Ősszel választ Ausztria?

Publikálás dátuma
2017.05.12. 07:33
FOTÓ: REUTERS/Heinz-Peter Bader
Előrehozott választásokat tarthatnak szeptember 17-én Ausztriában, miután szerdán lemondott a néppárt elnöke – írta csütörtökön az osztrák sajtó.

Reinhold Mitterlehner még a pártjának, az ÖVP-nek a vezetőit is meglepte váratlan bejelentésével. Sajtóértekezletén elmondta, hogy az ÖVP koalíciós partnerével, a szociáldemokratákkal sem volt felhőtlen az együttműködés, az SPÖ ugyanis eltért a közös reformprogramtól és saját útját járta. Az alkancellári, gazdasági miniszteri posztot is betöltő, túlságosan „emberszabású” 62 éves politikust ezen felül a kereszténydemokrata párton belül is állandóan bírálták. Ráadásul folyamatosan összehasonlítgatták a 30. életévét alig betöltött „trónörökössel” Sebastian Kurz külügyminiszterrel, akit modernebbnek, keményebbnek tartottak az „öregnél”. „Nem ragadtam a székemhez, s azt sem óhajtom kivárni, hogy utódomnak mikor lesz megfelelő az időpont a hatalom átvételére” – mondta búcsúbeszédében keserűen Mitterlehner.

Az osztrák politológusok és az elemzők most azt találgatják, hogy Kurz átveszi-e rögtön az ÖVP vezetését, s ha igen, kitölti-e másodhegedűsként a törvényhozási ciklust 2018 őszéig, ahogyan erre ajánlatot kapott Christian Kern kancellártól. Az elmúlt tíz évben négy pártelnököt fogyasztott el a néppárt, Mitterlehnernek már csak két és fél év jutott. Sebastian Kurz nem szeretne ötödik lenni, jelezte, hogy csak akkor áll a párt élére, ha elődeinél sokkal nagyobb hatalmat garantálnak neki. Az ÖVP-ben a pártelnök pozíciója nem túl erős, komoly ellenhatalmat képeznek vele szemben a tartományi pártvezetők, s a befolyásos szövetségek, például a vállalkozók, a vidéki gazdálkodók, a szeniorok érdekeit védő néppárti tömörülések irányítói.

A vasárnapra összehívott néppárti válságtanácskozásnak éppen az a tétje, hogy megkapja-e Kurz az általa követelt hatalmat, s ezt új választások kiírására használja-e fel vagy végigcsinálja Kern mellett a következő 16 hónapot. Az is elképzelhető, hogy ügyvivő elnök kerül az ÖVP élére – leginkább Hans Jörg Schelling pénzügyminiszter nevét hallani –, s időt hagynak Kurznak, hogy kiépítse hatalmát.

Szövetkezhetnek a nyugdíjasok?

Publikálás dátuma
2017.05.12. 07:22
Thinkstock fotó
A kormány az egyre súlyosabb a magyarországi munkaerőhiányt a speciális szövetkezetekbe tömörülő idősek foglalkoztatásával orvosolná.

Közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozását javasolja a két kormánypárt, a Fidesz és a KDNP frakcióvezetője, Kósa Lajos és Harrach Péter egy a héten benyújtott törvényjavaslatban. Nagy felismerésük, hogy kiegyensúlyozatlanná vált a munkaerőpiac, gyakran hiányzik a tapasztalat és a szaktudás a munkahelyeken. A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával, az idősek ismételt munkára fogásával kívánnak ezen az égető gondon segíteni, mégpedig sajátos javadalmazás mellett: adómentesen kaphatnak a nyugdíjasok élelmiszer és fogyasztásra kész ételvásárlására felhasználható utalványt. A szövetkezetek öregségi nyugdíjban részesülő tagjainak keresményéből sem nyugdíjjárulékot, sem egészségbiztosítási járulékot nem vonnak le.

A tervezett konstrukcióról erősen megoszlik a különböző szakmai és érdekképviseleti szervek vezetőinek véleménye, abban azonban egyetértés van, hogy a Kósa-Harrach-törvényjavaslat jelenlegi formájában, korrekciók nélkül aligha lesz működőképes. Annak ellenére, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács április elején tartott alakuló ülésén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ígéretet tett arra, hogy a nyugdíjasokra vonatkozó munkaügyi szabályok módosítását kezdeményezik, mégis egyéni képviselői indítvány formájában kerül a Ház elé törvényjavaslat - megjegyezzük igencsak elnagyolt tartalommal -, mert így kivédhetik a szakmai és az érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes konzultációt.

A nyugdíjasok érdekei jobban védhetők, ha kollektíven, és nem egyénenként vállalnak munkát.

Pedig, mint Orsós Éva az Életet az éveknek Klubszövetség elnöke a Népszavának elmondta, a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülését követően összeállították a javaslataikat az időskorúak foglalkoztatására. Így többek között intézkedéseket várnak arra, hogy a munkáltatók érdekeltek legyenek az idősödő, 58 éven felüli, aktív munkavállalóknak a munkahelyükön tartásában. A Klubszövetség megállapította, hogy a kormányzat súlyos hibát követett el, amikor nem kísérte figyelemmel a korhatár előtt nyugdíjba kerültek sorsát, gyakran el is üldözték őket, illetve több szakmában ma is korlátozzák a továbbfoglalkoztatást. Ugyanakkor Orsós Éva üdvözli a Kósa-Harrach indítványt, bár a gyakorlati megvalósíthatóságának lehetőségét nem látják még át.

Az öregségi nyugdíjkorhatár felemelése is szükséges lehet.

Feltehetően az is sürgette valamilyen hathatós lépés megtételére a kormányzati szándékokat megfogalmazó kormánypárti frakcióvezetőket, hogy 2022-től mindkét nemnél egységessé válik a 65 éves öregségi nyugdíjkorhatár - erről Dávid Ferenc beszélt a Népszavának. A VOSZ főtitkára ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy visszavonni már nem lehet, de évente 200 milliárd forintba kerül annak a mintegy 150 ezer nőnek a nyugellátása, akik 40 éves munkaviszony után kapnak járadékot. Dávid Ferenc törvényjavaslatot ugyan nem tartja rossznak, de megfelelő működtetése csak módosító indítványok korrekcióival látszik megvalósíthatónak. A főtitkár megjegyezte, hogy a versenyszférán kívüli nyugdíjasok szövetkezeti taggá válása nehezen képzelhető el. A nyugdíjasoknak szövetkezeti tagként tagsági díjat kell majd fizetniük, ami nyilvánvaló többletterhet jelenthet számukra. Emellett azt a veszélyt is el kell hárítani, hogy a közérdekű nyugdíjasszövetkezetek ne váljanak egyfajta pénzmosodává. Az sem becsülhető egyelőre, hogy mibe kerül ez majd az államnak, ugyanis a szövetkezeteket a tervezet szerint támogathatja a költségvetés, ami nélkül a főtitkár szerint nem is lennének működőképesek.

Ennél súlyosabb problémákat vetett fel Székely Tamás, a VDSZ elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke, aki emlékeztetett arra, hogy néhány éve, amikor a rendvédelem területén dolgozók, az orvosok, a bírók nyugdíjazását szabta át a jelenlegi kormány, százezrek mentek el az országból. A jelenlegi érettségi időszak is azt mutatja, hogy az oktatás tönkretétele nem jó út. A szakszervezeti vezető felteszi a kérdést: nyugdíjasok menjenek újra műszakba dolgozni? A VDSZ nem ért egyet azzal, hogy szövetkezetbe tereljék a nyugdíjasokat, majd a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő kölcsönzött munkaerőként foglalkoztassák őket. A nyugdíjasokat békén kell hagyni, akaratuk ellenére nem dolgoztatni – sokkal inkább élhető nyugdíjat és korszerű egészségügyi ellátást kellene biztosítani számukra - tette hozzá Székely.

Kemény kritikát mondott a törvényjavaslatról Spät Judit, az Együtt elnökségi tagja is, aki szerint ez a javaslat semmit nem old meg. A Fidesz rossz módszerrel próbál kezelni egy olyan problémát, amit maga okozott. Az Együtt elnökségi tagja arra szólítja fel a kormánypárti politikusokat, hogy vonják vissza a javaslatot, helyette pedig tegyék lehetővé a nyugdíj melletti munkavégzést és tegyék rugalmasabbá a nyugdíjkorhatárt.

Szerző

Szövetkezhetnek a nyugdíjasok?

Publikálás dátuma
2017.05.12. 07:22
Thinkstock fotó
A kormány az egyre súlyosabb a magyarországi munkaerőhiányt a speciális szövetkezetekbe tömörülő idősek foglalkoztatásával orvosolná.

Közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozását javasolja a két kormánypárt, a Fidesz és a KDNP frakcióvezetője, Kósa Lajos és Harrach Péter egy a héten benyújtott törvényjavaslatban. Nagy felismerésük, hogy kiegyensúlyozatlanná vált a munkaerőpiac, gyakran hiányzik a tapasztalat és a szaktudás a munkahelyeken. A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával, az idősek ismételt munkára fogásával kívánnak ezen az égető gondon segíteni, mégpedig sajátos javadalmazás mellett: adómentesen kaphatnak a nyugdíjasok élelmiszer és fogyasztásra kész ételvásárlására felhasználható utalványt. A szövetkezetek öregségi nyugdíjban részesülő tagjainak keresményéből sem nyugdíjjárulékot, sem egészségbiztosítási járulékot nem vonnak le.

A tervezett konstrukcióról erősen megoszlik a különböző szakmai és érdekképviseleti szervek vezetőinek véleménye, abban azonban egyetértés van, hogy a Kósa-Harrach-törvényjavaslat jelenlegi formájában, korrekciók nélkül aligha lesz működőképes. Annak ellenére, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács április elején tartott alakuló ülésén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ígéretet tett arra, hogy a nyugdíjasokra vonatkozó munkaügyi szabályok módosítását kezdeményezik, mégis egyéni képviselői indítvány formájában kerül a Ház elé törvényjavaslat - megjegyezzük igencsak elnagyolt tartalommal -, mert így kivédhetik a szakmai és az érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes konzultációt.

A nyugdíjasok érdekei jobban védhetők, ha kollektíven, és nem egyénenként vállalnak munkát.

Pedig, mint Orsós Éva az Életet az éveknek Klubszövetség elnöke a Népszavának elmondta, a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülését követően összeállították a javaslataikat az időskorúak foglalkoztatására. Így többek között intézkedéseket várnak arra, hogy a munkáltatók érdekeltek legyenek az idősödő, 58 éven felüli, aktív munkavállalóknak a munkahelyükön tartásában. A Klubszövetség megállapította, hogy a kormányzat súlyos hibát követett el, amikor nem kísérte figyelemmel a korhatár előtt nyugdíjba kerültek sorsát, gyakran el is üldözték őket, illetve több szakmában ma is korlátozzák a továbbfoglalkoztatást. Ugyanakkor Orsós Éva üdvözli a Kósa-Harrach indítványt, bár a gyakorlati megvalósíthatóságának lehetőségét nem látják még át.

Az öregségi nyugdíjkorhatár felemelése is szükséges lehet.

Feltehetően az is sürgette valamilyen hathatós lépés megtételére a kormányzati szándékokat megfogalmazó kormánypárti frakcióvezetőket, hogy 2022-től mindkét nemnél egységessé válik a 65 éves öregségi nyugdíjkorhatár - erről Dávid Ferenc beszélt a Népszavának. A VOSZ főtitkára ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy visszavonni már nem lehet, de évente 200 milliárd forintba kerül annak a mintegy 150 ezer nőnek a nyugellátása, akik 40 éves munkaviszony után kapnak járadékot. Dávid Ferenc törvényjavaslatot ugyan nem tartja rossznak, de megfelelő működtetése csak módosító indítványok korrekcióival látszik megvalósíthatónak. A főtitkár megjegyezte, hogy a versenyszférán kívüli nyugdíjasok szövetkezeti taggá válása nehezen képzelhető el. A nyugdíjasoknak szövetkezeti tagként tagsági díjat kell majd fizetniük, ami nyilvánvaló többletterhet jelenthet számukra. Emellett azt a veszélyt is el kell hárítani, hogy a közérdekű nyugdíjasszövetkezetek ne váljanak egyfajta pénzmosodává. Az sem becsülhető egyelőre, hogy mibe kerül ez majd az államnak, ugyanis a szövetkezeteket a tervezet szerint támogathatja a költségvetés, ami nélkül a főtitkár szerint nem is lennének működőképesek.

Ennél súlyosabb problémákat vetett fel Székely Tamás, a VDSZ elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke, aki emlékeztetett arra, hogy néhány éve, amikor a rendvédelem területén dolgozók, az orvosok, a bírók nyugdíjazását szabta át a jelenlegi kormány, százezrek mentek el az országból. A jelenlegi érettségi időszak is azt mutatja, hogy az oktatás tönkretétele nem jó út. A szakszervezeti vezető felteszi a kérdést: nyugdíjasok menjenek újra műszakba dolgozni? A VDSZ nem ért egyet azzal, hogy szövetkezetbe tereljék a nyugdíjasokat, majd a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő kölcsönzött munkaerőként foglalkoztassák őket. A nyugdíjasokat békén kell hagyni, akaratuk ellenére nem dolgoztatni – sokkal inkább élhető nyugdíjat és korszerű egészségügyi ellátást kellene biztosítani számukra - tette hozzá Székely.

Kemény kritikát mondott a törvényjavaslatról Spät Judit, az Együtt elnökségi tagja is, aki szerint ez a javaslat semmit nem old meg. A Fidesz rossz módszerrel próbál kezelni egy olyan problémát, amit maga okozott. Az Együtt elnökségi tagja arra szólítja fel a kormánypárti politikusokat, hogy vonják vissza a javaslatot, helyette pedig tegyék lehetővé a nyugdíj melletti munkavégzést és tegyék rugalmasabbá a nyugdíjkorhatárt.

Szerző