Rákterápia - Személyre szabottan

Egy új eljárással öt nap alatt kideríthető, hogy a szóba jöhető kemoterápiás gyógyszer-kombinációk közül melyik a leghatékonyabb az adott ráktípusra.

Ha van daganatos szövet, egy pécsi laboratórium öt nap alatt megmondja, hogy a szóba-jöhető kemoterápiás 18-20 gyógyszer kombináció közül melyik lehet az adott ráktípusra a leghatékonyabb. A módszernek még csak a klinikai próbája zajlik a baranyai megye székhelyen, de a kutatást végző cég igazgatója szerint munkájukkal sok rákbeteget segíthetnek hamarosan hosszabb, és a most elérhetőnél jobb minőségű élethez.

Az eljáráshoz a betegből eltávolított daganatszövetből van szükség egy darabkára – mondja Erdős Attila, a Humeltis Kft. vezetője. – Ezt a szövetet előbb az alkotó sejtjeire bontják, majd a laborban újra összerakják, „kinövesztik a daganatot”, amin aztán a különféle gyógyszer kombinációkat ki lehet próbálni. Itt meg lehet tapasztalni, hogy pontosan melyik pusztítja el a tumort.

– Amikor a sebész kiveszi a daganatot, kapunk belőle egy darabot – magyarázza Erdős Attila a folyamatot – abban van húsz fajta sejt. Ezt a szövetet mi nem tartjuk egyben, hanem szétszedjük, egységesítjük. A sejtek ezután újra összeállnak a beteg daganatára jellemző újabb háromdimenziós szövetté. Ebből aztán csinálunk annyi gombóckát, ahány terápiát szeretnénk próbálni rajta. A gyógyszert abban a dózisban és abban a formában adjuk hozzá, amely a legjobban hasonlít ahhoz, ahogyan azt a beteg kapja.

A technológia Pongrácz Judit, a Pécsi Tudományegyetem professzorának biotechnológiai fejlesztése nélkül nem működne. A professzor a világon elsőként rakott össze 3D-s emberi tüdőszövet-modellt. A fejlesztés azért is számít újdonságnak, mert a gyógyszerkutatásban, diagnosztikában eddig elterjedt egyszerű sejttenyészetek csupán a sejtekben zajló reakciókat voltak képesek mérni. A 3D-s keretrendszer viszont a szövetekben zajló reakciókat is megmutatja. A következő fejlesztések már az immunrendszert aktiváló tumorellenes szerek tesztelési lehetőségeit vizsgálják.

A gyógyszerkutatásban a szövetes hatóanyag vizsgálatokat eddig csak állatkísérletekben tudták elvégezni, viszont az ottani reakciók eltérhetnek az emberi szervezetben tapasztaltaktól. Emiatt az ezt követő klinikai kipróbálás még sok kockázatot rejtett a betegek számára.

Az egyetemi fejlesztésből származó szabadalmakat a PTE a Humeltis Kft. elnevezésű, spin-off vállalkozás formájában viszi tovább.

A ráksejteket már nagyon régen 10-50 évvel ezelőtt is tenyésztettek a laboratóriumokban, ezekre cseppentették a gyógyszert. Öt-hat évvel ezelőtt jöttek rá a tudósok arra, hogy a daganatos sejt viselkedését befolyásolják a környező szövetek is. Pongrácz Judit pedig azt ismerte föl, hogyan lehet 3 dimenziós szövetet építeni, olyat, ami épp úgy viselkedik, mint például az emberben az élő tüdő, s így a gyógyszerek élő szervezetre kifejtett hatása is jobban tesztelhető. A szabadalmaztatott eljárással ma már van lehetőség arra, hogy gyakorlatilag minden nem véreredetű daganatból származó össze lehet állítani a betegre jellemző szövetté. Az le is fagyasztható és szükség esetén bármikor "életre kelthető."

Az eljárásban nagyon fontos a beteg onkológusával a kapcsolat – folytatja Erdős Attila – aki nem csak a daganatos szövetet látja, hanem a beteg egyéb életfunkciót is. A végső terápiás döntés is a kezelőorvosé, hiszen ő az aki nemcsak egy daganatszövetet lát, hanem a beteget.

Erdős Attila szerint a módszer legfontosabb nyeresége az idő. Ma a gyakorlatban a minta-vétel után az orvosok azonnal elkezdik kezelni a beteget valamilyen jónak gondolt szerrel, a protokoll szerint azt, hogy hat-e és milyen eredménnyel a szer, azt 3-4 hónap után ellenőrzik. Ez pedig meglehetősen hosszú idő egy rákbeteg életében. A Humeltis eljárásával öt nap múlva kiderül, hogy melyik készítmény ígéri a legtöbb eredményt a terápiában. A klinikai vizsgálatban eddig több mint 200 beteg mintáját vizsgálták és az eddigi eredmények alapján 90 százalékos biztonsággal meg tudják mondani, hogy a választott gyógyszer hatékony lesz-e.

Ez a vizsgálat várhatóan ősztől elérhető a betegeknek.

Csökkentik a szakrendelők lemaradását

Ötmilliárd forintos uniós pénzt kapnak a szakrendelők, az összegből felújításokra, gépekre és műszerekre, betegkényelmi eszközökre költhetnek – jelentette be Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár kedden újságíróknak. A politikus hozzá tette: a cél az, hogy minél több embert lássanak el a járóbetegként, és csak azért, mert a rendelőben rosszak a diagnosztikai és egyéb körülmények, senkit ne küldjenek, vagy fektessenek be a kórházba.

Lehoczky Péter, a Medicina 2000 Poliklinikai Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke azt mondta: örülnek a pénznek, a lehetőségnek, hiszen eddig a rendelők rendre kimaradtak a fejlesztésekből. A tovább küldések aránya azonban lényegesen csak akkor csökkenhet, ha kapnak többlet finanszírozást az ellátásokra és egyéb ösztönzőkkel enyhítik a szakorvoshiány is. Már itt is egyre hosszabbak az előjegyzési listák, például csak a kardiológiákon már átlagosan 41 napot kell várni. A sorok mérséklésére legutóbb egymilliárd forintot kértek a kormányzattól.