Nyitna Pjenjan felé az új elnök

Publikálás dátuma
2017.05.10. 07:33
FOTÓ: GETTY IMAGES NEWS/CHUNG SUNG-JUN

„Érzem, hogy az emberek új kormányt akarnak” – mondta kedden Mun Dzse In a balközép Demokrata Párt elnökjelöltje, miután leadta szavazatát. Órákkal később szavai beigazolódtak: az exit poll eredmények szerint az 50 milliós ázsiai országban valóban a változásra, s az egykori emberjogi ügyvédre, Munra voksolt a lakosság 41,4 százaléka.

Dél-Koreában hónapokkal az eredetileg kitűzött decemberi dátum előtt járultak az urnák elé a választók, ugyanis decemberben egy felelősségre vonási eljárást (impeachment) követően távozni kényszerült a korábbi konzervatív államfő, a korrupciós botrányba keveredett Pak Gun Hje.

A választók körében így a keddi elnökválasztás egyik központi témája volt az országot irányító elit vagyonosodása, a társadalmi egyenlőtlenség, s a mind nagyobb fenyegetést jelentő észak-koreai rezsimmel szembeni politika. A 64 éves Mun – emlékeztet az AFP hírügynökség – főképp a gazdaság felpörgetését helyezte fókuszba, ám azt előrebocsátotta, hogy szívesen ellátogatna Phenjanba.

Szerző

Lendületben Macron francia köztársasága

Publikálás dátuma
2017.05.10. 07:32
Manuel Valls (jobbra) már a kampány idején közölte, hogy Emmanuel Macront támogatja FOTÓ: REUTERS/PHILIPPE WOJAZER
Emmanuel Macron elnökválasztási győzelme jelezte a hagyományos francia pártok válságát. Mozgalmának látványos felemelkedése a Szocialista Párt végét is jelentheti.

Manuel Valls volt szocialista miniszterelnök Emmanuel Macron pártjának színeiben indul a júniusi parlamenti választásokon. Valls keddi bejelentése annak ellenére meglepetésnek számított, hogy a baloldal előválasztásán Benoit Hamonnal szemben alulmaradó szocialista politikus már az elnökválasztás első fordulójában jelezte, nem saját pártja jelöltjét, hanem Macront támogatja. Az elnökválasztási kampányban racionális érvvel indokolta döntését, mondván, Hamonnak esélye sincs második fordulóba kerülni, nem tud a Franciaország számára valós veszélyt jelentő szélsőjobboldali radikális Le Pen ellenfele lenni.

Az En Marche! mozgalomból La République en Marche párttá alakult Macron-formációba való átigazolás Valls által adott magyarázata azonban azt jelzi, hogy a hagyományos demokratikus centrumpártok, a fennálló politikai berendezkedés válsága sokkal mélyebb, mint amilyennek első látásra tűnt. Olyannyira mély, hogy már saját vezető képviselői sem hisznek abban, hogy megreformálhatók ezek a pártok, hogy képesek lesznek hosszú távon eleget tenni a választói elvárásoknak. Valls úgy fogalmazott, azért indul Macron pártjának színeiben, mert meglátása szerint a Szocialista Pártnak nincsen jövője. Hozzátette azonban, hogy csupán a Szocialista Párt halott, nem pedig annak értékei. Ezzel egyértelművé tette azt is, hogy a magát centristának nevező En Marche!-t baloldali alakulatnak tekinti.

Ahhoz azonban, hogy a La République en Marche képviselője lehessen, egyetlen nap alatt kell beadnia jelentkezési kérelmét. A megválasztott államfő egyelőre nem kommentálta volt miniszterelnöke bejelentését (Macron 2014 augusztusa és 2016 augusztusa között a második Valls kormány gazdasági minisztere volt), pártja szóvivője csak annyit jelzett, hogy Valls egyelőre nem nyújtotta be jelentkezését, márpedig senkivel sem tesznek kivételt.

Az elnökválasztási győzelem után Macron lemondott az En Marche! elnökségéről, amelyet ügyvivőként Catherine Barbaroux vezet. A június 11-18-i parlamenti választásokon már nem mozgalomként, hanem pártként szerepel immár az új néven, La Republique en Marche amely magyarul Lendületben a köztársaságként fordítható. A párt szóvivője kedden közölte, minden választási körzetben indítanak jelöltet, az 577 nevet csütörtökön ismertetik.

A tavaly áprilisban alapított En Marche valóban lendületben van. Macron győzelme az év eleji előválasztások idején is még irreálisnak tűnt, annak ellenére, hogy a történelmi pártok válsága akkor is kétségtelen volt. Most már az sem elképzelhetetlen, hogy az igencsak stabil francia politikai berendezkedés is radikális változáson megy át, és egy gyökértelen formáció megnyeri a parlamenti választást is. Macron néhány hete még alig ismert pártja ugyanis minden közvélemény-kutató iroda szerint vezeti a népszerűségi toplistát, a választás pedig eléggé közel van ahhoz, hogy a fiatal elnök és párt lendülete még kitartson. A két forduló között a francia elemzők is azt emelték ki, hogy Macron elnökségének sikere attól függ, hogy maga mögé tudja-e állítani a centrumpártokat. Most viszont úgy tűnik, a centrumpártok – de leginkább a Szocialista Párt - jövője attól függ, hogy hányan követik Manuel Valls példáját. Francois Bayrou, igaz nem túl jelentős, Demokratikus Mozgalma (MoDem) már az elnökválasztási kampányban beolvadt az En Marche-ba.

Szerző

Obama újra színre lép

Publikálás dátuma
2017.05.10. 07:31
Barack Obama lazára veszi a figurát, mióta leköszönt az elnökségről FOTÓ: EP/GETTY IMAGES/ZACH GIBSON
Barack Obama két elnöki periódus után távozott ugyan a Fehér Házból, de az 55 éves politikus nem készül visszavonulni. Néhány hét pihenés után egyre aktívabb a 44. elnök. 

Április végén Chicagóban tehetséges fiatalok fórumán vett részt, vasárnap a bostoni Kennedy-könyvtárban mondott nagy beszédet, tegnap első külföldi útján, Milánóban tartott előadást a klímavédelemről egy nemzetközi élelmiszer-innovációs találkozón. Obama leköszönésekor megmondta, az aktív politizálásban ugyan nem vesz részt, de hallatni fogja hangját a számára fontos kérdésekben. Erre az útját kereső Demokrata Pártnak nagyon is szüksége lehet.

Hagyomány, hogy volt elnökök nem nyilvánítanak véleményt utóduk politikájáról, de Obama egyszer már megtette, szóvivője útján bírálta Donald Trump hét muszlim állam polgáraira kirótt utazási tilalmát. Trump nekifogott elődje örökségének lebontásához, egyebek mellett visszavonta a károsanyag-kibocsátásról szóló elnöki rendeletét. A képviselőház – ha nem is az első száz napban – elfogadta az Obamacare egészségbiztosítási törvény módosítását (a szenátusi vita még hátravan). Trump a héten dönt arról, kivonul-e az Egyesült Államok a párizsi klímaegyezményből. E lépéseket a volt elnök aligha hagyja szó nélkül.

Obama vasárnap a John F. Kennedy volt elnökről elnevezett Bátorság-díjat vehette át a meggyilkolt elnök lányától, Caroline Kennedytől, akit Trump rövid úton visszarendelt a tokiói nagyköveti posztról. Beszédében Obama név szerint nem említette Trumpot, de a republikánus honatyáknak üzent. Felidézte, hogy számos demokrata képviselő a posztjával fizetett azért, mert az egészségügyi reformra szavazott 2009-ben, de ma is úgy gondolják, megérte. „Remélem, hogy megértik, a bátorság nem azt jelenti, hogy azt tesszük, ami politikailag hasznos, hanem hogy azt teszik, amit a szívük mélyén helyesnek gondolnak” – próbált az Obamacare visszafordításáról hamarosan szavazó republikánus szenátorok lelkére beszélni a volt elnök. Obama egyébként a harmadik, Gerald Ford és George H. W. Bush után, aki megkapta a Bátorság-díjat.

A 44. elnököt máris megvádolták, hogy az elnökségről leköszönve pénzt akar keresni, noha elődei esetében nem láttak kivetnivalót abban, hogy komoly honoráriumért vállaltak beszédeket. Bill és Hillary Clinton 2000 óta több mint 150 millió dollárt keresett beszédeivel, Hillaryt a tavalyi kampány során még saját pártjában is rengeteget bírálták Wall Street-i kapcsolatai miatt. Ezek után óhatatlanul vihart kavart, amikor bejelentették, hogy szeptemberben Obama egy Wall Street-i cég, a Cantor Fitzgerald által szervezett egészségügyi konferencián 400 ezer dolláros díjért szólal fel.

Az Obama-házaspár minden idők legmagasabb összegű könyvszerződését kötötte a Penguin Random House könyvkiadóval, két könyvért, a volt elnök és a volt First Lady memoárjáért 65 millió dolláros előleget fizet a kiadó. Barack Obama nem csupán kiváló szónok, de jó tollú író is, előző két önéletrajzi kötete nagyon sikeres volt, Michelle Obama pedig rendkívül népszerű, s így az ő visszaemlékezése is kelendő lesz. A New Yorker magazin szerint az, hogy Obama honoráriumot fogad el beszédeiért, azt valószínűsíti, hogy Michelle tényleg komolyan gondolja: soha nem fog indulni az elnökségért. A bevétel nagyrésze azonban az Obama-alapítványba megy, Obama elnöki könyvtárának terveit május elején mutatták be.

Obama még hivatali idejében megvétózta Jason Chaffetz republikánus képviselő törvényjavaslatát, amely szerint csökkenteni kellene a volt elnökök hivatalos járandóságát (évi 205 ezer dollár jelenleg az elnöki nyugdíj, plusz hivatal fenntartása és titkosszolgálati védelem), ha külső bevételeik meghaladják a 400 ezer dollárt. Chaffetz felvetette, hogy újra benyújtja az indítványt, ezzel öt exelnök jövedelmét kurtítaná meg.

Washingtonban közben az Obama karrierjének indulásáról szóló friss könyvet forgatják, s persze a romantikus szálat találták legérdekesebbnek. A szerző, David Garrow persze nem az első, aki beszámol róla, hogy Obama három évig egy fehér lánnyal élt együtt, mielőtt Michelle Robinsonnal találkozott volna. Sheila Miyoshi Jager szerint Obama kétszer is megkérte a kezét, de ő nemet mondott. Az életrajz ugyanakkor azt sejteti, hogy a feketék jogaiért harcolni készülő Obama jövendő politikai karrierje szempontjából nem találta előnyösnek a kapcsolatot, ezért szakított Jagerrel, aki ma az Oberlin főiskola professzora.

Szerző