Felragyoghat a nap Korea fölött

Publikálás dátuma
2017.05.11. 07:31

Tegnap iktatták be hivatalába az új baloldali elnököt Dél-Koreában, aki jelezte: hajlandó ellátogatni Észak-Koreába. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a feszültség oldódása várható a régióban.

Nyolc év ború után ismét felragyoghat a nap a Koreai-félszigeten. „Napfény-politikának” hívták ugyanis azt az 1998 és 2008 közötti időszakot, amikor Dél-Koreában baloldali kormány volt hatalmon, s felélénkültek a gazdasági-diplomáciai kapcsolatok Észak-és Dél-Korea között. Most is ez várható, hiszen a tegnap beiktatott Mun Dzse In a rendkívül szerény, 10 perces ceremónia után elmondta: megfelelő körülmények között akár Phenjanba is ellátogatna. Jelzésértékű, hogy az új elnök – aki észak- koreai menekültek fia - már az első napján deklarálta szándékát.

Csoma Mózes, az ELTE koreai tanszékének vezetője szerint az utóbbi hetek feszültsége után enyhülés várható a régióban. Phenjan aligha adja fel nukleáris ambícióit, ám ha Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal enyhül a feszültség, elképzelhető, hogy hónapokig, akár évekig nem kerül sor újabb nukleáris tesztre. „Az észak-koreai tömegtájékoztatás már kedden, az elnökválasztás napján a feszültség enyhítése mellett állást foglaló nyilatkozatokat adott ki” – mondta a Népszavának Csoma, aki hozzátette: a két ország közeledésében annak is szerepe van, hogy Phenjannak megromlott a kapcsolata Kínával, miután szövetségese, Peking „pálcát tört fölötte az elmúlt időszak vállalhatatlan lépései miatt”. A szakértő szerint Észak-Koreának azért is fontos a dél-koreai közeledés, mert az 1998-2008 közötti időszak tapasztalatai alapján a rezsim komoly gazdasági együttműködésre számíthat.

De ami még ennél is fontosabb lehet politikailag, az a turisztikai kapcsolatok esetleges újraindulása. 1998-ban, az akkor hivatalba lépő kormányzat első lépéseinek egyike volt, hogy létrehozta a turisztikai kapcsolatot Phenjannal. „Ez szinte virtuálissá tette a megosztottság állapotát. Az ilyen kapcsolatok, a majdani egyesítés, és az észak-koreai rezsim belső eróziója szempontjából is nagyon fontosak” – magyarázta lapunknak Csoma Mózes.

Az dél-koreai lakosság 41 százaléka azonban nem csupán Észak-Korea politikája miatt szavazott az egykori emberjogi ügyvédre a keddi előre hozott voksoláson. Változást akartak az elmúlt 9 év konzervatív kormányzása, és a jelenleg börtönben ülő Pak Gun Hje elnök után, aki egy korrupciós botrányba bukott bele. A tavaly ősszel kezdődött, ún. gyertyás forradalomnak nevezett tüntetéssorozat betetőzése Mun győzelme. A tüntetések a konzervatív elitben való csalódást fogalmazták meg. Csoma szerint azonban, ha az elégedetlenség és a tüntetések gyökerét keressük, vissza kell menni 2014 tavaszáig.

„Ekkor következett be a Sewol kirándulóhajó katasztrófája, amely során több száz iskolás gyerek vesztette életét. A dél-koreai közvélemény úgy érezte, hogy az elnök és a hatóságok nem megfelelően kezelték a helyzetet. Ettől kezdve az indulat folyamatosan nőtt a kormányzó konzervatív elit iránt. Ez csúcsosodott ki a gyertyás forradalommal, és betetőzött a mostani győzelemmel.”

Mun Dzse In
1953-ban született a koreai háború hadifogolytáboráról híres Kodzse-szigeten (régi átírással Kocsedó). Szülei a koreai háború idején menekültek el északról. A család igen nehéz körülmények között élt, édesanyja tojást árult, édesapja hadifogolytáborban dolgozott – olvasható a BBC portréjában. Ennek ellenére sikerült taníttatni a fiukat, akit felvettek a jogi egyetemre.
A baloldali diákcsoportokban aktív diákot nem sokkal később letartóztatták, mert tüntetést szervezett az előző elnök, Pak Gun Hje apja diktatórikus rendszere ellen. Egy ideig börtönben ült, ott tette le a vizsgáit, majd egy barátjával, Ro Mu Hjonnal ügyvédi irodát alapított. Rot 2003-ban elnökké választották, s Mun lett az egyik fő tanácsadója: „Ro árnyéka”, ahogy akkoriban nevezték. Mun régi barátja, Ro öngyilkossága után három évvel, 2012-ben indult először az elnöki posztért. Akkor alulmaradt Pakkal szemben, ám öt évvel később, a szavazatok 41 százalékával aratott győzelmet.

Hivatalos: lemondott a francia kormány

Hivatalosan is benyújtotta lemondását szerda este Bernard Cazeneuve francia miniszterelnök és kormánya, miután az alkotmánytanács jóváhagyta Emmanuel Macron köztársasági elnökké választását - közölte szerda este a francia elnöki hivatal.

A hivatalos közlés szerint a távozó szocialista államfő, Francois Hollande, akinek vasárnap jár le a mandátuma, "a köztársasági szokásjognak megfelelően" tudomásul vette a kormánya várt lemondását és felkérte Bernard Cazeneuve-öt, hogy lássa el a folyó ügyeket az új kormány megalakulásáig, amely a jövő hét elején esedékes. 

Utoljára ült össze szerdán Francois Hollande elnökletével a szocialista kormány. A köztársasági elnök a szociális párbeszéd fontosságára figyelmeztetett négy nappal azelőtt, hogy átadja a hatalmat megválasztott utódának, Emmanuel Macronnak. A kormányülést követően Francois Hollande az Elysée-palota lépcsőjén búcsúzott el 17 miniszterétől és 20 államtitkárától, majd a párizsi Luxembourg-kertben Emmanuel Macronnal együtt részt vett és koszorúzott a rabszolgaság eltörlésének megemlékezési ünnepségén. 

Az alkotmánytanács szerda délután hivatalosan is kihirdette az elnökválasztás végeredményét: az összes szavazat összesítése alapján a 39 éves Emmanuel Macron a voksok 66,1 százalékát gyűjtötte össze, míg ellenfele, a Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen a szavazatok 33,9 százalékát kapta.

Szerző

Elhallgatott a közrádió Izraelben

Nyolcvanegy évi működés után szerda este az izraeli közszolgálati rádió, a "reset bet" is beszüntette adását, miután előző este a bezárásra ítélt régi közmédia tévéadása is véget ért az utolsó tévéhíradó sugárzásával.

Szerdán egész nap búcsúműsorokkal köszöntek el hallgatóiktól a rádiós újságírók. A déli hírműsor idején Reuven Rivlin államfő is ellátogatott a stúdióba, hogy együttérzésükről biztosítsa őket, és személyesen köszönje meg a médiamunkások áldozatos munkáját, akik közül sokan egész életükben a "reset bet"-ben dolgoztak.

"Közmédia nélkül nincs demokrácia, közmédia nélkül Izrael állama nem lenne Izrael, és ezért köszönöm mindannyiuk munkáját. A nyilvános vita lehetőségét, a különböző megítélésre váró vélemények napirenden tartását, melyeknél mindannyian megértjük, hogy nézetkülönbségeink vannak, és mindannyian ugyanazt a csodálatos értéket használjuk, amelyet a demokrácia rendelkezésünkre bocsájt: a közszolgálati médiát "- mondta Rivlin.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerda délután bírálta, méltatlannak nevezte, ahogyan kedd este megszüntették a régi köztelevízió híradóját, ugyanis csak két órával az adás előtt közölték a műsor készítőivel, hogy véget ér munkájuk. A kormányfői hivatal közleménye szerint a miniszterelnök csak a médiából értesült a döntésről. A Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint a régi közmédia felszámolásával megbízott hatóság azért határozott a műsorszórás beszüntetése mellett, hogy az új közmédiához átkerülő munkatársaknak legyen ideje felkészülni új munkájukra.

Az újjászervezett új közmédia várhatóan jövő kedden indítja meg adásait, addig óránként hírbeolvasás, és a hírblokkok között zene lesz hallható a közszolgálati rádió nyolc csatornájának frekvenciáin. Csak egy kivétel lesz, a köztévében húsz, ezzel megbízott munkatárs közvetíteni fogja szombaton az eurovízió selejtezőjét.

A kneszet várhatóan szerda este szavazza meg az új közmédia, a Tagid Hasidur Haiszraeli (Israel Broadcasting Corporation, IBC) elindításához szükséges új jogszabály utolsó részét, miután az utóbbi hetekben Netanjahu kérésére átalakították az IBC 2014-ben elfogadott szabályozását: kiemelték a hírszerkesztőséget az új közmédia szervezetéből, mert ezt az aktuális műsorokkal együtt, a régi közmédia dolgozóinak továbbfoglalkoztatásával egy különálló, és később létrejövő szervezethez rendelték, amelyet egy tanácsadó testület felügyel majd. 

Az új közmédia eredetileg április 30-án kezdte volna meg munkáját, de az indulást május közepére halasztották, hogy addig jóváhagyhassák a változásokat. Az ügy előzménye, hogy 2014 májusában az izraeli kormány elfogadott egy határozatot, amellyel felszámolták az addigra teljesen eladósodott izraeli közmédia-társaságot, a Resut Hasidurt (angolul Israel Broadcasting Authority, IBA), és eltörölték a minden tévékészülék-tulajdonostól évente beszedendő mintegy 300 sékeles (18 ezer forintos) előfizetési díjat.

Helyette megszavazták egy új közmédiacég, a sokkal kisebb és hatékonyabb "Tagid", vagy IBC intézményeinek létrehozását.  Az új közmédia munkatársai már tavaly ősszel bejelentették, hogy ők készek az előzetes tervek szerinti adásra, de Netanjahu többször követelte indulásuk elhalasztását. Tavaly novemberben Móse Kahlón pénzügyminiszterrel kötött kompromisszum eredményeként április 30-ra tűzték ki a végleges időpontot.

Szerző