Magyar főszereplő amerikai-francia krimiben

Publikálás dátuma
2017.05.13. 07:45
Goztola Krisztina
Fiatal magyar színésznő, Goztola Krisztina játssza a főszerepet az amerikai-francia koprodukcióban készülő Engedj el! (La recherche continue) című rövidfilmben, amelyet a népszerű olasz krimi író, Giorgio Scebanenko műve alapján forgattak Párizsban. A 25 perces kisfilmet Clayton Burkhart rendezte, aki New Yorkban és Párizsban divatfotósként szerzett nevet, majd operatőrként kezdett dolgozni, s már több művét mutatták be fesztiválokon, többek közt Torontoban, Cannes-ban és San Sebastianban.

"A történet Párizsban játszódik, viszont egy olasz származású nőt alakítottam”, mondja szerepéről Goztola Krisztina. Hogy a francia beszédén picit érződjön az olasz akcentus, külön beszédtanár foglalkozott vele a forgatás idején. Legnagyobb élménye volt, hogy a stáb profi módon dolgozott. Szerepe szerint azzal fordul a rendőrséghez, hogy elrabolták a négy éves kislányát, ám a történet során kiderül, a dolgok nem egészen úgy történtek, ahogy a nő állítja.

A fiatal magyar színésznő Budapesten, a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés osztályában végzett. Számos zenés főszerep eljátszása után Londonba ment filmszínészetet tanulni, majd New Yorkba és Los Angelesbe utazott. Tavaly színpadra lépett a világ legnagyobb színházi seregszemléjén, az Avignoni Fesztiválon. A kétszemélyes darabban franciául játszott, a zsűri a második legjobb előadásnak járó díjat ítélte az előadásuknak. A filmszerepre az avignon-i alakítása alapján kérték fel. Később producerként is közreműködött. A filmet először fesztiválokon mutatják be, ezután kezdődik a mozi forgalmazása.

Szerző

Macronnal új fejezet kezdődik

Publikálás dátuma
2017.05.13. 07:32
Hollande és Macron a francia fővárosban FOTÓ: REUTERS/STEPHANE DE SAKUTIN
Vasárnap iktatják be hivatalába Emmanuel Macront. Előde, Francois Hollande meglehetősen rossz népszerűségi mutatókkal távozik, ám mindent megtett azért, hogy előkészítse a terepet az új francia elnöknek.

Parázs vita előzte meg múlt vasárnap este a francia elnökválasztás eredményhirdetését az ottani közszolgálati televíziók stúdiójában. A vita arról szólt, hogy vajon mennyire felelős a távozó François Hollande elnök az Ötödik Köztársaság bajaiért. A tapasztalt politikusok és bölcs elemzők nagyobb polémia nélkül elfogadták Jean Marie-Colombaninak, a Le Monde visszavonult sztárpublicistájának az álláspontját, amelyben azt fájlalta, hogy Hollande szakított De Gaulle hatalmi rendszerének alapjaival, az államfői hatalom elsőbbségének elvével.

Hollande degradálta az Élysée-palotát, miniszterelnökséggé minősítette vissza, s ahelyett, hogy a nagy elveket hirdette volna meg és kérte volna számon a beosztottain is, maga bajlódott a hétköznapi ügyekkel. Csökkentette a főhatalom értékét, s ezzel szakított valamennyi rangos elődjének – Pompidoutól, Mitterrandon át Chiracig – hagyományával. Ez ugyan nem megbocsáthatatlan vétek, csupán ballépést követett el, mégis elég volt az üdvösség elvesztéséhez.

A helyzetet enyhítette azonban azzal, hogy időben rádöbbent: eladta vele a jogát az újabb államfői mandátum megpályázására, így önként lépett vissza. Ugyanakkor förgeteges diplomáciai kampányba kezdett, néhány hónap alatt fölkereste a világ vezetőit, hogy ne nagyon csorbuljon Franciaország nemzetközi rangja. Ezen belül is igencsak intenzív kétoldalú kapcsolatot épített ki Angela Merkellel, fölelevenítve a hagyományos Párizs-Berlin „tengelyt”.

A távozó elnök nem légüres térben, elvontan cselekedte ezt, hanem utóda érdekeit szem előtt tartva. Macron ugyanis nem a semmiből bukkant elő, Hollande szemelte ki őt a bankvilágból, tette meg közvetlen tanácsadójának, majd miniszterének. Egyelőre feltételezés csupán, de nem volna meglepő, ha idővel kiderülne az is, hogy Macron nem szeszélyből búcsúzott el rövid idő után az Élysée-től és személy szerint Hollande-tól is, aki megadta neki a kétségtelenül csekély egy esztendős „tanulóévet” az államférfiúi jövő fölépítéséhez.

Nem kizárt, hogy direkt így tervezték, az izmosodó veszélyes populista irányzat visszaszorítására – a Le Pen-Putyin-Orbán „Állítsuk meg Brüsszelt” jelszó semlegesítésére –, hogy legyen olyan jelölt, aki maradéktalanul visszaszerezheti az európai integrációs irányzat tekintélyét.

Szemmel látható jelei ennek Hollande búcsúzó gesztusai között a Macron köszöntését kiegészítő „baráti ajándékok”. A meghívás a párizsi De Gaulle szobor május 8-i, győzelem napi közös megkoszorúzására. Ugyancsak e délutánon Hollande a Le Monde-ban szűkszavú nyilatkozatot tett közzé erélyesen cáfolva a Macron „árulását” firtató rágalmakat. Mint mondta, kevés olyan korrekt politikus akad, mint utóda.

Berlinbe utazik Macron
Angela Merkel hétfőn Berlinben fogadja Emmanuel Macront. Steffen Seibert, a kancellár szóvivője közölte, a megbeszélésen szót ejtenek egyebek mellett az euróövezet további megerősítéséről. Múlt vasárnapi győzelme után Macron telefonon egyeztetett a német kancellárral, s biztosította őt, hogy hamarosan Berlinbe látogat. A tízperces telefonbeszélgetés egy Macronhoz közeli forrás szerint kifejezetten baráti volt – emlékeztetett a Reuters hírügynökség. Jelzésértékű, hogy a szociálliberális politikus első útja a német fővárosba vezet. A leköszönő elnök, Francois Hollande 2012-ben szintén Berlinbe utazott először államfőként.



Szerző

Macronnal új fejezet kezdődik

Publikálás dátuma
2017.05.13. 07:32
Hollande és Macron a francia fővárosban FOTÓ: REUTERS/STEPHANE DE SAKUTIN
Vasárnap iktatják be hivatalába Emmanuel Macront. Előde, Francois Hollande meglehetősen rossz népszerűségi mutatókkal távozik, ám mindent megtett azért, hogy előkészítse a terepet az új francia elnöknek.

Parázs vita előzte meg múlt vasárnap este a francia elnökválasztás eredményhirdetését az ottani közszolgálati televíziók stúdiójában. A vita arról szólt, hogy vajon mennyire felelős a távozó François Hollande elnök az Ötödik Köztársaság bajaiért. A tapasztalt politikusok és bölcs elemzők nagyobb polémia nélkül elfogadták Jean Marie-Colombaninak, a Le Monde visszavonult sztárpublicistájának az álláspontját, amelyben azt fájlalta, hogy Hollande szakított De Gaulle hatalmi rendszerének alapjaival, az államfői hatalom elsőbbségének elvével.

Hollande degradálta az Élysée-palotát, miniszterelnökséggé minősítette vissza, s ahelyett, hogy a nagy elveket hirdette volna meg és kérte volna számon a beosztottain is, maga bajlódott a hétköznapi ügyekkel. Csökkentette a főhatalom értékét, s ezzel szakított valamennyi rangos elődjének – Pompidoutól, Mitterrandon át Chiracig – hagyományával. Ez ugyan nem megbocsáthatatlan vétek, csupán ballépést követett el, mégis elég volt az üdvösség elvesztéséhez.

A helyzetet enyhítette azonban azzal, hogy időben rádöbbent: eladta vele a jogát az újabb államfői mandátum megpályázására, így önként lépett vissza. Ugyanakkor förgeteges diplomáciai kampányba kezdett, néhány hónap alatt fölkereste a világ vezetőit, hogy ne nagyon csorbuljon Franciaország nemzetközi rangja. Ezen belül is igencsak intenzív kétoldalú kapcsolatot épített ki Angela Merkellel, fölelevenítve a hagyományos Párizs-Berlin „tengelyt”.

A távozó elnök nem légüres térben, elvontan cselekedte ezt, hanem utóda érdekeit szem előtt tartva. Macron ugyanis nem a semmiből bukkant elő, Hollande szemelte ki őt a bankvilágból, tette meg közvetlen tanácsadójának, majd miniszterének. Egyelőre feltételezés csupán, de nem volna meglepő, ha idővel kiderülne az is, hogy Macron nem szeszélyből búcsúzott el rövid idő után az Élysée-től és személy szerint Hollande-tól is, aki megadta neki a kétségtelenül csekély egy esztendős „tanulóévet” az államférfiúi jövő fölépítéséhez.

Nem kizárt, hogy direkt így tervezték, az izmosodó veszélyes populista irányzat visszaszorítására – a Le Pen-Putyin-Orbán „Állítsuk meg Brüsszelt” jelszó semlegesítésére –, hogy legyen olyan jelölt, aki maradéktalanul visszaszerezheti az európai integrációs irányzat tekintélyét.

Szemmel látható jelei ennek Hollande búcsúzó gesztusai között a Macron köszöntését kiegészítő „baráti ajándékok”. A meghívás a párizsi De Gaulle szobor május 8-i, győzelem napi közös megkoszorúzására. Ugyancsak e délutánon Hollande a Le Monde-ban szűkszavú nyilatkozatot tett közzé erélyesen cáfolva a Macron „árulását” firtató rágalmakat. Mint mondta, kevés olyan korrekt politikus akad, mint utóda.

Berlinbe utazik Macron
Angela Merkel hétfőn Berlinben fogadja Emmanuel Macront. Steffen Seibert, a kancellár szóvivője közölte, a megbeszélésen szót ejtenek egyebek mellett az euróövezet további megerősítéséről. Múlt vasárnapi győzelme után Macron telefonon egyeztetett a német kancellárral, s biztosította őt, hogy hamarosan Berlinbe látogat. A tízperces telefonbeszélgetés egy Macronhoz közeli forrás szerint kifejezetten baráti volt – emlékeztetett a Reuters hírügynökség. Jelzésértékű, hogy a szociálliberális politikus első útja a német fővárosba vezet. A leköszönő elnök, Francois Hollande 2012-ben szintén Berlinbe utazott először államfőként.



Szerző