A KDNP meghamisította a Momentum-elnök interjúját

Publikálás dátuma
2017.05.04. 13:09
Fekete-Győr az aláírások leadásakor FOTÓ: Tóth Gergő
A KDNP és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) Fekete-Győr Andrást próbálta lejáratni egy svájci lapnak adott interjúja alapján. A Momentum Mozgalom elnökéről szerintük bebizonyosodott, hogy „meleglobbiember”, akinek az azonos neműek házassága az egyetlen politikai programja, és ezt fontosabbnak tartja, mint a határok védelmét és a magyar emberek biztonságát. Csakhogy Fekete-Győr nem ezt mondta az interjúban.

A Momentum elnöke pontosan úgy fogalmazott: az azonos neműek házasságát éppolyan magától értetődőnek tartja, mint azt, hogy Magyarország megvédi határait. Utóbbi miatt Fekete-Győr a menekültválság során épített kerítést is elfogadhatónak véli, elvégre az ország déli határa egyben schengeni határ is, ennek védelmével pedig többletfeladatok járnak. A Momentum elnöke hozzátette, az európai menekültkvóta szerinte rossz kiindulópont, de uniós tagként nekünk is vannak kötelezettségeink. 

Az ellenzéki politikus úgy látja, egy nemzet ereje abban is megmutatkozhat, hogy képes néhány száz menekült befogadására és a róluk való gondoskodásra. „Ha ettől féltenünk kell a kultúránkat, ahogy Orbán mondja, akkor gyenge a kultúránk. Ez a nézőpont hazafiatlan” – jegyezte meg.

A politikailag passzívnak nevezett pártelnök emellett arról is beszélt a svájci lapnak, hogy pártja sem jobb-, sem baloldali erőt nem képviselt – a Momentum ugyanis Európa-párti, és mint ilyen elveti az Orbán-féle orosz kötődést. Fekete-Győr emellett eltörölné az egykulcsos adórendszert, és ehelyett egy szociálisabb, progresszívabb adófajtát vezetne be.

Az interjú tartalmát kivonatosan és félrevezetően tartalmazó közleményt az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség jegyzi, de hivatalosan a KDNP adta ki. A közlemény szerzője a politikai korrektséget is a balliberális pártkatonák eszméjének tartja, az emlegetett meleglobbit pedig összeköti Soros Györggyel, álcivilekkel és „úgynevezett” jogvédőkkel.

A Magyar Nemzet felidézi, hogy korábban Vona Gábort és Gulyás Mártont is pont azzal próbálták lejáratni, hogy homoszexuálisnak állították be őket, így a Fekete-Győr ellen intézett támadás teljes mértékben beilleszkedik a kormányzati kommunikációs panelekbe.

A Momentum így reagált a pártközleményre: „Újra megindult a lejáratás a tízezres Európa-párti tüntetésünk után. A Momentummal üdvözöljük a KDNP-t és a propagandagépezetet 2017-ben, ahol jogegyenlőség és határvédelem nem zárja ki egymást.”

Szerző

Kiderülhet, hogy lehallgatta-e a kormány Majtényiéket

Publikálás dátuma
2017.05.04. 12:22

Az Eötvös Károly Intézet 2017. május 2-án közérdekű adatigénylést nyújtott be Pintér Sándor belügyminiszterhez annak feltárására, hogy az intézetük volt-e titkos információgyűjtés alanya - írta a Majtényi László által vezetett intézet közleményében.

Mint írják: 1. A közérdekű adatigénylésre Németh Szilárd nyilatkozatai adtak okot, aki az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának alelnökeként elmondta, hogy kérte a bizottságtól és a titkosszolgálatoktól a „Soros-hálózattal együttműködő szervezetek" tevékenységének teljes átvilágítását, név szerint is megemlítve az Eötvös Károly Intézetet. Néhány hónappal később Németh Szilárd arról is tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy az általa kért vizsgálat megtörtént, és a nemzetbiztonsági szolgálatok jelentést is tettek a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt annak eredményeiről.

A közvélemény bevonása vízválasztónak tekinthető, mivel ezt megelőzően az Eötvös Károly Intézetre vonatkozó titkos információgyűjtés folytatásának puszta ténye is olyan adat volt, melynek titokban tartását elvileg a nemzetbiztonsági szolgálatok zavartalan működéséhez fűződő nemzetbiztonsági indok védhette volna. A leplet azonban nem más, mint a Nemzetbiztonsági Bizottságnak a kormánypárt képviseletében megnyilatkozó alelnöke lebbentette fel, így nincs többé titok, melyet nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva óvni lehetne.

2. A titkos információgyűjtés elrendelése nemzetbiztonsági célból kizárólag miniszteri döntés függvénye, ahhoz a hatályos szabályok szerint bírói engedélyre nincs szükség. Nincs tehát olyan eljárási garancia, amely meggátolná, hogy a titkos információgyűjtés eszközét a kormány politikai céljainak szolgálatában vesse be. A szabályozás nyitva hagyja a visszaélés lehetőségét – amennyiben a közérdekű adatigénylés eredményeként bebizonyosodik, hogy az EKINT-et megfigyelték, az ezt bizonyítaná.

Titkos információgyűjtési tevékenység jelenleg két különböző indok alapján végezhető - emlékeztetnek: Konkrét bűncselekmény felderítéséhez kapcsolódva, a rendőrségi törvény által pontosan felsorolt esetekben, bírósági engedélyhez kötötten (1), vagy pedig precízen meg nem határozott nemzetbiztonsági megfontolások alapján, az igazságügyi miniszter engedélyének birtokában. (2) A kettő közül az utóbbival kapcsolatban, az EKINT korábbi munkatársai által indított Szabó és Vissy v. Magyarország ügyben a strasbourgi bíróság előtt már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a bírói kontrollt nélkülöző szabályozás nem elégíti ki az európai jogállami követelményeket és közvetlen veszélyt jelent a magánszférajogokra.(3)

3. A kormány politikai céljai világosak, és az EKINT megfigyeléséről szóló hírek pontosan illeszkednek a kormányzati propagandába.

Németh Szilárd alig néhány nappal a 2016. október 3-i kvótanépszavazást megelőzően újította meg a civil szféra elleni kormányzati hadüzenetet. Ekkor már látszott, hogy a kormánypártnak kész forgatókönyve van a menekültekkel szemben folytatott gyűlöletkampány eredménytelensége esetére is: a már felkorbácsolt indulatokat új célpont felé kívánja terelni. Néhány héttel később meg is jelent a Kormánynak az Országgyűlés 2017-es tavaszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási programja, melyben a „civil szervezetek átláthatósága" már szerepet kapott. 2017. április 7-én kormánypárti országgyűlési képviselők (köztük Németh Szilárd) benyújtották a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról" szóló T/14967. sz. törvényjavaslatot. Az EKINT-et a kormányzati kommunikáció következetesen az „átláthatatlan civil szervezetként" emlegette, ez is ürügyül szolgált a civil szféra „átláthatóságát" szorgalmazó törvényjavaslat benyújtásához.

A minisztériumnak a törvény értelmében 15 napja van arra, hogy az adatigénylésre válaszoljon - írja az intézmény.

A közérdekű adatigénylés teljes terjedelmében itt olvasható.

Mint emlékezetes, az Eötvös Károly Intézet munkatársai tavaly júniusban találtak egy a távközlési vezetékeket összefogó, kábelárnyékoló berendezést imitáló tárgyat irodájukban. A történteket azonnal a nyilvánosság elé tárták. Az ügyben az intézeten kívül álló személy tett feljelentést, melynek nyomán a BRFK Bűnügyi Főosztálya jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy adatszerzés bűntette és más bűncselekmény címén indított nyomozást. A 2016. július 4-én megindult nyomozást a rendőrség alig néhány héttel később, augusztus 19-én megszüntette, Majtényi László elnök a határozattal szemben panasszal élt, melyet a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség elutasított. Később azonban az ügyészség megváltoztatta az intézetben talált műszaki berendezéssel kapcsolatban megindult nyomozás megszüntetésének indokát, azaz: az ügyészség szerint a történtekről nem jelenthető ki, hogy nem történt bűncselekmény – ehelyett arról van szó, hogy pusztán a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.

Lásd még: Nem zörög a haraszt – Mégis lehallgathatták az EKINT munkatársait?

Szerző

Veterán, világháborús autócsodák Balatonfüreden

Publikálás dátuma
2017.05.04. 12:19
Illusztráció: Thinkstock
Veterán autóritkaságok mutatkoznak be a hétvégén Balatonfüreden a Concours d'Elegance elnevezésű rendezvényen. A mintegy ötven veteránautót felvonultató versenyen az első világháború előtt gyártott modelleket is lehet majd látni - tájékoztatott a rendezvény főszervezője.  

Valker Viktor elmondta, hogy péntektől vasárnapig immár negyedik alkalommal rendezik meg a Balatonfüred Concours d'Elegance-t, hozzáfűzve, hogy a hagyományoknak megfelelően a Győrből induló konvoj tagjaként érkezik majd több résztvevő is a versenyre.     A rendezvényen az első világháború előtt készült járművek, az 1919 és 1942 között gyártott autók, az 1945 és 1985 között forgalomba került, valamint az 1986 és 1995 között gyártott négykerekűek kategóriájának szépségversenye zajlik majd.     A verseny egyik legkülönlegesebb darabjának az 1934-ben gyártott német Chrysler Airflow számít, melynek egyik jellegzetes vonása, hogy az addig hagyományosan hosszú motorháztetőt a kisebb légellenállás végett lerövidítették, az utasteret pedig előrébb mozdították.

A korabeli vásárlók azonban nem voltak vevők az újfajta formára, így 1937-ben véget is ért az Airflow pályafutása. Összesen mintegy 120 ezer darab készült belőle - mondta a versenyszervező. Hozzátette: kora leggyorsabb autójának számított az 1939-ben gyártott Tatra, amely könnyedén tartotta a 130 kilométeres óránkénti átlagsebességet. A Csehszlovákiában gyártott modell, melyből mindössze 3 ezer darab készült, szintén látható lesz Balatonfüreden.     

Ezen kívül Chevrolet Corvette, Rolls-Royce, Lamborghini autóritkaságok is megtekinthetők - sorolta Valker Viktor     A főszervező elmondta azt is, hogy a péntek délután kezdődő Concours d'Elegance teret ad szakmai fórumoknak is, szombat délután pedig Katti Zoób-minikollekciók színesítik a kínálatot, a ruhák stílusában is az autózás nagy korszakai köszönnek vissza. Az eredményhirdetés vasárnap délután lesz, ezt követően a közönség által legszebbnek ítélt autók felvezetésével díszkörre indulnak a kiállított járművek Balatonfüred belvárosában.

Szerző