Magyar versenyzők hazai pályán, a Hungaroringen

Publikálás dátuma
2017.05.12 07:56
FOTÓ: MTI/MARJAI JÁNOS
Fotó: /
Mától vasárnapig a Hungaroring ad otthon a túraautó-világbajnokság (WTCC) idei 3. versenyhétvégéjének, illetve a sorozat betétfutamainak is.

 A legnagyobb érdeklődéssel várt WTCC-futamokat a Hondát vezető Michelisz Norbert és a Zengő Motorsport színeiben versenyző Nagy Dániel részvételével rendezik Mogyoródon, de a kilátogatók az alsóbb kategóriákban is szurkolhatnak magyaroknak. „Arra számítok, hogy azt a lendületet, amit a szezon elejétől megtapasztaltam a Honda csapatban, tovább tudjuk vinni, és a Hungaroringen futamgyőzelmet ünnepelhetünk” – nyilatkozta az összetettben negyedik helyen álló Michelisz a viadal csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Szerző
2017.05.12 07:56

Babos Tímea útban a címvédés felé

Publikálás dátuma
2019.01.22 19:04
Babos Tímea és Fucsovics Márton párosának nem sok esélye volt a 2. fordulóban rendezett mérkőzésen
Fotó: AFP/ RITCHIE TONGO
A magyar éljátékos női párosban Kristina Mladenovic oldalán bejutott az ausztrál nyílt teniszbajnokság elődöntőjébe, Fucsovics Mártonnal viszont nem folytathatja vegyes párosban.
Babos Tímea és francia partnere, Kristina Mladenovic címvédőként győzött a melbourne-i ausztrál nyílt teniszbajnokság női páros versenyének negyeddöntőjében. Babosék ellenfele az amerikai Raquel Atawo és a szlovén Katarina Srebotnik volt, akiket két szettben 6:4, 7:5-re győztek le. Babos és Mladenovic a legjobb négy között az amerikai Jennifer Brady és Alison Riske duóval találkozik.
A soproni játékos sikerét követően Fucsovics Márton oldalán szenvedett vereséget a vegyes párosok versenyének nyolcaddöntőjében. A magyar duó két szettben, 6:3, 6:2-re maradt alul a Nicole Melichar, Bruno Soares második helyen kiemelt amerikai, brazil kettőssel szemben. A mérkőzés mindössze 48 percig tartott.
Az uraknál a papírformának megfelelően az elődöntőbe jutott a 2009-ben győztes Rafael Nadal. A másodikként rangsorolt spanyol teniszező ellenfele az amerikai Frances Tiafoe volt a negyeddöntőben, és három játszmában, magabiztosan nyert.
A 17-szeres Grand Slam-tornagyőztes, aki harmincadszor jutott GS-elődöntőbe, a 14. helyen kiemelt Sztefanosz Cicipasszal csap majd össze a fináléért. A húszéves görög játékos a spanyol Roberto Bautista Agutot győzte le, ezzel pályafutása során először elődöntőbe jutott GS-tornán. Cicipasz, aki egy fordulóval korábban a címvédő Roger Federert búcsúztatta, négy szettben bizonyult jobbnak ellenfelénél. Szerdán kialakul majd a másik elődöntő párosítása is, a ranglistavezető Novak Djokovic a japán Kei Nisirkorival meccsel, míg a kanadai Milos Raonic a francia Lucas Pouille ellenfele lesz.
Cicipaszhoz hasonlóan a nőknél először szerepelhet a legjobb négy között GS-viadalon Danielle Collins. A 25 éves amerikai három játszmában győzte le az orosz Anasztaszija Pavljucsenkovát. Ellenfele a nyolcadik helyen kiemelt Petra Kvitova lesz. A fölső ágon még a negyeddöntőnél járnak: az egyéniben 23-szoros Grand Slam-győztes Serena Williams szerdán a hetedik helyen kiemelt Karolina Pliskovával meccsel, míg a tavalyi US Open-győztes Naomi Osaka a hatodik helyen rangsorolt Elina Svitolina ellen küzd meg ez elődöntőbe jutásért.

Bombaerős németek

Alexander Zverev vezetésével a legerősebb összeállításában fogadja a német csapat a magyar férfi teniszválogatottat jövő héten a frankfurti Davis-kupa-selejtezőn. A február 1-jén és 2-án sorra kerülő összecsapáson a világranglistán negyedik, 21 éves Zverev mellett Philipp Kohlschreibert, Jan-Lennard Struffot, Peter Gojowczykot és a legfőképp párosban erős Tim Pützöt jelölte a csapatba Michael Kohlmann kapitány. A párharc győztese részt vehet novemberben a 18 csapatos DK-döntőben.

2019.01.22 19:04
Frissítve: 2019.01.22 20:50

MNB-képvásárlás: elég indok, hogy a tulajdonos magyar állampolgár volt

Publikálás dátuma
2019.01.22 18:00
Jan Van Der Heyden: Városlátkép, avagy Tér sétáló alakokkal
Fotó: /
Bár Jan Van Der Heyden Városlátképe sosem volt magyarországi gyűjtemény része, az MNB Értéktár programja szerint az egykori tulajdonos, Heinrich Thyssen magyar állampolgársága miatt került „haza” a festmény.
„Magyar érintettség miatt, a Bornemisza-gyűjtemény okán volt fontos a festmény hazakerülése” – válaszolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációs osztálya lapunk levelére, amelyben arra szerettünk volna választ kapni: mi indokolta, hogy az MNB Értéktár programja 400 ezer euróért megvásárolta Jan Van Der Heyden holland barokk festő Városlátkép, avagy Tér sétáló alakokkal című képét. Az Értéktár program deklarált célja ugyanis, hogy „külföldre vagy külföldi tulajdonba került” műkincseket szerezzen vissza Magyarországnak, ám ez a kép mindez idáig sosem volt Magyarországon, vagy magyarországi gyűjteményben. Heinrich Thyssen-Bornemisza báró 1920-ban vásárolta meg az alkotást, és az akkor már Ausztriához tartozó rohonci birtokára került mintegy tíz évre. Ezt az MNB nem is kérdőjelezte meg, mégis, a „festmény hazakerülését” most azzal indokolta: a német báró magyar állampolgár (is) volt – miután első felesége, Bornemisza Margit apja adoptálta. A gyűjteményt egyébként 1993 óta önálló múzeumban mutatják be Madridban.
„A festmény a XIX. század első fele óta ismert a művészettörténeti szakirodalomban, ritkaságértékét pedig növeli az a tény, hogy története szinte keletkezéséig visszakövethető. Ebben a történetben fontos, és a magyar gyűjtéstörténet szempontjából is jelentős állomás volt a Thyssen-Bornemisza család gyűjteményében eltöltött idő” – idézte az MNB az igazságügyi szakértő tanulmányát. Az MNB lapunkhoz eljuttatott válaszából kiderül: a festményre a Szépművészeti Múzeum szakemberei hívták fel az MNB Értéktár program Tanácsadó Testületének figyelmét. (A Népszava úgy tudja: a Szépművészetinek letétbe adott festmény már meg is érkezett a budapesti múzeumba, az állandó kiállítás része lesz.) A festmény megvásárlásáról a végső szót az MNB Igazgatósága mondta ki a Tanácsadó Testület ajánlása és értékbecslése alapján. „Fontos hangsúlyozni, hogy az MNB Értéktár programban megvalósult vásárlásokat minden esetben teljes körű értékbecslés előzte meg” – írták, feltehetően korábbi cikkünk azon felvetésére, hogy a londoni Sotheby's 2005 decemberi árverésén 250-350 ezer font közé – akkori árfolyamon számolva ár 276 ezer euróra – becsülték a festmény értékét. Az akkori katalógus szerint egyébként a mű 1660–65 körül készülhetett, míg az MNB Értéktár program honlapja szerint 1684 körül. Nem feltétlenül, de egy-egy festmény értékét befolyásolhatja, hogy készítőjének korai vagy érett alkotói korszakában keletkezett-e. A most Budapestre került festményhez hasonlóan Jan Van Der Heyden több kölni városlátképet festett: azokat a képeket a londoni Nemzeti Galériában és a müncheni Alte Pinakothekban 1665 körülire datálták.

Reagált a Szépművészeti

A Szépművészeti Múzeum a következő választ adta lapunknak: „A múzeum az alapító okiratában foglalt feladatainak ellátásakor (gyűjtőköréhez tartozó műtárgyak kutatása, gyűjteménygyarapítás stb.) mindig is a történeti Magyarországot vette alapul, nem pedig az ország jelenlegi határait. (Gondoljunk csak a Nemzeti Galéria felvidéki oltáraira.) Ezen túlmenően a Thyssen-Bornemisza gyűjtemény és a család magyar vonatkozásai természetszerűleg nem szűntek meg a trianoni határok után sem. A Heyden-mű ráadásul egy fontos hiányt pótol a Régi Képtár gyűjteményében. Heyden a városlátkép festészeti műfajának megteremtője és legjelesebb művelője volt a XVII. századi Hollandiában, és múzeumunk csupán egy csendéletet őriz tőle. Heyden művészetét éppen városlátképei miatt tartják olyan nagyra, ezek közül azonban egy sem került a Szépművészeti gyűjteményébe, sőt hazai magángyűjteményeinkbe sem. Ami pedig a datálást illeti, a kép előtörténetéből kiderül, hogy volt egy párdarabja is, amellyel képünk egészen 1802-ig együtt mozgott, majd útjaik szétváltak. A párdarab 1870-ben a londoni Wallace Collection-be került, ma is ott őrzik, és ezt jelenleg 1684-re datálják.”
A múzeum válaszához megjegyzendő: Heyden festménye nem Trianon után „került külföldre”. A kép vásárlásának történetét nem a múzeum alapító okiratával, hanem az Értéktár program céljával vetettük össze, amely a „külföldre vagy külföldi tulajdonba került” műkincsek visszaszerzését irányozta elő.
2019.01.22 18:00
Frissítve: 2019.01.22 20:32