóbbi éveken át támogatta anyagilag a phenjani rezsimet. Folyamatos, és igen komoly valutabevételt jelentenek továbbá azok a vendégmunkások, akik kínai, oroszországi, közel-keleti építkezéseken, valamint európai gyárakban dolgoznak. „A vendégmunkások állami vállalatok szervezésében dolgoznak külföldön, ám csupán a fizetésük töredékét kapják meg az állami vállalatoktól. Az a bér pedig, amit a helyi partnercégektől kapnak, egy az egyben a munkát szervező észak-koreai állami vállalatokhoz kerül. Ugyanilyen keretek között dolgoztak a kétezres évek közepéig Csehországban észak-koreai varrónők, s jelenleg Lengyelországban, hajóépítő üzemekben dolgoznak még észak-koreai munkások” – magyarázta a szakértő.

Csoma emlékeztetett, hogy 1998 és 2008 között, míg baloldali kormány volt hatalmon Dél-Koreában, rendkívül intenzívek voltak a gazdasági kapcsolatok a szomszédos országok között, ami segítette a phenjani rezsim túlélését. „A 90-es évek közepén volt a legközelebb az összeomláshoz Észak-Korea. Emiatt belekényszerült abba, hogy nyisson Dél-Korea felé. A turisták beengedésén kívül különleges gazdasági övezeteket hoztak létre. A határ menti, keszongi térségben 2004-től tavalyig összesen 55 ezer észak-koreai dolgozott dél-koreai cégek alkalmazásában” – magyarázta Csoma.

A szakértő szerint azonban a legfontosabb bevételi forrást a bányászati termékek – főleg a szén – értékesítése jelenti a rezsim számára. Ezek fő felvevőpiaca Kína, épp ezért nagy csapás volna Phenjan számára, ha Peking az ENSZ által elfogadott gazdasági szankcióknak eleget téve ténylegesen leállítaná az észak-koreai szén átvételét. Kína ugyan idén bejelentette, hogy így tesz, ám kérdés, hogy ez a gyakorlatban is megtörténik-e. Csoma szerint aligha, hiszen a „100 százalékos bojkott a kínai vállalatokat is érzékenyen érintené”. A szankciók hatékonyságának kérdése egyébként is jó ideje foglalkoztatja a nemzetközi közvéleményt. A szakértő szerint az évek során azt lehetett látni, hogy a presszió inkább a vezetésnek kedvezett, hiszen a külföldi szankciókra hivatkozva tudták a diktatúrát szigorítani. „Ezzel szemben van egy másik opció, az, amit Dél-Korea követett 1998-2008 között: a gazdasági kapcsolatok élénkítése a rezsimmel, amelyek – különösen a 80-as évek kelet-európai tapasztalatai alapján – elkezdhetik a rezsim erodálását”.

Észak-koreai csiga és kabát Európában
A rezsim nem teszi publikussá a külgazdaságra vonatkozó adatait, az El País spanyol napilap így az ENSZ adatbázisából próbálta összegyűjteni, hogy kivel kereskedik Észak-Korea. A legfrissebb, 2015-ös adatok szerint Phenjan első számú partnere Kína: a kivitel közel 82 százaléka ide irányul, s az importáru 84 százaléka is innen származik.
A fő exportcikk a szén, amely közel 1,1 milliárd dolláros bevételt hozott a rezsimnek. A második számú exportcikknek a különböző ruhaneműk – mintegy 170 millió dolláros bevételt generálva –, így a kabátok, öltönyök, ingek számítanak.Kína után Spanyolország vásárolta a legtöbbet ezekből a ruhadarabokból.
A fő exportcikkek közé tartoznak még a csigák, amelyek fő felvevőpiaca Franciaország. Phenjan számos terméket importál: a legkeresettebb cikkek közé tartoznak a műszaki cikkek, az autók, a szójaolaj, a fagyasztott halak és a kőolaj.



Phenjan újabb atomtesztre készülhet

Műholdképek tanúsága szerint szokatlan mozgolódás tapasztalható Észak-Koreában, a Punggye Rinél található kísérleti föld alatti nukleáris központ közelében, ami arra utalhat, hogy Phenjan újabb atomtesztre készül. Az április 25-én készült felvételen munkások láthatóak, akik egy csatornából vizet pumpáltak ki, s feltételezések szerint az újabb robbantást készíthetik elő – írja az észak-koreai ügyekkel foglalkozó amerikai portál, a 38 North. A Johns Hopkins Egyetem szakértői azt az eshetőséget sem tartják kizártnak, hogy a mozgolódás annak a jele: lefújták a nukleáris kísérletet. Járművet ugyanis nem fedeztek fel a nukleáris bázis környékén. Egy felvételen az látható, amint a munkások éppen röplabdamérkőzést játszanak egymással.

Phenjan tavaly két kísérleti föld alatti nukleáris robbanást hajtott végre, ezt megelőzően pedig 2006-ban, 2009-ben és 2013-ban robbantott. Ez utóbbi különösen rejtélyes volt, mert semmi környezeti nyoma sem maradt, pedig az Egyesült Államok, Oroszország és Dél-Korea is gépeket küldött a térségbe, hogy elemezze a robbanás következményeit. A 2016 szeptemberében végrehajtott robbantás lehetett a legnagyobb, mert ezt követően a Richter-skála szerinti 5,3-es földmozgás rázta meg a Koreai-félszigetet. 2006-ban 4,1-es, 2009-ben 4,5-ös, 2013-ben a Richter-skálán mérve 4,9-es erősségű lökéshullámokat észleltek Észak-Koreában, a 2016-os, Phenjan állítása szerint termonukleáris bombával végrehajtott robbantás után pedig 5,1-es erősség földrengést mértek. - R.T.

Piacgazdaság embrionális állapotban
Bár Kim Dzsong Un kiszámíthatatlanabb nagyapjánál, Kim Ir Szennél és apjánál, Kim Dzsong Ilnél, az észak-koreai gazdaság mintha elmozdult volna a holtpontról. Jelentősebb változások tapasztalhatóak az építőiparban is, a Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámolója szerint az utcák élénkebbek, mint korábban, s az emberek Észak-Korea-kutatók szerint már nem éheznek.
Az állami szektor mellett lassan épül a magánszektor, amely a piacgazdaság jeleit mutatja. Dél-koreai közlések szerint egy új kapitalista polgárság van kialakulóban. Andrej Lankov, a szöuli Kookmin Egyetem szakértője szerint Kim Dzsong Un öt éves uralkodása alatt ugyan nem ment végbe gazdasági csoda az országban, de e tekintetben érezhetően javult a helyzet. Dél-koreai becslések szerint a gazdasági növekedés 2-3 százalékos. Csak 2015-ben teljesítettek gyengébben az országot sújtó szárazság miatt.