Kínos: az amerikai sajtó csak az oroszoktól vehetett képet a Fehér házi tárgyalásról

A Fehér Ház újabb diplomáciai bakit követett el, amikor Trump elnök az orosz külügyminisztert fogadta irodájában. A zártkörű beszélgetésről egyedül az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ közölt képeket. A fotós egy félreértés következtében lehetett a tárgyalásokon.

Az elnökkel egyébként is ellenséges amerikai sajtó kiakadt a lépésen, hírszerzési szakértők pedig azt vetették fel, nem jár-e kockázattal, ha az oroszoknak pontos és részletes képük lesz az amerikai döntéshozatal fő helyszínéről – írja a 24.hu.

Az amerikai államfőnek ez volt az első közvetlen találkozója az orosz külügyminiszterrel, és tekintve, hogy a 2017-es kampány alatt milyen pozitívan nyilatkozott az orosz vezetésről, érdekes volt látni, hogy miként alakul az első személyes találkozó. A fő téma természetesen Szíria volt és az ottani orosz-török kezdeményezés egyes biztonsági zónák felállítása érdekében.

A tárgyalást követő sajtótájékoztatón nagy volt a meglepetés, amikor a beharangozott időpontban az újságírók nem az orosz külügyminisztert találták a sajtótájékoztató helyszínén, hanem Henry Kissingert, veterán diplomatát és egykori külügyminisztert, aki a mai napig az USA és a világ egyik legbefolyásosabb külpolitikai gondolkodója.

Miközben az újságírók az elmaradt sajtótájékoztató miatt füstölögtek, megjelentek az első információmorzsák az eseményről az orosz médiában.

Amerikai elemzőkben egyből felmerült, hogy miként volt lehetséges az, hogy az oroszok fényképezhettek az ovális irodában, az elnök dolgozószobájában.

A hivatalos magyarázatok arról szóltak, hogy a titkosszolgálat nem volt tisztában a fotós személyével, őket úgy értesítették, hogy fotós Lavrov kíséretéhez tartozik. Hát nem oda tartozott, hanem az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ hivatalos fotósa volt. Ennek megfelelően a találkozó vége után egyből felkerültek a hivatalos fotók a netre, és a nagy nemzetközi hírügynökségeknek is onnan kellett átvenni, mert más fotó nem készült az eseményről.

Többen megkérdőjelezték azt is, hogy vajon nem kerülhettek-e titkos lehallgató eszközök, vagy bármilyen kütyük be az ovális irodába a fotós által hordozott technikai eszközök részeként.

Szerző

Orbán kihúzta a gyufát az Európai Parlamentnél

Publikálás dátuma
2017.05.12. 12:00
Orbán Viktor nem győzte meg igazán saját pártcsaládját sem az EP ülésén. MTI FOTÓ: Miniszterelnöki sajtóiroda, Szecsődi Balázs
Várhatóan két tervezet kerül az Európai Parlament elé Magyarországról a jövő héten. Az egyiket a konzervatív pártokat tömörítő Néppárt, a másikat egy négypárti - szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali - alkalmi koalíció készítette. Az EP plenáris ülése szerdán Strasbourgban szavaz az áprilisi vita nyomán készült előterjesztésekről, amelyek a testület honlapján olvashatók.

Az Európai Parlament április 26-án vitázott Magyarországról. A legtöbb bírálatot a CEU-ügy és a civil szervezetekre vonatkozó törvénymódosítás miatt fogalmazták meg a képviselők. A vitában Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt.

A Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt javaslata arra utasítaná az EP belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy "folytassa a vitát, és tegye meg a szükséges lépéseket, amennyiben a magyar kormány nem hozott megfelelő intézkedéseket a helyzet orvoslására a bizottság által megszabott határidőn belül, és megállapították a világos kockázatát az uniós szerződés második cikke szerinti értékek súlyos megsértésének".

A néppárti javaslatban a magyarországi helyzet "mélyreható értékelésére" sürgetik az Európai Bizottságot, és arra, hogy segítsen a magyar kormánynak megtalálni a megfelelő megoldást a felmerült aggályokra. Budapestet pedig felszólítják a párbeszéd folytatására a bizottsággal, valamint arra, hogy annak lezárultáig is kövesse az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által elfogadott ajánlásokat, amelyekben egyebek mellett a felsőoktatási intézményeket érintő törvénymódosítás alkalmazásának felfüggesztését sürgették.

A másik előterjesztés készítői megkezdenék az előkészítését az európai uniós szerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindításának Magyarországgal szemben. Ez számos szankció alkalmazását tenné lehetővé az európai uniós szervezeteknek Magyarországgal szemben.

A négypárti határozati javaslat szerint "rendszerszintű fenyegetés éri a jogállamiságot" Magyarországon. Ezért utasítják a LIBE-t, kezdeményezze a megfelelő eljárást annak érdekében, hogy a plénum szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel felszólítják a hetes cikkely szerinti eljárás megindítására a tagországok kormányait tömörítő tanácsot.
A szövegben felszólítják a magyar kormányt, hogy változtasson a menekültügyi és a felsőoktatási törvény kifogásolt részein, illetve vonja vissza a civil szervezetekről szóló szabálytervezetet. Az Európai Bizottságot pedig arra kérik, hogy szigorúan ellenőrizze az európai uniós források magyarországi felhasználását.

"Magyarország egyfajta teszt az EU számára, hogy miként kell reagálni, amikor egy tagállamban veszély fenyegeti az unió alapértékeit" - fogalmaztak.

Az állásfoglalás elfogadásához egyszerű többségre, vagyis teljes létszám esetén 376 szavazatra van szükség. A szigorúbb tervezetet benyújtó négy frakció 360 hellyel rendelkezik a testületben, a néppárti képviselőcsoport pedig 216-tal. Ha a négypárti tervezetet fogadják el, és az Európai Parlament végül javaslatot küld a tanácsnak a hetedik cikkely szerinti eljárás megindításáról, ahhoz a tagállamok négyötödös többségére lenne szükség.

A cikkely olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely végső esetben akár az érintett tagállam szavazati jogának felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagország egyhangú támogatása van szükséges, és elemzők szerint gyakorlatilag kizárt, hogy ez meglenne Magyarországgal szemben.

Szerző

Érettségi - Németből vizsgáznak a diákok

Németből tesznek írásbeli vizsgát a diákok a pénteki érettségi napon, az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint középszinten 1002 helyszínen 15 863, emelt szinten 57 helyszínen 2227 tanuló ad számot tudásáról.

A hivatal közleményében jelezte: az élő idegen nyelvi írásbeli érettségi vizsga szerkezete minden idegen nyelv esetében azonos.

Középszinten az írásbeli vizsga 180 perces. Az első feladatlap az "Olvasott szöveg értése", amely 60 perc időtartamú, a második a "Nyelvhelyesség" feladatsor, amelynek megoldására 30 perc áll rendelkezésre. Az ezt követő 15 perces szünet után a 30 perces "Hallott szöveg értése" feladatlap megoldása következik, végül az "Íráskészség" 60 perc időtartamú feladatsora.
Az emelt szintű írásbeli vizsga teljes időtartama 240 perc. A vizsgán az előzőekben is felsorolt feladatlapok szerepelnek ugyanabban a sorrendben, de a feladatok megoldására fordítható időtartam sorrendben 70, 50, 30, 90 perc.

Az Íráskészség feladatok megoldásához mindkét szinten használható nyomtatott szótár (a többi feladatsornál semmilyen segédeszköz nem használható).

A feladatok megoldása központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik.

Szerző