Bordélyházi Arthur király

Publikálás dátuma
2017.05.11. 07:46

Guy Ritchie Európa Tarantinojaként zseniálisan ráérzett, mennyivel érdekesebb az előzmény: mennyivel igazabb egy bordélyban nevelkedett hőst belevetni Arthur király legendájának közepébe.

Itt nincs Merlin, aki ellopja, és nincs jóságos Sir Ector, aki nemes úrhoz méltóan nevelje Arthur királyfit. Arthur királyfi nem is tudja, hogy ő királyfi, becsületes utcai harcosként húzza ki az Excaliburt a kősziklából.

Guy Ritchie, aki a Madonna-házasságot nagyobb baj nélkül kiheverve visszafenegyerekesedett egykori önmagához, fittyet hány a legendának és mítosznak az Arthur király – A kard legendája című filmjében. Igaz, a bő két órás akció-őrület végén nála is ott a mesébe illő kerekasztal, a zsivány utcai harcosok lovaggá is lesznek ütve hűségükért, de a kerekasztal nem kerek. A mitikus bútordarabból hiányzik egy jókora cikkely, a csorba darabot ülik majd körbe a kerekasztal toprongyos lovagjai. Ritchie humora mindvégig pazar. Eljátszik a legendával és elmókázik a kellékekkel is, ahogy minden egyébbel, ami a gazdag és szerteágazó legendáriumhoz tartozik. A maga történetét meséli el Arthur királlyá válásáról. Az ő kispólyását, akit a véreskezű nagybácsi elől menekítenek el királyi szülei kastélyából, utcalányok veszik magukhoz, a bordélyban ők, az utcán meg szabad lelkű zsiványok nevelik azzá, aki végül lesz. Az Excalibur, a mindenható kard lényegében csak ráadás Arthur emberi értékeihez.

Ritchie zseniálisan ráérzett, mennyivel érdekesebb az előzmény: mennyivel igazabb egy bordélyban nevelkedett hőst belevetni a dicső legenda közepébe. A kegyetlen, harccal és halállal teli középkori élet sűrűjében, bandázás és utcai összecsapások között olyan kalandokat él meg hőse, olyan igaz barátokra tesz szert, és igaz döntésekre jut, ami a filmtől nézve hitelesíti Arthur király legendás bölcsességét. Merlin varázsló helyett Arthur kap segítségül egy szótlan, de neki erősen drukkoló mágus lányt, a győzelem azonban egyedül rajta áll.

Káprázatos technikával dolgozik a film. Ritchie Európa Tarantinojaként óriási fantáziával és gátlástalanul bedobja a filmes popkultúra legalantasabb és legnemesebb vívmányait egyaránt. Iróniája és humora élvezetesen kebelezi be akár a giccset is és mindebből valami egyedit teremt. Ő ugyan nem egy nevetséges godzillát rak a meséjébe világrengető rombolónak, viszont a minden képzeletet felülmúlóan óriási, méltóságos elefántok ugyanúgy „talált tárgyak” a középkori filmben. Tökéletesen saját világ ez, amelyben a szerkezet külön élvezetet kelt azzal, hogy hol előreszalad, majd visszahuppan a mese, felgyorsul, majd lelassul a kép. Az idővel való játék Ritchie kezében éppen olyan varázslatos eszköz, mint a fantáziadús technikai hatások, a rendkívüli látványosságok. Jude Law ármányos királya mellett Charlie Hunnam Arthurja és Astrid Berges-Frisbey máguslánya erős hármas támaszték a népes és remekül mozgatott szereplőgárdához. Egy hangyányit fárasztó a hosszúsága, de az eredeti tehetség örömével lep meg. Ritchie igazi életet kerekít Arthur és a csodakard Excalibur köré.

Excalibur
A legenda szerint az tudja megvédeni az országot, aki kihúzza a kőből a kardot. Ám, ha elbukik a harcos, akkor az Excalibur bezárul a kőbe. Történészek egy csoportja úgy hiszi a Glastonburyben talált pengecsonk alapján, hogy a kardot elpusztították.



Info

Arthur király – A kard legendája

Rendező: Guy Ritchie

Forgalmazó InterCom

Mától a mozikban

Szerző

Változtak a cannes-i filmfesztivál szabályai

Módosították a cannes-i filmfesztivál szabályzatát, a jövő évtől kötelező lesz a versenybe meghívott alkotásokat francia mozikban is bemutatni - jelentették be szerdán a mustra szervezői.

Döntésüket az után hozták meg, hogy nem jutottak megállapodásra a Netflix videomegosztó szolgáltatóval a versenybe meghívott két filmjének francia mozikban való forgalmazásáról. A fesztivál illetékesei szerdai közleményükben sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy a Netflix nem mutatja be a francia mozikban két meghívott filmjét. A cannes-i fesztivál "hiába kérte a Netflixet, hogy fogadja el", hogy a két alkotást moziban is bemutassák, és ne csak az előfizetői számára tegye hozzáférhetővé a világ legnagyobb videó megosztó szolgáltatója. 

A fesztivál sajnálja, hogy "semmilyen megoldást nem lehetett találni", s ezért bejelentette, hogy a jövő évi szabályozásában kötelező teszi a versenybe meghívott alkotások mozibemutatóját - olvasható a közleményben egy héttel a 70. cannes-i fesztivál kezdete előtt. "Ezentúl minden olyan produkciónak, amely a cannes-i versenyben kívánja magát megmérettetni, el kell magát arra köteleznie, hogy a francia mozikban is bemutatják" - hangsúlyozták a szervezők.

A két film a Dustin Hoffman főszereplésével és Noah Baumbach rendezésében készült The Meyerowitz stories, valamint a dél-koreai Bong Jon Hu fantasztikus kalandfilmje (Okja) Tilda Swinton és Jake Gyllenhaal közreműködésével. A szervezők ugyanakkor a közleményben hangsúlyozták: az elmúlt napokban elterjedt híresztelésekkel ellentétben a két film a versenyprogramban marad. 

A hivatalos versenyprogramban 19 film, köztük Mundruczó Kornél Jupiter holdja című alkotása versenyezhet az Arany Pálmáért. Az Arany Pálmát május 28-án adják át, a nemzetközi zsűri elnöke Pedro Almodóvar spanyol rendező.

Szerző

Letáncolták a világot a miskolci múzeumosok

Egyedülálló bravúrt hajtott végre a miskolci Herman Ottó Múzeum: először neveztek videójukkal az Amerikából indult Museum Dance Off versenyre, és rögtön meg is nyerték azt.

A Herman Ottó Múzeum nemcsak az első magyar, hanem az első kelet- és közép-európai pályázó volt. A kifejezetten kemény versenyen olyan ellenfeleket, intézményeket kellett legyőzni, amelyek milliós világvárosokban, kontinensnyi országokban működnek.

A végeredmény: a miskolci videó az összes interneten leadott szavazat (181 617) 56 százalékát, egészen pontosan 100 815 voksot szerzett. Ezzel sikerült túlszárnyalni a tavalyi győztes, a melbourne-i Victoria Museum teljesítményét, amely egy évvel ezelőtt 79 ezer szavazattal szerezte meg az első helyet.

A Herman Ottó Múzeum munkatársai folyamatosan kapták a visszajelzéseket a múzeumi kollégáiktól az ország minden pontjáról, iskolai osztályoktól, baráti társaságoktól, céges alkalmazottaktól, hogy rájuk szavaztak, és mindenkit erre biztattak a környezetükben. Hihetetlen módon pörgött a téma a közösségi médiafelületeken is, így a hír valóban rengeteg emberhez jutott el, ők mind segíteni akartak egy-egy kattintással.

Szerző