Előfizetés

A BIF-en is nyerészkedhet Mészáros

Publikálás dátuma
2017.05.06. 07:25

Noha Mészáros Lőrincnek egy ötezresért már nem érdemes lehajolnia – hisz becsült vagyongyarapodása alapján másodpercenként többet keres -, azért az egy nap alatt zsebre tehető több mint félmilliárd még elérheti az ingerküszöbét. 

A napi.hu legalábbis a kormányfőhöz közel álló felcsúti polgármestert sejti ama titokzatos svájci BNIF Asset Management mögött, amely kedden darabonként mintegy 468 forintért 8,5 milliót vásárolt a szintén kormányfő-közeli Schmidt Mária befolyása alatt álló Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. részvényeiből. A fő eladó az egyik alapító, Nobilis Kristóf társasága volt. Másnap Schmidték cége, a Pió-21 548 forintos vételi ajánlatot tett a BIF összes részvényére.

A két érték között a hihetetlenül jókor belépő „svájciak” közel hétszázmillió forintot kaszálhatnak (lényegében Nobilis Kristóf kárára). Az ügyletsorozat számos szabálytalanságot sejtet. Nobilis Kristóf is azzal indokolta lépését, hogy Schmidték tavaly kiszorították a vezetőségből a többi részvényes – így például a napi.hu-t birtokló Spéder Zoltán – képviselőit. Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke szintén figyelmeztetett a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank (MNB) tétlenségére. Az MNB tegnap mégis megbüntette a BIF-et. No nem a sajtómágnássá is avanzsált 56-os kormánybiztos gyanús ügyletei miatt: csak azért, mert még nem adtak le elfogadott tavalyi beszámolót.

Meglódult a termelés

Márciusban az ipari termelés 12,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 9,4 százalékkal emelkedett, míg a teljesítmény az első három hónapot vizsgálva 7,5 százalékkal haladta meg az elmúlt év első negyedévi produkcióját. 

Februárban ugyan gyengébb teljesítményt mutatott az ágazat, hiszen az ipari kibocsátás csupán 2,7 százalékkal nőtt, azonban a márciusi számok alátámasztani látszanak azokat a vélekedéseket, hogy ez a megingás csupán átmeneti lehetett – mondta Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemző. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy a harmadik hónap növekedését az elmúlt évi kifejezetten alacsony bázis is komolyan támogatta. Összességében az azonban kijelenthető, hogy az első negyedévet erősen zárta az ipar – tette hozzá.

Az első negyedéves ipari teljesítmény azt sugallja, hogy a GDP növekedési ütem a 2016-ban látott tempónál magasabb fokozatba kapcsolhatott. Az Erste Bank becslése szerint a magyar gazdaság az első negyedévben 3,4 százalékkal nőtt. Amennyiben figyelembe vesszük az előző napon publikált igen kedvező kiskereskedelmi adatokat is, egyre optimistábbak lehetünk a május közepére várt GDP adatközlés előtt – tette hozzá az előzőekhez Virovácz Péter, az ING Bank elemzője. Ezek alapján utóbbi hitelintézetnél úgy látják, hogy a gazdaság az első negyedévben 3,3 százalékkal bővül.

A tartalékait hizlalja a nyereséges jegybank

Tavaly is nyereséges volt a jegybank, ám az elért több mint 54 milliárd forintot teljes egészében az eredménytartalékba helyezi - döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatósága. A jegybanki közlemény szerint az így 160 milliárd forintra, "historikusan magas szintre" gyarapodó tartalék fedezetet nyújt az esetleges jövőbeli veszteségekre és ami még lényegesebbnek tűnik: "hosszú távon is biztosítja, hogy a jegybank gazdálkodása a költségvetéstől független maradjon". Mint írják, az eredménytartalék feltöltése azért fontos, mert egy esetleges veszteség finanszírozása költségvetési térítési kötelezettséggel járna, ami az államadósságra és a költségvetési hiányra is negatív hatást gyakorol.

A gazdasági miniszter, mint az állami tulajdon feletti jogok gyakorlója, 2013 óta nem szól bele az eredményfelosztásba, mert azt a parlament az MNB igazgatóságára testálta. Így kegyként is felfogható, hogy 2015-ben elért 95 milliárd forintos eredményből 50 milliárdot átutaltak a költségvetésbe. Igaz, éppen ekkortájt csúcsosodtak a jegybanki alapítványok körüli viták, így az MNB vezetése ezt is próbálta enyhíteni az átutalással. Mint emlékezetes 2014-ben a devizahitelek forintosításához a bankok számára az MNB biztosította a devizát, és az átváltáson hatalmas, 511 milliárd forint nyereséget ért el. Ennek mintegy félét az elhíresült Pallas Athéné alapítványok létrehozására és feltőkésítésére fordította. A most véglegesített 2016-os nyereség a célzott jegybanki intézkedések következtében csökkenő kamatkiadásnak, a pénzügyi műveleteken realizált nyereségnek, az előző években tapasztaltnál mérsékeltebb, de továbbra is jelentős árfolyameredménynek köszönhető - írta az MNB.