Diáklányokat engedett el a Boko Haram

Publikálás dátuma
2017.05.08. 07:32
FOTÓ: REUTERS

Muhammadu Buhari nigériai elnök vasárnap találkozott azzal a 82 nigériai diáklánnyal, akiket a Boko Haram iszlamista szervezet szabadon engedett, miután egyezséget kötött a kormánnyal. A lányok annak a 276 fős csoportnak a tagjai, akiket 2014 áprilisában raboltak el a szélsőségesek az éjszaka közepén egy chiboki bentlakásos iskolából.

Az elmúlt években többeknek is sikerült elszökniük a fogságból – emlékeztet a CNN –, ám az elrablásuk idején 16 és 18 év közötti, keresztény lányok többsége mostanáig a Boko Haram táboraiban raboskodott. A visszatérésük után nyilatkozó lányok arról számoltak be, hogy áttérésre kényszerítették őket, majd házasságot kellett kötniük a szélsőségesekkel, akik gyakran bántalmazták őket.

Szerző

Mégsem nyúlja le az állam a karádi szőlőket

Publikálás dátuma
2017.05.08. 07:15

Jogtalanul tette volna rá az állam a kezét huszonhét karádi gazda szőlőjére. Ezt az illetékes hatóságok is elismerték azután, hogy – amint azt a Népszava megírta – a Somogy megyei község képviselő-testülete az érintett szőlészek kérésére határozatot fogadott el, felszólítva az illetékeseket a jogsértő folyamat visszafordítására.

A térség országgyűlési képviselője, Witzmann Mihály nemrégiben személyesen jelentette be Karádon a gazdák előtt: az illetékes hatóságok elismerték tévedésüket, az állam tulajdonbejegyzése napokon belül lekerül a földhivatali nyilvántartásról.

A karádi gazdák csaknem 30 éve ültették a szőlőtőkéket egy hajdani állami gazdasági osztatlan közös tulajdonon, melyen tulajdonrésze maradt az államnak is. A földtulajdonosok közvetlenül húsvét előtt szembesültek azzal: valakik az állam mögé bújva kimérették az állam tulajdonrészét, s ez a 3,6 hektár éppen a huszonhét gazda szőlőterülete lett, noha szántó és agyaggödör művelési ágú terület is akad a birtokon. A szőlősgazdák már egy áprilisi képviselő-testületi ülésen állították: törvénytelen volt maga a részarány-kijelölés is, hiszen mivel anno egykori állami gazdasági dolgozókként kárpótlásul kapták a földet, a jogszabály nem is tenné lehetővé a kimérést.

Egykori állami gazdasági területként ez az eljárás valóban nem lett volna alkalmazható - mondta a Népszavának Witzmann Mihály. A karádiak a kormánypárti képviselőt is megkeresték, aki elmondása szerint ezt követően felvette a kapcsolatot a Somogy Megyei Kormányhivatallal, a földhivatallal és a nemzeti földalapkezelővel is. A jogi helyzet feltárásában a kormányhivatal volt a segítségére, mely egyértelműen azt az álláspontot alakította ki: a kérdéses földrészletet nem lehet megosztani. Így a tulajdonviszonyok változatlanok maradnak, a gazdák folytathatják a szőlőművelést. "A földrészlet-megosztási kérelmet el kellett volna utasítani, az elutasítási ok azonban csak az eljárás megindítását követően jutott a földhivatal tudomására" – válaszolta Witzmann a felelősöket firtató kérdésünkre.

Az azonban továbbra is kérdés – hiszen ezekre nem kaptunk feleletet –, hogy ki és milyen szándékkal kérte a tulajdonrész-kijelölést az állam nevében a karádi osztatlan közösből. Azt sem tudni, történik-e felelősségre vonás az állami szervek által elkövetett hibáért, továbbá hogy miként lehet megakadályozni, hogy az országban másutt is hasonló „meglepetések” érjék a gazdákat…

Ifjabb Mondok nem érti
A Somogy megyei Karád a közelmúltban az izsáki fideszes polgármester, Mondok József vadászházairól is elhíresült, hiszen nem csak a Bács-Kiskun megyei városban, hanem a somogyi faluban is épült vadászháza uniós támogatásból. Az izsáki polgármester fia, ifjabb Mondok József immár állandó jelleggel Karádon él, ő vezeti a helyi mezőgazdasági zrt-t. Ifjabb Mondok is megszólalt a szőlőbirtok-lenyúlási ügyben, lapunk korábbi cikkére reagált egy karádi közösségi Facebook-oldalon, s többek között azt írta: nem érti, a karádi képviselő-testületnek, mi köze van a karádi gazdák ügyéhez.



Ismét előztek a szocialisták

A kormányközeli Századvég Alapítvány friss közvélemény-kutatásának eredményei szerint a kormánypártok előnye stabil, a Jobbik támogatottsága tovább csökkent, ezzel mind a teljes népesség, mind a biztos szavazó pártválasztók körében az MSZP megelőzte a szélsőjobboldali pártot. 

A kormánypártok támogatottsága szerintük jelenleg 32 százalék a teljes népességen belül, a Jobbik hónapok óta tartó gyengülése folytatódott, áprilisban már csak a teljes népesség 9 százaléka szavazott volna a pártra; az MSZP támogatottsága a teljes népesség körében jelenleg 12 százalék, a DK és az LMP 4-4 százalékon áll, az Együttre továbbra is 1 százalék voksolna. A közlemény szerint a többi pártra összesen a megkérdezettek 5 százaléka szavazna, a bizonytalanok aránya 33 százalékra emelkedett az elmúlt egy hónapban.

Szerző