Nyertesek, vesztesek

Polák István könyvtárosnak a május 5-i számban Esélyt a szavazóknak! címen megjelent írásához annyi kiegészítést fűznék, hogy a tisztán listás választási rendszer nem szükségképpen arányos. Az Európai Parlamenti választáson csak listákra lehet szavazni, mégsem arányos a mandátumok kiosztása, az ugyanis nem a szavazatok arányában, hanem az úgy nevezett d'Hondt formula alapján történik.

Ennek lényege, hogy a bejutási küszöböt elért pártok nevével a szavazási lista sorrendjében oszlopokat képeznek, majd a pártok neve alatti első sorba beírják az adott pártok által kapott szavazatok számát, a nevek alatti második sorba a kapott szavazatok felét, a harmadikba a harmadát, és így tovább. Ezt követően megkeresik a táblázatban szereplő legnagyobb számot, és az a párt kap egy mandátumot, amelynek oszlopában ez a szám szerepel, utána a második legnagyobb szám következik, és a megfelelő párt kap egy mandátumot, majd a harmadik...

Az Európai Parlamenti választás során 22 mandátumot osztottak ki, ami arányos rendszerben a Fidesznek 11, az Együtt-PM-nek 2 mandátumot eredményezett volna. A d'Hondt formula alapján a Fidesznek 12, az Együtt-PM-nek 1 mandátum jutott. A d'Hondt formulán alapuló és az arányos listás választási rendszer az esetek többségében azonos mandátumkiosztást eredményez, azonban eltéréseket is okozhat. Az Európai Parlamenti választáson a Fidesz ennek haszonélvezője, az Együtt-PM pedig kárvallottja volt.