Ember nagyságú kakasokat festett fel Verebics Ági átlátszó fóliákra, melyek megtekinthetők a nyolcadik kerületi A.P.A. Galériában. – Egy kakashadsereget akartam felvonultatni – mondja Verebics, aki azért akart két méter magas kakasokat festeni, hogy a látogató, amikor betér a kiállítóterébe, úgy érezze, hogy egy baromfiudvarban jár. Verebics, aki a festővászon mellett fémre, fára és alumíniumra is dolgozik, azért festett ezúttal nagyméretű fóliákra, hogy a befogadó még inkább belevesszen a kakasok összeolvadó látványába, átérezve a baromfi-világ kaotikusságát.
– Festés közben alaposan belemélyedtem a tyúktémába – mondja Verebics, aki komoly kutatómunkát végzett. Egyenként tanulmányozta az egyes tyúkfajtákat, a brahma tyúk, a gyöngytyúk, a selyemtyúk és az erdélyi kopasztyúk alakját, tollazatát és temperamentumát. Merthogy Verebics idővel arra a következtetésre jutott, hogy minden egyes baromfi egy külön személyiség. – Mindenféle jószág van: a felbőszült, a szexuálisan frusztrált és a harcias – mondja Verebics. A kiállítás második termében látható tyúk- és kakasportréiról is mintha különböző emberek néznének vissza ránk. Egy látogató meg is jegyezte a művésznőnek, hogy a baromfi-portékról a kollégáit és főnökét vélte viszontlátni.
Verebics három-négy éve Indonéziában járt, ahol meglátott egy fekete szumátrai kakast, melyet gazdái díszállatként gondoztak, és üvegbura alatt tárolták. Ági fotót készített a kakasról, aztán később itthon, a műtermében vászonra festette. Ugyancsak megihlette, amikor Bali szigetén nyaralt, és harcra kiképzett kakasokat látott, akiknek lábára gazdáik sarkantyút húztak, testüket feldíszítették. Balin ugyanis a kakas és gazdája mintha egy test, egy lélek lenne. Hasonló megállapítást tett a híres antropológus, Clifford Geertz is, amikor az ötvenes évek végén megírta híres tanulmányát a bali kakasviadalról.
A legújabb emlékek mellett alkotás közben a régiek is eszébe jutottak Verebicsnek. Mikor még kislány volt, nővérével, a szintén képzőművész Katival szülőfalujukból, Dégről átjártak nagymamájuk telkére, Igarra. Ilyenkor a ház udvarán a két kicsi Verebics szénnel vagy akvarellel rajzolta le a nagyi lovát, nyulát, birkáit, disznóit és a tyúkokat.
Amióta megnyílt a kiállítás Verebics kedve is megjött ahhoz, hogy a jövőben vásároljon magának egy jószágot: "Egy selyemtyúkot szeretne, a pufók teste és a vicces járása miatt. Korábban volt már pintyem. De most egy selyemtyúkra vágyom. Elnézegetném, ahogy a műteremben kapirgál, meg létezik."
Infó
Pitvar Hierarchia – Verebics Ágnes kiállítása az A.P.A Galriában, Budapest, VIII. Horánszky utca
