50 ezer embert (!) lakoltattak ki Hannoverben bombák miatt

Publikálás dátuma
2017.05.07. 14:56
Hannover/Thinkstock fotó
Átmenetileg el kellett hagynia az otthonát mintegy 50 ezer embernek vasárnap a németországi Hannoverben, mert egy építkezésen második világháborús bombák nyomaira bukkantak.

Az Alsó-Szászország tartományi fővárosban vasárnap reggel kezdődött evakuálás a világháborúból visszamaradt robbanószerkezetek hatástalanítására indított műveletek sorában a második helyet foglalja el. A legnagyobb szabású ilyen akciót tavaly decemberben hajtották végre Augsburgban, ahol 54 ezer embert kellett kitelepíteni egy fel nem robbant brit légiakna miatt.

Hannover Vahrenwald nevű városrészében 13 gyanús "pontot" fedeztek fel egy építkezésen. A hulladékká vált harci eszközök feldolgozásáért felelős tartományi szakszolgálat (KBD) vizsgálatai alapján ötre szűkítették azoknak a pontoknak a körét, ahol robbanószerkezetet rejthet a talaj. A környék lakóit német, angol, orosz, török és lengyel nyelvű szórólapokon tájékoztatták a kilakoltatásról. A hannoveri városháza tájékoztatása szerint 2428 rendőr, tűzoltó és segélyszervezeti munkatárs vesz részt az akcióban. Délig az érintett terület lakosságának háromnegyede hagyta el az otthonát, a szakemberek várhatóan kora délután kezdhetnek hozzá a bombák felkutatásához.

Az átmeneti szállásokra délig 800 ember érkezett, a három iskolában kialakított menhelyeken ebédet is kapnak a lakásuk elhagyására kényszerült hannoveriek. A városi önkormányzat másként is igyekszik lekötni őket, például több múzeum és egy uszoda kivételesen ingyen látogatható vasárnap, és számos gyermekprogramot, koncertet és filmvetítést is szerveztek.

Szerző

Lengyelek tüntettek a demokrácia korlátozása ellen

Az ellenzék szerint a kormány az Alkotmánybíróságot önmagához közel álló bírákkal próbálja meg feltölteni, manipulálja a televíziós híradásokat és ki akarja vezetni Lengyelországot az EU-ból.

A lengyel ellenzék több ezer támogatója vonult fel Varsóban. A tömeg a kormányzó párt demokráciát korlátozó intézkedései ellen tiltakozott. Az ellenzéki Civil Platform (PO) azzal a korábbiakban azzal vádolta meg a kormányzó Jog és Igazság Pártot (PiS), hogy az Alkotmánybíróságot önmagához közel álló bírákkal próbálja meg feltölteni. Állítja azt is, hogy a PiS manipulálja a televíziós híradásokat és ki akarja vezetni Lengyelországot az EU-ból. Az Európai Bizottság (EC) arra kérte a lengyel kormányt, változtasson a vitatott intézkedéseken. Az ország számos részéből érkezett felvonulók lengyel és európai uniós zászlókat lengettek és a gyülekezési helyen, a varsói Bank téren a nemzeti himnuszt énekelték.

„Demokratikus Lengyelországot szeretnénk, egy európai Lengyelországot. Egy olyan országot, amely büszke, barátokat és együttműködő partnereket keres, nem pedig európai ellenségeket, ahogyan ma történik. Nem akarjuk, hogy a PiS kivezesse Lengyelországot az EU-ból” mondta a PO vezetője, Grzegorz Schetyna a lengyel és EU zászlókat lengető tüntetőknek.  A PiS vezetője, Jaroslaw Kaczynski azonban tagadta, hogy a szabadság veszélyben lenne Lengyelországban. Tagadta azt is, hogy a PiS az EU-ból való kilépést készíti elő.  

„Ma igenis szabadság van. Aki részt vesz ebben a tiltakozásban és azt állítja, hogy ma a szabadság a tét, tulajdonképpen az ellenkezőért vonul fel” - mondta egy vidéki városban, Szczecin-ben tett látogatása során. Az Európai Tanács (EC) e hónap végén teszi közzé jelentését a lengyelországi helyzetről. A testület azt akarja, hogy a lengyel kormány oldja fel az Alkotmánybíróság helyzetével kapcsolatos korlátozásokat, amelyek megítélése szerint veszélyeztetik a jogállamiságot. Az EC megállapította: az új kormány azzal, hogy magához vonta a köztelevízió és rádió vezetőinek kinevezési jogát, veszélyeztetheti az EU értékeit. A BBC tudósítója szerint azonban az EU tagállamai körében kevesen támogatják, hogy büntető intézkedéseket hozzanak Lengyelország ellen. 

Március folyamán tovább mélyült a lengyel kormány és az EU közötti ellentét. A lengyel kormány ellenezte, hogy a korábbi lengyel miniszterelnököt és a Civil Platform vezetőjét, Donald Tusk-ot újraválasszák az Európai Tanács elnökévé. Jaroslaw Kaczynski felelősnek tartja Donald Tusk-ot azért a 2010. évi oroszországi repülőgép-szerencsétlenségért, amelyben ikertestvére, az akkori lengyel elnök, Lech Kaczynski és a gépen utazó további 95 személy meghalt.  Sok lengyel úgy véli, Donald Tusk kormány nem tett meg mindent a sűrű ködben bekövetkezett katasztrófa okainak kivizsgálásáért.

Jövőre Lengyelországban önkormányzati választásokat tartanak. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a PO, 2015 óta először, megelőzi a PiS-t.

Szerző

"Figyelmeztetés az ellenzék számára"

Publikálás dátuma
2017.05.07. 13:07
Thinkstock illusztráció
Oroszországba vezetnek a nyomai annak a számítógépes támadásnak, amely a francia elnökválasztás eredményét próbálja befolyásolni. Hasonló incidens zavarta meg az amerikai elnökválasztást is. Most Emmanuel Macron pártjának levelezése került meghamisítva nyilvánosság elé, ráadásul a kampánycsendre időzítve. Reméljük, hogy ennek ellenére Marcon lesz Franciaország új elnöke - teszi hozzá a párt szóvivőjének közleménye.

Ugyanakkor ami törtent, a DK szerint komoly figyelmeztetés a magyar ellenzék számára. Nem kizárható, hogy Putyin Orbán oldalán hasonló beavatkozásra készül a 2018-as magyar választáson. Orbán már nem szuverén, csak a magyar érdekeket képviselő miniszterelnök, hanem orosz befolyás alatt áll. A demokratikus ellenzéknek fel kell készülnie arra, hogy a bukástól rettegő Orbán orosz segítséggel, akár egy, a franciához hasonló hekkertámadással próbálja majd meg elkerülni a vereséget.

Gréczy Zsolt szóvivő, DK

lásd még: Orosz hacker-támadás nyomai Macron főhadiszállásán

Szerző
Frissítve: 2017.05.07. 17:57