Visszavonul II. Erzsébet férje

Publikálás dátuma
2017.05.04. 15:19
II. Erzsébet királynő férjével FOTÓ: Leon Neal/Getty Images
Ősztől visszavonul a közszerepléstől a brit uralkodó férje. Az idén 96 esztendős Fülöp edinburghi herceg döntését a Buckingham-palota jelentette be csütörtökön.

A bejelentést a királyi ház tisztviselőinek meglehetősen váratlanul összehívott értekezlete előzte meg, amelyen a lordkamarás, a királyi háztartás legmagasabb rangú civil vezetője ismertette Fülöp herceg visszavonulásának hírét. A Buckingham-palota - a gyorsan elterjedt pletykákra reagálva - már a bejelentés előtt hangsúlyozta, hogy "nincs ok az aggodalomra" sem a 91 esztendős II. Erzsébet királynő, sem Fülöp herceg egészségi állapotával kapcsolatban.

Az első számú londoni királyi rezidencia hivatalos közleménye szerint Fülöp augusztus végéig eleget tesz az előre egyeztetett programjában szereplő összes nyilvános megjelenési kötelezettségének, utána azonban már nem fogad el meghívásokat ilyen eseményekre. 

A Buckingham-palota hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az edinburghi herceg egyes nyilvános eseményeken a későbbiekben is megjelenhet. A közlemény kiemeli azt is, hogy a királynő "a királyi család más tagjainak támogatásával" folytatja közösségi szerepvállalását.

A bejelentés szerint Fülöp herceg - aki tavaly 110 hivatalos programon vett részt saját jogán - 780 társadalmi és jótékonysági szervezet elnöke, fővédnöke vagy tagja, és e szervezetekkel a jövőben is kapcsolatban marad, jóllehet "aktív szerepet nyilvános megjelenések formájában már nem vállal" ezeknek az intézményeknek a munkájában. Az utóbbi időben II. Erzsébet királynő is csökkentette kissé munkatempóját: nem tesz már például hivatalos külföldi utazásokat, és hazai hivatali kötelezettségei közül ő is egyre többet átad a királyi család fiatalabb tagjainak.

Az udvar nemrégiben bejelentette, hogy az uralkodó - aki áprilisban ünnepelte 91. születésnapját - megválik 25 jótékonysági, közéleti, társadalmi és sportszervezet fővédnöki tisztségétől. Katalin hercegnő, II. Erzsébet unokájának, Vilmos hercegnek a felesége vette át például a wimbledoni tenisztornákat rendező patinás intézmény, az All England Lawn Tennis and Croquet Club fővédnökségét. Az uralkodó 1952, vagyis éppen trónra lépése óta volt a wimbledoni klub fővédnöke.

II. Erzsébet királynő azonban több mint 600 más szervezetnek is a fővédnöke, és e tisztségek nagy többségét megtartja. Fülöp herceg már több mint öt évvel ezelőtt, a 90. születésnapja alkalmából vele és róla készült BBC-portréműsorban megígérte, hogy a jövőben jóval kevesebb nyilvános megjelenést vállal, mivel szavai szerint ebben a korban "az ember már lefelé tart fizikailag és szellemileg, és általában is jobb kiszállni még a szavatossági idő lejárta előtt". Ennek azonban az azóta eltelt években nem sok jelét adta, annak ellenére sem, hogy többször is kórházi kezelésre szorult.

Néhány éve szívkoszorúér-elzáródás miatt esett át sürgősségi műtéten, és akkor orvosai ráparancsoltak, hogy most már pihenjen. Ezt az utasítást azonban jórészt elengedte a füle mellett és változatlan intenzitással folytatta hivatalos közszerepléseit.

Az agg herceg nevéhez több, már megdöntött és jövőbeni rekord is kötődik. Ő az angol-brit monarchia 1200 éves történetének legidősebb királyi családtagja, egyben a leghosszabb ideje "szolgáló" uralkodói hitves: 65 éve számít uralkodói házastársnak, felesége ugyanis 1952-ben lépett az Egyesült Királyság trónjára.  A királynő és Fülöp herceg az idén ünnepli 70. házassági évfordulóját, és ez is példa nélküli évforduló lesz a monarchia történetében.

Fülöp ezért a házasságáért nem kevés áldozatot hozott. Ígéretes haditengerészeti karriert volt kénytelen szinte egyik pillanatról a másikra feladni, amikor feleségének édesapja, VI. György király 1952-ben, alig 56 esztendősen elhunyt, és Erzsébet hercegnő az Egyesült Királyság uralkodója lett. Fülöp hercegnek a királynő férjeként gyakorlatilag semmilyen alkotmányos szerepe nincs, állami ügyiratokba hitvesével ellentétben nem tekinthet bele, és formailag saját feleségének alattvalója. Fülöp azonban mindezen lemondások és áldozatok ellenére hat és fél évtizede a királynő és a királyi ház sziklaszilárd támasza, ahogy ezt az uralkodó is többször és nyilvánosan hangoztatta.

Szerző

Bizarr: cenzúrázta Merkel haját egy szaúdi televízió (fotó)

Publikálás dátuma
2017.05.04. 14:37
Fotó: Getty Images
A német kancellár haját szaúd-arábiai látogatása során cenzúrázta egy helyi televízió. Merkel ugyanis nem volt hajlandó felvenni azt az öltözéket, amelyet az ottani kultúra megkövetel - írja a Blikk. 

A nőknek testüket szinte teljesen el kell takarniuk egy bő ruhával és fejkendővel. A vendégeknek ugyan nem kötelező viselniük a ruhadarabokat, azonban annak hiányában könnyen letartóztathatják őket. A német kancellár nem viselte egyiket sem. 

Az eset fricskája: Szaúd-Arábia a legújabb tagja az ENSZ Nőjogi Bizottságának, csatlakozásával vállalta a nők jogainak és a nemek közti egyenlőség előmozdítását.

Szerző

"Hazugság, hülyeség" - Eldurvult a francia elnökjelöltek tévévitája

Publikálás dátuma
2017.05.04. 10:28

Éles, személyeskedő támadások jellemezték a francia elnökjelöltek első, szerda este - négy nappal a második forduló előtt - tartott televíziós vitáját: a szuverenista Marine Le Pen "a féktelen globalizáció" jelöltjének nevezte centrista riválisát, míg Emmanuel Macron azzal vádolta a radikális Nemzeti Front jelöltjét, hogy "a kudarc szellemiségét" képviseli és hazugságokat terjeszt. Az Opinionway közvélemény-kutatóintézet felmérése azt mutatta ki, hogy Macron centrista jelölt egy éve alakult politikai mozgalma megszerezheti a többséget a nemzetgyűlésben a júniusi választásokon.

"Emmanuel Macron a féktelen globalizáció, a kivagyiság, a bizonytalanság, a társadalmi brutalitás, az egymás elleni háborúskodás, a gazdasági összeomlás jelöltje, nevezetesen a nagyvállalatoké, Franciaországnak a gazdasági érdekek általi szétveréséé" - mondta Marine Le Pen, aki sorsolás alapján elsőként szólalhatott meg, s azonnal letámadta a favoritnak számító ellenfelét. Az Európa- és bevándorlásellenes szuverenista politikus "a nép jelöltjeként" mutatkozott be, "egy olyan nemzet (jelöltjének), amely megvédi a munkahelyeket, a közbiztonságot, a határokat és védelmez az iszlamista fundamentalizmus ellen", szemben Macronnal, aki szerinte "a rendszer és az elit dédelgetett gyermeke".

A gúnyosan mosolygó Le Pen a vita első felében állandóan arra emlékeztetett, hogy Macron korábban bankár volt, majd a leköszönő, népszerűtlen Francois Hollande szocialista köztársasági elnök hivatalának helyettes vezetője, később gazdasági miniszter. Azzal hergelte ellenfelét, hogy továbbra is Hollande irányítja a háttérből.

Macron - aki az álla alatt összekulcsolt kezekkel, szemlátomást csodálkozva hallgatta riválisát - erre azt válaszolta, hogy Le Pent "nem a kiegyensúlyozott és nyílt demokratikus vita szándéka vezérli", hanem "a kudarc szellemisége". Szerinte riválisa elnökké választásával a franciák kilépnének az Európai Unióból és az eurózónából, pedig - mondta - Franciaországnak abban rejlik az ereje, hogy "mindenhol tündököl". "Az ön stratégiája hazugságok terjesztése" - mondta Macron Le Pennek. "Ön egy olyan párt örököse, amely évtizedek óta a franciák dühéből húz hasznot" - tette hozzá.

A vita első felét végig vagdalkozás jellemezte, az elnökjelöltek egymás szavába vágva taglalták gazdasági elképzeléseiket, amelyekből teljesen egyértelművé vált, hogy programjai szögesen eltérnek egymástól. Az első, percekig tartó kemény szócsata amiatt bontakozott ki, mert Le Pen azzal vádolta meg Macront, hogy gazdasági miniszter volt, amikor az SFR távközlési vállalat eladásáról visszás döntés született. Macron ezt tagadta, de Le Pen azzal vádolta, hogy milliók előtt hazudik. Ezt követően viszont Macron többször azt vágta ellenlábasa fejéhez, hogy "hazugság" vagy "hülyeség" amit mond, s "nem ért hozzá". Le Pen erre azt válaszolta, hogy Macron "diák-tanárosat akar vele játszani".

A terrorizmus elleni harcról szóló elképzelések kifejtésekor Le Pen azt állította, hogy Macron elnéző az iszlamista fundamentalizmussal. "A biztonság és a terrorizmus nagyon jelentős probléma, de teljesen hiányzik az ön programjából. Önnek nem egyszerűen nincs programja, de elnéző is az iszlamista fundamentalizmussal" - mondta Le Pen riválisának.

Macron válaszában hangsúlyozta, hogy a terroristák elleni harcban semmiképpen se szabad belesétálni "a polgárháború csapdájába". Szerinte a terroristák azt szeretnék, ha Le Pen nyerné meg az elnökválasztást, mert ezzel elérnék céljukat, a nemzet megosztását.

Macron hosszasan beszélt a számára prioritást jelentő terrorizmus elleni programjáról, amelynek lényege az európai titkosszolgálati együttműködés erősítése, valamint a közvetlen államfői irányítás alatt álló, napi 24 órában működő egység létrehozás az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni harchoz. Azzal vádolta Le Pent, hogy csak a "televíziókban hirdeti a terrorizmus elleni harcot". Rámutatott arra, hogy európai parlamenti képviselőként Le Pen eddig egyetlen reformjavaslatot sem szavazott meg a titkosszolgálati együttműködésekről Brüsszelben.

A kedden és szerdán nyilvánosságra hozott felmérések Emmanuel Macron mintegy 59-60 százalékos győzelmét vetítik előre. Valamennyi elemző azt hangsúlyozza: olyan jelentős a különbség a két jelölt között, hogy legalább hatmillió választónak meg kellene változtatnia a véleményét ahhoz, hogy mégis Le Pen győzzön.

Macron mozgalma szerezheti meg a többséget
Az Opinionway közvélemény-kutatóintézet felmérés azt mutatta ki, hogy vasárnap Macron En Marche! (Lendületben!) nevű mozgalmának jelöltjei az 577 fős nemzetgyűlésben 249-289 helyet szerezhetnek meg a június 11-én és 18-án esedékes kétfordulós választásokon. A szuverenista Marine Le Pent jelölő radikális jobboldali Nemzeti Front viszont csak 15-25 képviselői helyre számíthat. A kormányzó Szocialista Pártnak mintegy 28-43 képviselője lehet az új nemzetgyűlésben, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak a felmérés szerint 200-210 fős frakcióval rendelkezhet majd.
A radikális baloldalnak és a kommunista pártnak alig 6-8 képviselői helyet jelez a tanulmány. "Ez azt mutatja, hogy nem lehetetlen az sem, hogy Macron mozgalma megszerzi az abszolút többséget abban az esetben, ha a külföldön élő franciák és a tengerentúli területek is rá szavaznak" - mondta Bruno Jeanbart, a kutatás vezetője a Les Échos-nak. "A legrosszabb esetben is Macroné lesz a legnagyobb frakció, és ez elégséges ahhoz, hogy megpróbáljon létrehozni többséget. A kérdés az, hogyan és kivel" - tette hozzá az elemző. Az abszolút többséghez 289 képviselő szükséges a nemzetgyűlésben.
   
A felmérés azt mutatja, hogy a francia politikai berendezkedés átalakulása elsősorban a szocialista és a radikális baloldal rovására történik, és a kormányzó szocialisták frakciója még kisebb lehet, mint az 1993-as választásokat követően, amikor csak 57 képviselővel rendelkezett.

Négy nappal a második forduló előtt 76 százalékos részvételt jeleznek vasárnapra a felmérések, s az első fordulóban 20 százalékos támogatottsággal harmadik helyen végzett konzervatív Francois Fillon választóinak 42 százaléka Macronra, 32 százaléka pedig Le Penre szavaz, 26 százalék tartózkodik. A negyedik helyen végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon mintegy 7 millió szavazójának 48 százaléka Macront, 14 százaléka Le Pent választja, a szocialista Benoit Hamon táborának pedig 75 százaléka adja a voksát Macronra, négy pedig Le Penre.

Szerző