A CEU ellehetetlenítését célzó, végül sürgősséggel elfogadott törvényjavaslatot Semjén Zsolt terjesztette elő, aki ezt az eljárást egy beadványával kezdeményezte, amelyen szerepel az aláírása, a helyszín (Budapest) és a dátum: 2017. április 3-a.
A nemzetközi jogász szerint ezzel az a gond, hogy április 3-án a KDNP miniszterelnök-helyettese akkor már Iránban tárgyalt, így nem írhatta alá Budapesten a dokumentumot. Márpedig azon az szerepel, hogy a szignóra a magyar és nem az iráni fővárosban került sor április 3-án.
Lattmann Tamás felveti: mivel a levél nem hiteles, ezért a sürgősségi eljárás, így az elfogadott törvény is érvénytelen, amelyet az Alkotmánybíróságnak így alkotmányellenesnek kell minősítenie. A nemzetközi jogász arra is rávilágít: ha valaki valahol közokirat-hamisítást követett el, az a büntető törvénykönyv szerint egyértelmű bűncselekmény, ha pedig mindezt hivatalos személyként teszi, akkor egy és öt év közötti szabadságvesztés is lehet a büntetés.
A Narancs megkérdezte a Miniszterelnökséget, hogy Semjén Zsolt mit csinált április 3-án, és hogy kerülhetett az aláírása a beadványra, eddig azonban még nem válaszoltak a kérdésükre.
A kivételes eljárást ez alapján 2017. március 31-én 14 óráig, valamint 2017. április 3-án reggel 8 és 12 óra között állt módjában a Kormánynak kezdeményezni. A kivételes eljárást kezdeményező ügyirat 2017. március 31-én került át Miniszterelnök-helyettes úr titkárságára és még aznap vissza az aktát gondozó főosztályhoz - írta a Miniszterelnökség közleményében.
