Okiratot hamisított Semjén Zsolt? - Bukhat a lex CEU

Publikálás dátuma
2017.05.05. 11:40
Semjén Zsolt, mellette Orbán Viktor a fővárosi Várkert Bazárban FOTÓ: Molnár Ádám
A nemrég miniszterelnök-jelöltnek bejelentkező Lattmann Tamás szúrt ki egy elsőre nem is annyira aprócskának tűnő bakit azon az eljáráson, amely során április 4-én módosították a felsőoktatási törvényt – írja a Magyar Narancs.

A CEU ellehetetlenítését célzó, végül sürgősséggel elfogadott törvényjavaslatot Semjén Zsolt terjesztette elő, aki ezt az eljárást egy beadványával kezdeményezte, amelyen szerepel az aláírása, a helyszín (Budapest) és a dátum: 2017. április 3-a.

A nemzetközi jogász szerint ezzel az a gond, hogy április 3-án a KDNP miniszterelnök-helyettese akkor már Iránban tárgyalt, így nem írhatta alá Budapesten a dokumentumot. Márpedig azon az szerepel, hogy a szignóra a magyar és nem az iráni fővárosban került sor április 3-án.

Lattmann Tamás felveti: mivel a levél nem hiteles, ezért a sürgősségi eljárás, így az elfogadott törvény is érvénytelen, amelyet az Alkotmánybíróságnak így alkotmányellenesnek kell minősítenie. A nemzetközi jogász arra is rávilágít: ha valaki valahol közokirat-hamisítást követett el, az a büntető törvénykönyv szerint egyértelmű bűncselekmény, ha pedig mindezt hivatalos személyként teszi, akkor egy és öt év közötti szabadságvesztés is lehet a büntetés.

A Narancs megkérdezte a Miniszterelnökséget, hogy Semjén Zsolt mit csinált április 3-án, és hogy kerülhetett az aláírása a beadványra, eddig azonban még nem válaszoltak a kérdésükre.

Itt a miniszterelnökség magyarázkodása
A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítását az Országgyűlés nem sürgős, hanem kivételes eljárásban fogadta el. Az ügyiratot Semjén Zsolt Miniszterelnök-helyettes 2017. március 31. napján írta alá, Budapesten. Az ügyirat kelteként nem az aláírás, hanem a benyújtás napja került feltüntetésre, amelyet semmilyen szabály nem zár ki.
A kivételes eljárást a 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 61. § (3) bekezdése alapján "a 34. § (1) bekezdésében foglalt határidőre tekintet nélkül lehet indítványozni legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával, amely ülésre az előterjesztő – vagy a (2) bekezdés szerinti esetben a képviselők legalább egyötöde – a törvényjavaslat megtárgyalásának és elfogadásának napirendre vételét indítványozza." 

A kivételes eljárást ez alapján 2017. március 31-én 14 óráig, valamint 2017. április 3-án reggel 8 és 12 óra között állt módjában a Kormánynak kezdeményezni. A kivételes eljárást kezdeményező ügyirat 2017. március 31-én került át Miniszterelnök-helyettes úr titkárságára és még aznap vissza az aktát gondozó főosztályhoz - írta a Miniszterelnökség közleményében.

 

Szerző
Frissítve: 2017.05.05. 15:29

Farkas Flórián egyedül maradhat a Lungo Dromban

Publikálás dátuma
2017.05.05. 11:28

Százas-ezres nagyságrendben hagyhatják el a Farkas Flórián vezette Lungo Dromot a miniszterelnök multifunkciós romaügyi biztosában csalódott tagok – írja a hvg.hu. 

A pár éve még az Országos Roma Önkormányzatot, tavalyig pedig a milliárdos visszaélések miatt bedőlt Híd a munkába programot is vezető politikus szerintük nemcsak a konkrét forrásokat, hanem a romák felemelkedési lehetőségét tapsolta el. A kilépők hamarosan új, országos roma közéleti szervezetet alapítanak a hitelét vesztett Lungo Drom helyett. Nagy kérdés, hogy a Fidesz 2018-ban ismét fel meri-e vállalni eddigi szövetségesét. Ezzel a megszűnés szélére sodródhat a Farkas Flórián vezette Lungo Drom.

Az új formáció bírósági bejegyzése a lap információi szerint már folyamatban van, a szervezet várhatóan május közepén áll a nyilvánosság elé. Vezetői a közéletben eddig részt nem vett fiatal roma értelmiségiek lesznek. A korábbi, tapasztaltabb Lungo Drom-os vezetők csak a háttérből segítik őket, hogy az új szervezet nevét semmilyen módon ne lehessen összekapcsolni a korrupciós ügyekben lejáratódott Farkas Flóriánnal, illetve a Lungo Drommal.

A Lungo Drom 20 megyei szervezetének alig fele maradhat működőképes.

Egy Farkas Flórián mellett még kitartó megyei elnök a hvg.hu-nak azt mondta: nincs különösebb rálátásuk a Lungo Drom működésére. „Néha elnök úr összehívja az elnökséget, de ott pénzről annál több szó nem esik, mint, hogy nem nagyon van forrása az egyesületnek”.

A lap megkérdezte, vajon az elmúlt évek Farkas Flóriánhoz kötődő botrányai és az ellene indult nyomozások és büntetőeljárások fényében a Fidesz fenntartja, illetve 2018-ra is újraköti-e a Lungo Drommal 2001 óta visszatérően megújított szövetségesi megállapodását. Hidvéghy Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója azonban csak annyit írt, hogy „mivel a választásokra csak egy év múlva kerül sor, a választási szövetségek megújítása idő előtti téma, ami jelenleg nincs napirenden”.

A Fidesz központi honlapjának alján mindenesetre – véletlen-e, vagy sem – a szövetséges pártok felsorolásánál csak a KDNP, a Nemzeti Fórum, a Fidelitas, a Kisgazda Polgári Egyesület, a Magosz és a Vállalkozók Pártja szerepel, a Lungo Drom nem.

Szerző

Akciós lakások a budai Várban - A polgármester exneje is jól járt

Publikálás dátuma
2017.05.05. 11:15
A kép illusztráció! FOTÓ: Vajda József
Nem véletlenül titkolta volna el az állami tulajdonú budavári ingatlanhasznosító társaság, hogy mennyiért adja bérbe a Várnegyed egyik legelőkelőbb részén fekvő Dísz tér 15. szám alatt található lakásokat, amelyek egyikében a budavári polgármester volt felesége is lakik - írja a Magyar Nemzet. A lap szerint ugyanis a házban 510 forintba kerül a lakások négyzetmétere, de van két lakó, aki még ennél is kevesebbet, 446 forintot fizet csupán négyzetméterenként.

Az állami társaságtól kiperelt adatok szerint a szóban forgó épületben hat lakás, három iroda, egy postahivatal és egy irodahelyiséggel közös muzeális kiállítóhely van. A legnagyobb – 158 négyzetméteres – lakásban lakik Nagy Gábor Tamás polgármester volt felesége, aki a tetőtéri lakásért havonta alig több mint 80 ezer forintot fizet az ingatlanhasznosítónak, azaz mindössze 510 forintot négyzetméterenként.

Ugyanekkora négyzetméterár mellett másik két lakó 38 ezer, illetve 39 ezer forintot fizet, előbbi egy 76 négyzetméteres, utóbbi pedig egy 78 négyzetméteres összkomfortos lakásért.

További két lakó pedig még ennél is kedvezőbb bérleti díjat fizet, négyzetméterenként 446 forintot. Egyikük 72, másikuk 77 négyzetméteres lakásban lakik. Továbbá egy kisebb lakást is kiadnak az épületben 425 forint négyzetméteráron, igaz csak komfortos minősítéssel.

Az ingatlanhasznosítótól megszerzett adatok pikantériája, hogy a Dísz téri épületben működő állami postahivatalnak közel tízszeres árat szabott a szintén állami ingatlanhasznosító. A posta – eltérően a lakóktól – közel 4 ezer forint négyzetméteráron vesz bérbe egy több mint 100 négyzetméteres helyiséget: havonta 415 ezer forintért.

Egy vállaltan jobboldali Kossuth-díjas színésznek csupán 45 ezer forintot kell fizetnie az Úri utcában egy műemlék épületbeli, 117 négyzetméteres ingatlan után. A Magyarság Háza igazgatójának szintén az Úri utcai műemlék épületben 75 ezer forintba került havonta egy 65 négyzetméteres lakás. A Hagyományok Háza igazgatója pedig a Batthyány téren egy 57 négyzetméteres ingatlant kapott meg 30 ezer forintért.

A sajtóhíreket követően hűtlen kezelés gyanúja miatt rendelt el nyomozást a IX. Kerületi Ügyészség a budavári önkormányzat által fillérekért osztogatott bérlakások ügyében - írja a Magyar Nemzet.

Reagált a Budavári Önkormányzat
"A Dísz tér 15. szám alatt lévő ingatlan nem a Budavári Önkormányzat tulajdona, hanem a magyar államé. A lakástörvény 34§ alapján az állami tulajdonú lakás bérleti díját a helyi önkormányzat rendelete alapján kell megállapítani. Az említett lakás bérleti díja, a mindenkori hatályos önkormányzati rendelet alapján került meghatározásra.
A Magyar Posta által bérelt helyiség bérleti díját nem a lakások négyzetméter ára, hanem helyiségekre vonatkozó árak alapján határozzák meg."

 

 

Szerző
Frissítve: 2017.05.05. 16:23