- Miért vannak nehéz helyzetben a falvak?
- A mostani kormánynak nem számítanak sokat, s ezt a finanszírozásukból is látni lehet. Kétezer-négyszáz olyan település van, amelyben kétezernél kevesebb ember él, s tudunk olyan kormányzati tervről, amely szerint – ha 2018-ban a Fidesz-KDNP marad a hatalomban – ezekben a falvakban 2019-ben nem lesz önkormányzati választás, eltűnik a hagyományos értelemben vett képviselőtestület és a polgármester. Azt nem tudjuk, mi lesz helyettük, s miként integrálják ezeket a helyiségeket esetleg egy nagyobb, városi önkormányzatokhoz, de a mostani tapasztalatokból arra lehet következtetni, hogy ez a folyamat már megindult.
- Hol olvasható ez a koncepció?
- Nyilvánosan nem beszélnek róla, ám azt hallottuk, hogy egy egyetemi kört kértek fel az elképzelés kidolgozására. Jómagam is megkérdeztem kormánypárti országgyűlési képviselőket, s többen úgy reagáltak, hogy nem támogatják a tervezetet. Ami minimum annyit jelent, hogy a tervezet létezik, bár a parlamenti választások előtt természetesen nem kampányolnak vele.
- Felvállalna egy ilyen durva döntést ez a kormány?
- Magyarország területének fele 2000 fő alatti kistelepülésekhez tartozik, s nagyjából másfél-kétmillió ember él falvakban. Nem is muszáj nagy csinnadrattával megszüntetni az ilyen önkormányzatokat, elég, ha ellehetetlenítik a szakembergárdát: a kormányhivatalokban, járási hivatalokban dolgozók bérét felemelik, az önkormányzatiakét pedig nem, s így a városok elszipkázzák a szaktudást a falvakból. Ilyenre már most is akad példa: Zalaszántón például hosszú ideig nem találtak a felajánlott fizetésért jegyzőt, pénzügyest, így nem tudták időben elkészíteni a pénzügyi beszámolókat. Emiatt 54 millió forintra bírságolta őket az állam, miközben a falu saját bevétele alig 25 millió forint. Ez a tendencia végigsöpörhet a kis falvakon, s az lesz az eredménye, hogy sokan maguktól is bedobják a törölközőt.
- Nemcsak a szakemberek, a kistelepülések is alulfinanszírozottak…
- Ma Magyarországon 1500-1600 működési forráshiányos település van, nekik nincs annyi bevételük, amennyi fedezné a kötelezően rájuk szabott feladatok költségeit. Ezeknek a lukaknak a befoldására szolgálna az úgynevezett „műki”, vagyis a működési támogatás, amit a Belügyminisztérium szakembergárdája szépen akkurátusan ki is számol. Majd jönnek a párttitkárok, akarom mondani a kormánypárti parlamenti képviselők, és szépen átszabják az egészet, attól függően, hogy melyik polgármesterre haragszanak épp, ki nézett rájuk csúnyán, ki nem tapsolt eléggé, vagy ellenkezőleg: kit akarnak megjutalmazni. Nyilván nem mindenütt van így, de nagyon sok rossz példát hallottunk arról, hogy költi el a szakma helyett a politika ezt a közel 30 milliárd forintos támogatási büdzsét.
- Láttuk ezt Salgótarján esetében is: amikor szocialista polgármestert választottak, a korábbi másfél-milliárd forint helyett mindössze annyi pénzt kaptak – 60 millió forintot –, amennyi Egerben egyetlen templom felújítására jutott.
- Ebből is látszik, hogy a forráshiány nem csak a kistelepüléseket érinti. De itt van például Tokaj, a maga négyezer lakosával: tele van létesítménnyel, amiket fent kell tartani, de nincs bevétele, s minden évet 240 milliós hiánnyal kezdenek.
- Miként lehetne több bevételt generálni?
- Munkahelyekkel elsősorban. Vagy, mint Komlóskán, adókedvezményekkel, s az önfenntartásra való törekvéssel. A Borsod megyei Hernádszentandrás, a Győr-Sopron megyei Bánfalva, vagy a Csongrád megyei Kübekháza hasonló úton jár, de még nincs nagy számú követőjük.y a magyar
