Matolcsy György;Balaton;

Zavaros beruházás Matolcsyék Felcsútján

Hiába vásároltak értékes telket az MNB alapítványai a jegybankelnök kedvenc falujában, az ígért fejlesztéseket csak nem akarják elkezdeni. Meglehet, épp Matolcsyék mohósága gátolja a beruházást.

Megállt az idő a Balatonkenese és Balatonakarattya határán lévő egykori MÁV-üdülő területén. Az épületek faláról mind több helyen mállik a vakolat, korhad a deszkaborítás, tűnik el a festék a kosz alatt. Néhol térdig ér a gaz és kihalt a portásfülke, nincs, aki érvényt szerezzen a kihelyezett táblák feltűnően szigorú tiltásainak: a területen átvezető úton megállni tilos, épp csak áthajtani lehet, a Balaton felé pedig még véletlenül sem szabad letérni. És ami még feltűnik: nyoma sincs felújított épületeknek, oktatási és konferencia központnak. Pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pallas Athéné Alapítványai még 2015-ben, miután nettó 890 millió forintért megvették a hathektáros területet, azt közölték, hogy az ingatlant „a meglévő épületegyüttes fejlesztését követően 2016 nyarától oktatási és konferencia célokra használják, és a létesítmény ad majd otthont a Magyar Vezetéstudományi Iskolának is.”

A késlekedés nem csak azért figyelemre méltó, mert a kivételezett helyzetben lévő jegybanki alapítványok előtt általában nincs leküzdhetetlen akadály, hanem a helyszín miatt is. A Matolcsy György vezette MNB alapítványai ugyanis - miként arról annak idején elsőként az Átlátszó írt - épp ott vettek majd' egymilliárdért fejlesztésre kiszemelt ingatlant, ahová ezer szállal kötődik a jegybankelnök. Matolcsy György gyermekkora óta sok idő tölt Akarattyán, ott van nyaralója és nem utolsósorban épp ott lett polgármester 2014-ben Matolcsy Gyöngyi, akitől a közelmúltban vált el. Épp ezért tényként kezeli a környéken mindenki, hogy Matolcsynak „köszönhető” a beígért jelentős, a település számára fontos fejlesztés is.

Megkerestük a jegybanki alapítványokat, és egyebek mellett azt kérdeztük, mi az oka, hogy nyoma sincs az ígért felújításnak, új létesítményeknek, de még egy kapavágásnak sem az egykori MÁV-üdülő területén. Kérdéseinkre csupán kitérő választ adva annyit írtak: még tart az előkészítés, a beruházás 2018 tavaszán kezdődik. Az, hogy a csúszásról és annak okairól hallgatnak, nem különösebben meglepő. Forrásaink szerint ugyanis a késlekedésben, ha csak közvetve is, de szerepe van annak a pernek, amely egy olyan vita miatt robbant ki, amiben maguk Matolcsyék is érintettek.

Balatonakarattya – a Matolcsy házaspár nyíltan vállalt támogatásával, segítségével – vált el Kenesétől, és lett 2014-től önálló község, amelynek első polgármestere a függetlenként indult Matolcsy Gyöngyi lett. Az elszakadás nem volt zökkenőmentes, és hivatalosan a mai napig nem zárult le. A két településnek nem sikerült megegyeznie a vagyonmegosztásról és arról, hogy hol vezessen közöttük a határ, a vita pedig részben éppen arról az övezetről szólt, ahová a Honvéd-üdülő és a jegybanki alapítványok által felvásárolt volt MÁV-üdülő is tartozik. Noha Matolcsyék befolyásosak, ezúttal emberükre akadtak: Tömör István, Kenese polgármestere – akit nem mellesleg a Fidesz-KDNP színeiben választottak meg – nem engedett, sőt, végül pert indított a Matolcsy Gyöngyi vezette akarattyai önkormányzat ellen.

– Ha csak negyedannyi kompromisszumkészség lett volna Akarattya vezetésében, mint bennünk, akkor megegyezünk. Az álláspontok azonban nemhogy közeledtek volna a vagyonmegosztásról és a településhatárról szóló tárgyalásokon, épp ellenkezőleg, csak távolodtak. Mi viszont nem engedjük, hogy Akarattya újkori hódítóként járjon el, és területeket vegyen el Kenesétől – indokolta Tömör István lapunknak, hogy miért fordultak bírósághoz az ügyben. A polgármester a pert úgy foglalta össze: szerintük Akarattya önhatalmúlag húzta meg, persze magának kedvezve a határt, és azt tartja érvényesnek, miközben Kenese biztos benne, hogy a végleges határról a bíróság dönthet, vagy pedig a településeknek kell megállapodásra jutniuk. Tömör megemlítette, hogy a határvitában fontos tét a Balaton-part is: a MÁV-üdülőt a víztől elválasztó, szabad strandként használt keskeny terület is önkormányzati tulajdon, nem mindegy, melyik településhez kerül végül.

Ez is felújításra vár FOTÓ: Molnár Ádám

Ez is felújításra vár FOTÓ: Molnár Ádám

Bár a polgármester a per és a MÁV-üdülőre tervezett fejlesztések csúszása közötti esetleg összefüggésről nem kívánt állást foglalni, az tény: az eljárás végén születhet olyan ítélet, amely rendkívül kényelmetlen helyzetbe hozza Matolcsyékat. Ha ugyanis végül Keneséhez kerülne az üdülő, akkor a végeredmény az lenne: Matolcsy a hozzá köthető fejlesztéssel nem saját faluját, hanem épp azt a települést segítette jelentős beruházáshoz, amelytől mindenáron el akartak szakadni.

Mindezek alapján az sem kizárt, hogy a Matolcsy vezette jegybank alapítványai valójában nem is késésben vannak: sokkal inkább kivárnak, a per eredményéhez igazítják terveiket. Itt érdemes megjegyezni, hogy az alapítványoktól megkérdeztük, a projekt késlekedésének van-e köze a települések vitájához. Erre építésügyi-hatósági megközelítésből adtak választ: „A jelen beruházás szempontjából illetékes építésügyi hatóság Balatonalmádi, az említett települések közötti megegyezés nem érinti a projektet.” Az pedig már csak hab a tortán: az alapítványok korábban hangsúlyozottan kenesei telekként beszéltek a MÁV-üdülőről, miközben Akarattya honlapján ma is megtalálható térkép szerint az ingatlan igenis Akarattyán van. Talán nem véletlen, hogy az alapítványok most már nem is adtak választ arra a látszólag egyszerű kérdésünkre: melyik településen van az ingatlan, amit megvettek?

Személyes vonatkozás
Az ügyben kerestük Balatonakarattya polgármesterét, Matolcsy Gyöngyit is. Válaszokat eddig nem kaptunk - ám ezúttal talán érdemes összefoglalni, miként nem ismerhettük meg álláspontját. Elküldtük neki e-mailben a kérdéseinket, és a titkárságán jelezték, válaszol is a polgármester, ha érdeklődésünk „nem személyes vonatkozású”. Mivel fel sem merült, hogy az ügynek lehet személyes vonatkozása, biztosítottuk a titkárságot, hogy kizárólag a MÁV-üdülő fejlesztése és a Kenese-Akarattya vita érdekel minket, ám ekkor kiderült, hogy a hivatal levelezési rendszere elromlott. Javasoltuk, adjanak egy másik e-mail címet, de közölték, hogy olyan nincs. Kértük, hogy akkor telefonon vagy személyesen készíthessünk interjút, de ettől is elzárkóztak, mondván csak írásban válaszolnak. A polgármester álláspontja amúgy már csak azért is érdekes lett volna, mert korábban – még a Népszabadság kérdésére – azt közölte: „Az önkormányzat nagyon örül, hogy új fejlesztések, munkahelyek jönnek létre Akarattyán.”