De nem elég a mostani bántás, dőlt a panasz a kormányszóvivőből:
Ugyanezt már megéltük 2010-11-ben, a médiatörvény, az alaptörvény és egy sor más intézkedés kapcsán - jelentette ki az MTI tudósítása szerint, majd felmondva a leckét, megsimételte: az intézkedés (felsőoktatási törvény módosítása) célja az, hogy minden egyetem azonos feltételek között működjön Magyarországon. Kovács Zoltán szerint oktatási miniszterként Mádl Ferenc már 1993-ban felhívta a figyelmet arra, hogy vannak aggályos részei a CEU működésének.
(1993? Akkor dicséretesen türelmesek voltak ugyebár. )
De beszélt Schmidt Mária is, és nem is maradt le Kovács Zoltán mögött, szerinte a CEU nemzetközi hazugságkampányba kezdett. Szerinte jóindulatú tárgyalás kellett volna a kötelezettségszegési eljárás kilobbizása helyett.
A XXI. Századi Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója felelőtlenséggel is megvádolta az intézményt, mondván: ha a politikai támadássorozatot a CEU most egy kicsit szüneteltetné, és megpróbálna megfelelni a nem olyan nagyon nehéz követelményeknek, akkor sokkal jobban fel lehetne készülni az új tanévre.
A történteket sértőnek nevezve, Schmidt Mária leszögezte: ő büszke arra, hogy egy szabad és demokratikus állam polgára.
Az MTI beszámolt a Közép-európai Egyetem rektorhelyettesének beszédéről is. Enyedi Zsolt szerint az elmúlt hetekben épp a közvetlen dialógusra nem nyílt módjuk a kérdésben, és éppen a magyar állam alakította ki az ügyben a bonyolult jogi helyzetet: Bulgáriában például az ottani amerikai egyetem mindkét ország diplomáját kiállíthatja, és harmincnál több amerikai egyetem működik más országban, így valójában ez egy teljesen bevett modell.
Majd egy hatásos gesztussal Kovács Zoltánhoz fordulva, kijelentette: Ez nem egy virtuális egyetem: ön sem egy virtuális egyetemen végzett.
Enyedi Zsolt az iménti szemrehányásokra reagálva, azt is jelezte: a magyarországi és a nemzetközi kiállás nélkül rég félre lettek volna söpörve.